A foglalkozásokat relaxációs gyakorlattal kezdtük.
A megküzdés „arra vonatkozik, hogy mit tesz az ember a negatív esemény vagy helyzet okozta fájdalma, feszültsége vagy szenvedése enyhítése érdekében.” Ezzel kapcsolatosan megbeszéltünk néhány helyzetet.
Értelmeztük az alábbi bölcsességeket: „Minden rosszban van valami jó!” „Ami nem öl meg, az megerősít!” „Bajban ismerszik meg az igazi barát!” „Nincsenek véletlenek!” Elmeséltem a gyerekeknek: „A szamár történet”. Megbeszéltük milyen tanulságokat vonhatunk le belőle.
Felsoroltam „néhány módszert, amelyeket az emberek gyakran alkalmaznak stresszes helyzetekben. Meghallgattuk ki milyen módszerekhez szokott folyamodni.
A következő órára buzdítottam őket, hogy próbáljanak ki egy-két új praktikát. „Stressz esetén a nyugodt, egyenletes légzés azonnali segítségnek számít.” Egyszerűen gyakoroltuk a „nagy levegő, lassú kilégzés” technikát. Elmesélték milyen érzést váltott ki belőlük. Megbeszéltük, hogy kipróbálják stresszes helyzetekben.
„Lazarus és Launier két -féle megküzdési formát különböztet meg: – problémaközpontú megküzdés: ekkor a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, hogy megkísérelje azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. – érzelemközpontú megküzdés: a személy ekkor azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását. Akkor is ilyet használ a személy, ha a helyzetet nem tudja megváltoztatni.”
Beszéltünk még néhány megküzdési stratégiáról:
1) „ Problémamegoldás- tervezés Határozzuk meg világosan a problémát! Tartsunk ötletbörzét! Határozzuk el, hogy a megoldást meg is valósítjuk!” Elmondtak egy konkrét problémát, aminek közösen megterveztük a megoldását.
2) „Társas támogatás keresése és kihasználása” Fontos, hogy a problémáinkat megbeszéljük másokkal.
3) „Pozitív jelentés keresése”: a negatív eseményt bizonyos szempontból pozitívként értékeljük vagy kezeljük
4) „Konfrontáció”: aktív megküzdést jelent, amikor szembenéz egy személlyel, helyzettel vagy körülménnyel.
A foglalkozások végén a gyermekek örömére Bagdi Bella dallát hallgattuk és az „Ellazulni jaj de jó- zenés relaxáció” gyakorlatot is kipróbáltuk.
Megküzdési stratégiák
Karácsony előtt suli-bulit tartottunk, ahol különböző tréfás feladatokban mértük össze ügyességünket.
Elsősorban az iskolai életre fókuszálva összegyűjtöttük a bennünket érő külső vagy belső kihívásokat, és azt is, hogy milyen tüneteket produkálunk a stressztől. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdési stratégiákról egy rövid elméleti áttekintést kaptak a tanulók, majd az osztály egyik fele kisebb csoportokban az őket érő kihívásokról készített humoros térképeket, a másik fele a kihívásokkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák térképét készítette el.
Maci csoport
A gyerekeknek felolvastam a mesét. Kék anyagból elkészítettük a tócsát, kiosztottuk a szerepeket és eljátszottuk a mesét. Új megoldásokat és ötleteket is találtunk ki a gyerekekkel közösen. Kiszínezhették a gyerekek a mellékletben található útkereső színezőt.
A beszélgetőkör témája: mi az, ami kihoz a sodrodból? Min szoktál aggódni? Majd pedig megalkottuk, hogy mivel/kivel tudunk megnyugodni, a lelki békénket visszaszerezni.
I. Az óra bevezető részében elmeséltem a görög mitológiai történetet, Sziszüphosz mítoszát.
Ezután felolvastam Albert Camus idézetét: ” A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt”.
Beszélgettünk a történetről, vajon milyen gondolatok járhattak a főhős fejében, mi a véleményük a Camus idézetben megfogalmazottakról.
II.
Páros munka következett. A tanulóknak egymás között meg kellett beszélniük a következő kérdéseket:
-Milyen helyzetek okoznak számodra stresszt?
-Hogy szoktál stressz esetén viselkedni?
-Hogyan vezeted le a benned felgyűlt feszültséget?
– Kivel tudod megosztani a problémáidat?
A feladat záró része az volt, hogy néhány önként jelentkező tanuló elmondta, párjuk hogyan válaszolt ezekre a kérdésekre. Csak azokat a gondolatokat oszthatták meg az egész osztály előtt, amelyekre padtársuk felhatalmazást adott.
III.
Bagdy Emőke villámrelaxációs módszerét gyakoroltuk.
IV. Zenéket kerestünk az interneten, melyek segíthetnek az ellazulásban. Meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó ! című dalát.
Minden gyermeknek van olyan dolog, tárgy, állat, étel, amit ‘nem szeret’. Az egyik kísérletem az volt velük, hogy gyűjtsük olyan állatokat, bogarakat amiket habár nem szeretünk, de mégis elfogadjuk őket olyannak, amilyenek, tudjuk hogy hasznosak, és szükségünk van rájuk. Később az udvaron is barátkoztunk velük.
Elmeséltem nekik Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című mesét is.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Februári témánk a megküzdési stratégiák. A téma feldolgozását relaxációval, gyakorlattal kezdtük, majd az Erdei tisztás mesével folytattuk. Foglalkozás lezárásaként, Nyuszi Pannát, Róka Rudit, Mókus Marcit és Sün Somát, színezték ki a gyerekek és segítettek megtalálni nekik az otthonaikat.
Ezt a témát könnyedén bele tudtuk illeszteni a farsangi témakörbe. A tevékenység előtt elrejtettem a csoportszobai plüssjátékait. A téma felvetését a könyv által ajánlott mesével vezettem be, (Bezzeg Andrea: Aranykulcs), majd mese után elővettem egy levelet, amit az elrabolt plüssjátékok küldtek, akiket a mesében megismert boszorka rabolt el. A kis plüssjátékok leírták, hogy egy messzi szigetre kell elutazniuk a gyerekeknek hajóval, ha megakarják menteni őket. A hajók a hullahopp karikák voltak, amivel elindultunk megmenteni a játékokat, közben szólt a zene. Az utazás közben eljátszottuk a könyvben ajánlott „Cápa támadás…” játékot. Amikor a cápák elvonultak sajnos akkor vettük észre, hogy a hajók megrongálódtak, meg kellet őket javítani. Így különböző csoportokban építettek a gyerekek minél magasabb árbócokat az új hajókra. Ezután nem sokkal később megérkeztünk a szigetre, de ott is különböző akadályokon kellet átjutniuk a gyerekeknek (általam berendezett akadálypályán), hogy elérkezzenek a rejtekhelyhez. Az akadályok legyőzése után a rejtekhely közelében „Hideg- meleg” játékkal segítettem a gyerekeknek megtalálni az elrabolt játékokat.
Forrás: Bagdi Bella, Prof. DR. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra
„Boldognak nevezzük azokat az embereket, akik az életük során megtanulták elviselni az élettel járó nehézségeket, így ezek nem tudják őket maguk alá gyűrni.” (Juvenalis)
A téma kibontásához elolvastuk és feldolgoztuk:
A szamuráj szerencséje c. történetet. c.mesét.
A beszélgetést segítő kérdések:
Milyen volt a szamuráj a mese elején? Hová ment és mit tett bánatában?
Valóban szerencsésen indult a kalandja?
Hogyan reagált a Szamuráj a változásokra?
Kik segítettek rajta és ő kiknek nyújtott segítséget?
Mi lett a megküzdésének a jutalma?
Ti mikor cselekedtetek volna másként és miért?
Fel tudtok idézni olyan eseményt, amikor valami nem úgy alakult, ahogyan elterveztétek? (Kihívás elé állított benneteket.)
Hogyan tudunk úrrá lenni a nehézségeinken? Mit tehetünk?
Beszélgettünk arról, hogy a farsangi rendezvénysorán az is a célunk, hogy vágyainkat ki tudjuk fejezni. Vannak, akik ilyenkor beöltöznek erős harcosnak, hogy átéljék, megküzdjenek nehézségeikkel. Jobb szellemi, fizikai erőnlétünkért való küzdés, vagy olyan személyekért, akikkel életünk során elköteleződünk. Milyenek a szamurájok, japán harcosok?
Sok válasz született: erős, bátor, okos, éles eszű
Játék: kakasviadal-megküzdés
Feladat:
Én vagyok a saját hősöm! Szamuráj páncél
Hogyan nézne kis a ti Szamuráj Énetek? Milyen lenne a ruhátok? Milyen erősségetek van szamuráj harcosként? Rajzoljátok le? Készítsétek el! A közös munkálkodás közben meghallgattuk Bagdi Bellától a hónap dalát.
A téma hangulati lezárása:
Végezetül, aki szerette volna, bemutathatta az ő szamuráj harcosát, hogyan néz ki.
Edit néni és a kis Némethesek csoportja