A kát mesét dolgoztam fel, a gyerekek örömére. Szívesen hallgatták és szívesen dolgoztak a feladatlapon is. Különböző történeteket találtak ki a mese folytatására.

Reflexió a februári Boldogságórás foglalkozásról
A foglalkozás témája : Megküzdési stratégiák
A foglalkozás vezetője: Gyenge-Kovács Judit
Ideje: 2025.02.18..
Helyszín: Városközponti Óvoda, 7624. Pécs, Budai Nagy Antal u. 5.
Katica csoport

A mai Boldogságórás foglalkozást meglepetésszerűen kezdtem el.
A gyerekekkel már éppen kicsit kezdtünk összepakolni tízórai után, (azt gondolták, hogy mese fog következni..), amikor kértem, hogy őket, hogy kínáljanak meg valami finomsággal a babakonyhában. Ugyanis előzetesen, még korán reggel, Boldog Dórával ( Plüss katica, a csoport Boldogságórás segítője) együtt, eltüntettem a babakonyhai játékok nagy részét, az ételeket, étkészletet, evőeszközöket, gyümölcsöket, zöldségeket. Az oka ennek az volt, hogy – mivel az utóbbi időben, nagyon nagy rendetlenséget csináltak mindig a babakonyhában, és a szétszórt játékokat nem akarták elpakolni,- azt találtam ki, hogy ez lesz a mai „Megküzdési stratégiánk” lényege, hogy próbatételeken keresztül, hogyan tudják visszaszerezni az elveszett játékokat, amiket ezentúl mindig rendesen elpakolnak majd maguk után.
Ekkor vették észre, hogy a játékok nagy része hiányzik!…
Mondtam nekik, hogy itt valami nagyon nagy furcsaság történt, hívjuk segítségül Boldog Dórát, aki talán rávezet bennünket, hogy mi is történt valójában! Izgatottan ültek körém a szőnyegre, amikor észrevettük, hogy Boldog Dóra sincs sehol, de egy levelet hagyott nekünk! Leültünk, és elkezdtem nekik felolvasni a levelet!
A levélben az állt, hogy sajnos nem érzi jól magát mostanában a Katica csoportban Boldog Dóra, mert nagyon hangosak lettek a gyerekek, és többször is rendetlenséget hagynak maguk után. Ezért hát elment, de nagyon szeretne újra visszajönni, és együtt játszani a kis Katicás gyerekekkel, de ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, meg kell küzdeniük.
Bemelegítő játékkal rákészültünk a küldetés teljesítésére. Ehhez találtam egy nagyon jó kis dalt, amire játékos mozdulatsort, és változatos mozgásos gyakorlatokat találtam ki. A bemelegítő tánc után, egy relaxációs zenére, egymásra hangolódtunk, hogy számíthassunk egymásra a küldetés során. Amikor a zene megállt mindenkinek párt kellett választania, akit megölelt és utána vele haladt tovább az úton. A zene végére, eljutottunk a meseszőnyegünkre.
Az ajánlott mese (Aranykulcs, – Boldogságóra kézikönyv 138. oldal ) elolvasása után, megbeszéltük, hogy mi hogyan tudnánk megküzdeni, hogy visszajöjjön hozzánk Boldog Dóra, és megtaláljuk az elveszett játékokat. Majd én is 3. próbatétel teljesítésére invitáltam őket, Boldog Dóra levele alapján.
1. Akadálypályát alakítottam ki a csoportszobában
2. Közös tánc, farsang közeledtével…. – „Előre jobbkezedet!” c. dal eltáncolása
3. Kiskanál, nagykanál, zöld erdőben kismadár, minden gyerek így csinál! c. játékkal arra kértem őket, hogy egymás után mindig valakire rámutattam, aki középre állt és mutatott egy gyakorlatot, mozdulatot, amit közösen utánozni kezdtünk.
Ez idő alatt a dajkámat bevonva a titkos küldetésbe, megkértem, hogy helyezze el a folyosón a nyilakat, amik mutatják az utat nekünk, ahol „elrejtőzött” Boldog Dóra és a magával vitt játékok.
A 3 próbatétel teljesítése után útra keltünk, majd a kijelölt úton végig haladva a másik középső csoportosokhoz jutottunk el, ahova óvatosan bekopogtattunk. Már reggel megbeszéltem az itt dolgozó óvó nénivel, hogy miben kérem a segítségét, ha odaérünk a gyerekekkel. Megköszöntük, hogy vigyáztak a játékainkra, és Boldog Dórára. Majd illendően elköszöntünk és visszamentünk a csoportunkba.
Ezután gyönyörűen helyre pakoltuk a játékokat, és miután minden akadállyal megküzdöttünk, kiszíneztük a Megküzdés jelét, és felragasztottuk a Boldogságvár felé vezető út 6. lépcsőfokára.

Levezető relaxációval zártam a tevékenységet.

Hogy látszik az arcukon a siker, vagy sikertelenség? Tükörben mutatták meg a szomorú, a vidám, a csodálkozó arcukat.
Elmeséltem Az aranykulcs c.mesét, majd smaile -t diszitettek, jelezve az érzelmeket. Megbeszéltük ki miért volt már szomorú, vidám ,mérges, vagy csodálkozó.

Megküzdéseink, megküzdési stratégiák téma feldolgozását az aranykulcs című mesével kezdtük, majd eldugtam a csoportszobában egy plüss állatot, akit meg kellett keresni és különböző feladványokon keresztül találhattak rá a gyerekek a plüss játékra. Nagyon élvezték. Majd másnap a memóriájukat használva le kellett rajzolniuk, hogy milyen lehetett a sárkány (fiúknak), és milyen lehetett a királylány (lányoknak). A következő nap beiktattam a boldogságóra című könyvben lévő feladatlapokat, akinek volt kedve azokkal egy-két feladatot megcsináltunk, majd a csoportszobában megvalósítottuk a toronyépítést, a cápatámadást, és a hajótörés című játékot. Valóban nagyon boldogok voltak a gyerekek a játékok során. Ami a legnagyobb sikert aratta, azt mozgásos tevékenységen belül valósítottam meg a tornaterembe, belevonva az óvoda auláját, lépcsősorait és az óvoda udvarát is. Ugyanis a bevezető játék 2. variációját valósítottuk meg. Annyira jól sikerült, hogy a gyerekek még hetekig az udvaron is a boszorkány seprűjét, ruhadarabjait kutatták. Úgy gondolom, hogy sikeresen elértük a könyv által ajánlott küzdési stratégiákat.