Beszélgettünk arról, mennyi stressz és izgalom van az életünkben, majd ötleteltünk, mivel lehet oldani ezeket. A sok-sok ötletből mindenki kiválasztott egyet, ami neki a legjobban tetszett. Egy kis madárka kiszínezése után feltettük őket a szivárványunkra.
Megküzdési stratégiák
Mezőlaki Arany János Általános Iskola
A februárban megadott feladatok közül is többet kipróbáltunk. A földelő tudatos jelenlét gyakorlat segített abban, hogy jobban figyeljünk magunkra, érzéseinkre, legyünk tudatosan jelen a pillanatban. Gyűjtöttünk nehéznek mondható helyzeteket, amelyeket próbáltunk egyénileg, majd közösen is megoldani, találni hozzá hatékony megküzdési módot.
Az egészséghetünkön az egészség megőrzése, megtartása és szükség esetén a gyógyulás volt a fő téma. Igyekeztünk környezetünket is egészségessé tenni. Mindezeket a tudatos erőfeszítéseket egy vetélkedővel zártuk.
1.Köszöntő és hangulatválasztó kör: A gyerekek a köszöntő falról választhatják ki, hogy öleléssel (piros szívforma), pacsival (tenyérlenyomat forma) vagy tánccal (hangjegyforma) köszönnek a pedagógusnak. Ezután húznak a hangulatjelekből és utánozzák a kihúzott arc hangulatát.
2. Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! c. dallal ismerkedés, daltanulás.
II. 3. Füles csacsi elveszti a farkát című történet elmesélése a gyerekeknek bábokkal.
4. Társasjátékkal eljutunk Fülss farkához,amit elfújt a szél..
5. Közös megbeszélés,hogy rögzítsük Füleshez a farkincáját,hogy ne essen le?
III. 6. Szeretetkör: A foglalkozás végén körbe állunk és egymásnak továbbadjuk a pacsit, a puszit és az ölelést.
A gyerekek gyakran nem tudják hogy kihez fordulhatnak a különböző problémákkal. Erről beszélgettünk a foglalkozáson és kitöltötték az egyik munkafüzeti feladatot. Majd a megküzdési stratégiák kerültek előtérbe. A foglalkozás végén mandalát készítettünk.
Februári boldogságóránkon a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Az óra elején csak ötleteltünk, a gyerekek egy-egy saját helyzetet idéztek fel, amikor valamilyen nehézséggel kerültek szembe. A gondolatébresztő után gyűjtögetni kezdtünk és olyan nehéznek mondható helyzetet írtak le a gyerekek, amellyel már egy átlagos napon megküzdöttek. Egész jól belejöttek az ötletek papírra vetésébe a tanulók, így ezeket egy sapkába raktuk, majd jöhetett a feladat. Mindenki húzott egy-egy cetlit, majd a probléma hangos ismertetését követően minden tanuló megfogalmazta a helyzethez illő megoldást, illetve azt is, hogy az adott szituáció problémamegoldó vagy érzelemkezelő megküzdési móddal orvosolható. Az óra célja leginkább az volt, hogy egy nehéznek tűnő helyzethez hogyan állhatunk minél egyszerűbben, pozitívabban.
Teher alatt nő a pálma!
Megküzdésnek nevezzük azokat a stresszhelyzetekhez kapcsolódó viselkedési mintákat, amelyek egy- egy helyzetben a megoldások felé terelhetnek minket.
A problémaközpontú megküzdés során a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, megkísérli azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során pedig a személy azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stressz okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását.
Az óra során végig gondoltuk, hogy hogyan viselkedünk egy-egy megterhelő helyzetben, milyen stratégiákat alkalmazunk. Az osztálytársak véleményét is kikértük, hogy ők hogyan látnak ilyen helyzetekben minket. Ezek alapján viselkedésünket tudatosan is megváltoztathatjuk. Mindenki rajzos formában készítette el a rá leginkább jellemző megoldási formákat.
Az óra lezárásaként meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív élmények újra élése című relaxációsdalát.
A februári boldogságóránkat a hónap dalával kezdtük, így oldottuk a bennünk összegyűlt feszültségeket. A gyerekek A szamár történetén keresztül ismerték meg, hogy milyen fontos az ember életében a megküzdés, mert a boldogság fenntartása attól is függ, hogyan küzdünk meg fájdalmas élményeinkkel. Megbeszéltük, hogy mit jelent a problémaközpontú és az érzelemközpontú megközelítés.
A tanulók azt a feladatot kapták, egyénenként gyűjtsék össze azokat a félelmeket, amelyek időnként megkeserítik a mindennapokat. Megbeszéltük, kitől kaphatnak segítséget ezek leküzdéséhez.
Az órát meditációval zártuk, házi feladatként kértem, hogy gyűjtsék össze azokat a helyzeteket, melyeknél sikerült egy stresszhelyzetben megoldást találni, és a feszültséget levezetni. Digitális kultúra órán a tanulók készítettek Paint rajzokat is a megküzdés folyamatáról.
Az osztály tagjainak a legnagyobb problémát a mobiltelefon használata jelenti. Többen a függőség hálójába kerültek. Feltérképeztük, hogyha a mobilozási időt csökkentjük, akkor milyen tevékenységeket lehet végezni a billentyűnyomogatás helyett.