Február a megküzdés gyakorlásának hónapja. A tevékenységet a jégvilág élőlényei témához kapcsoltuk, hiszen az ott élő emberek és állatok életének feldolgozása közben jól érzékeltethető a megküzdés folyamata. A témát egy rövid videóval vezettük be, hogy a gyermekek el tudják képzelni a tőlünk nagyon messze lévő földrészek lakóinak körülményeit. A rövid kis film bemutatta az Északi – sark és a Déli – sark életkörülményeit, az állatok és az ott élő eszkimók életkörülményeit. A gyermekekkel beszélgettünk az ott élő állatok viselkedéséről és hasonlóságot és különbséget kerestünk az itt és ott előforduló állatok között. A csoportszobában az otthonról hozott állatok segítségével megépítettük a sarkvidékeket.Majd játszottunk „Ki mit tud az állatvilágban” c. játékot. Az egyik gyermek kiment a teremből addig a többiekkel megbeszéltük melyik állatot fogjuk utánozni, és ki kellett találni, hogy melyik állatra gondolunk. A gyermekek elhozták otthonról a jégvilág kedvenc állatát, és mindenki bemutatta, hogy miben a legügyesebb az ő állatkája.Ezt követően csoportokat alakítottunk a szerint, kinek milyen állatja van, és mindenki bemutatta a saját állatkáját.
Megküzdési stratégiák
A februári boldogság órán először közösen megbeszéltük, hogy mit jelent a megküzdés és miért fontos a nehéz helyzetekben. Példákon keresztül bemutattuk a különböző megküzdési stratégiákat, mint például a problémamegoldást vagy az érzelmi támogatás keresését. Játékos feladatokon és szerepjátékokon keresztül gyakoroltuk, hogyan lehet ezeket a stratégiákat alkalmazni a mindennapi életben. Mindenki megoszthatta saját tapasztalatait és közösen gondolkodtunk azon, milyen megoldások segíthetnek különböző helyzetekben. A foglalkozás végén összegeztük, mit tanultunk és mindenki kiválaszthatott egy stratégiát, amit a következő héten kipróbált a gyakorlatban. Olvastunk mesét, ami segített a gyerekeknek megérteni és alkalmazni a nehéz helyzetek kezelésére szolgáló módszereket. A Boldogságóra program keretében is alkalmazunk meséket mindig, ami jelen esetben a megküzdési stratégiák megértésére szolgált. Az „Aranykulcs” című mese segítségével a gyerekek megismerkedhettek a kitartás, a segítségkérés és a pozitív gondolkodás fontosságával. A mese után a gyerekek rajzolással és közös beszélgetéssel dolgozták fel a tanultakat.
Küzdelem az élet….szokták mondani….De azt gondolom, hogy nem küzdelem, hanem ezernyi lehetőség tárháza. Van amikor kicsikét nehezebb, van amikor kicsikét könnyebb. De ha rendelkezünk és használjuk a lelkünkben rejtett ajándékokat, amik bármikor elővehetők a lelkünk kicsi szekrénykéjéből, kincses dobozából akkor nem küzdelem, hanem egy folyamat részesei leszünk. Erre ösztönzöm, tanítom a gyermekeknek, hogy merjék használni a lélek ajándékait, amit bármikor életük során elővehetnek, és nem küzdelem lesz mindennapjuk, hanem lehetőség és az ahhoz vezető út útmutatója.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Februári témánk a megküzdési stratégiák. A téma feldolgozását relaxációval, gyakorlattal kezdtük, majd az Erdei tisztás mesével folytattuk. Foglalkozás lezárásaként, Nyuszi Pannát, Róka Rudit, Mókus Marcit és Sün Somát, színezték ki a gyerekek és segítettek megtalálni nekik az otthonaikat.
A megküzdési stratégia az óvodában olyan módszerek és technikák összessége, amelyek segítenek a kisgyermekeknek érzelmeik szabályozásában, a nehéz helyzetek kezelésében és a társas konfliktusok megoldásában. Mivel az óvodás korosztály érzelmi és szociális fejlődése még intenzíven zajlik, az óvodai környezet fontos szerepet játszik abban, hogy a gyermekek megtanuljanak egészségesen reagálni a stresszre és a frusztrációra.
Lehetősük volt a gyermekeknek a farsangi időszakban megküzdeni, leküzdeni félelmüket, bátortalanságukat.
Egyensúlyozás, célbadobás, súlyemelés
1. Az órát relaxációval kezdtük, majd énekeltünk.
2.A téma bevezetéseként a fogalmakat tisztáztuk, valamint mondatokat gyűjtöttünk, amelyek nehéz helyzetek megküzdésében segítséget szoktak nyújtani a gyerekek számára.
Összeszedtük a továbbiakban azokat a személyeket, akikhez segítségért fordulhatnak.
A bugyelláris, a pipa, meg a süveg című mese nagy tetszést aratott és szívesen le is rajzolták.
3. Befejezésként átismételtük a megismert legfontosabb tudnivalókat, majd énekeltünk.
A „Kicsi vagyok én”, ölelőperc, Boldogságmondóka kezdőrituálét két relaxációs gyakorlat követte, a „Medve vagyok és cammogok” valamint a „Puha meleg, felengedek…”. Az egyik heti projektünkhöz (Testünk, érzékszerveink) is kapcsolódóan megneveztük és utánoztuk a munkafüzetben található érzelmeket ábrázoló arckifejezéseket, beszélgettünk arról, hogy kinek mitől lesz jobb kedve, jól megölelgettük egymást. A másik heti projektünkhöz (Medve-hét) pedig macis vonalvezetős, kódolós feladatlapokkal, akadálypályán való áthaladással gyakorolhatták a gyerekek a megküzdési stratégiákat. A téma továbbadása két módon valósult meg: a családok a macisarok kialakításához járulhattak hozzá egy-egy otthonról beküldött macis plüssel, könyvvel, rajzzal (stb.), az intézményükben található Maci csoportos pajtásainkat pedig azért látogattuk meg, hogy a február 2-i „medvejósló-nap” alkalmából tanult versünkkel és egy tányér gyümölccsel örvendeztessük meg őket (aminek nagyon örültek és viszonzásképp táncba hívtak minket az általuk ismert mackós zenére).
A mese, a dramatizálás nagyon sokat segített a téma megértésében. A pozitív megerősítések, a napi mantra sokat segít a gyerekeknek a mindennapi foglalkozásokon. A szivárványhídra megfoglmazott gondolatokat a hónap végére önállóan fogalmazták meg.
Februárban fókuszban volt, hogy hogyan tudunk megbirkózni a negatív érzelmeinkkel és állapotainkkal.
Ebben a hónapban sorra vettük a szomorúságot, a dühöt, a félelmet és a fájdalmat.
Minden érzelem és állapot kapcsán először elkülönítettük az adott érzelmeket, majd sorra vettük, hogy milyen megoldási stratégiák állnak a rendelkezésünkre, hogy boldoggá varázsoljuk magunkat. Ezeket a témákat egy úgynevezett érzelmi útjelzőn helyzetük el, mely fix helyet kapott a csoportban. Így is lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek felnőtt segítséggel, vagy maguktól, vagy egymást segítve tudjanak jó megoldást találni az érzelmeik kezelésére.
Bővítettük szenzoros játéktárunkat is, hogy a gyermekek találjanak olyan eszközöket, melyek manipulálása nyugtató hatással van rájuk.
Ebben a játékban sokat játszottunk különböző taktilis ingerekkel. Hiszen az ezekkel való megbirkózás is a mindennapi élet részét képezi. Sok olyan gyermek van, aki érzékeny bizonyos szenzoros ingerekre, így ez a hónap tökéletes lehetőséget teremtett arra, hogy lassan segítsük a gyermekeket a hozzászokáshoz, vagy támogassuk őket az ismerkedéssel.
Megküzdési stratégiák
A téma feldolgozását megelőzően, elrejtettem a gyermekek néhány kedvenc plüss játékát. Amikor észrevették, hogy kedvencük nincs a helyén, átadtam a gyermekeknek egy borítékot, ami tartalmazta, hogy hogyan szerezhetik vissza azokat. Egyszerű feladatokat állítottam össze a játékok visszaszerzése céljából:
közösen elénekeltük az „Itt a farsang áll a bál…” kezdetű dalt.
játékos mozgással egybekötve is elénekeltük
közösen elmondtuk a farsangi mondókánkat
alagút mászás (székekre rögzített karikák, majd asztalok alatt) átmászva jutottunk a célhoz, aki nem mert az „alagútban” menni, a karikákba lépegetve haladt tovább.
Amikor teljesítették a gyermekek a feladatokat, akkor megkapták a játékokat, és közösen a helyükre tettük azokat. Nagy boldogság volt számunkra, amikor a kihívásokat teljesítve visszakapták a játékokat. Építettünk tornyot, és „Hajótöröttek” játékot is játszottunk. A gyermekek nagyon szerették a játékokat.
Ezután, relaxációs gyakorlatokat végeztünk: „A medve vagyok, cammogok”, és az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlatot alkalmaztam. A kis csengettyűt megszólaltatva, mesehallgatásra hívtam a gyerekeket. Elmondtuk a mondókánkat, majd elmeséltem Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét. A mese után meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó dalát, közben színeztünk. Másik alkalommal táncoltunk, és játékos utánzó mozdulatokat végeztünk.