A hónap a farsangi készülődésről szólt
A csoport február közepén farsangi bálon lépett fel, ahol mindenki az óvónők és a dajka néni is valamilyen állatnak öltözött be. Február utolsó napján a saját óvodai csoportunkban mulattunk, ahol voltak boszorkányok, hercegnők, tavasztündér, tini nindzsa, vasember. Az óvoda udvarán kiszebábot égettünk, elkergettük a telet.
Megküzdési stratégiák
Közösen meghallgattuk a hónap zenéjét. Aztán arról beszélgettünk, hogy a gyerekeknek milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, hogyan oldják meg a különböző problémákat. Beszéltünk arról is mikor idegesek, ingerültek, feszültek és hogyan próbálják ezt leküzdeni. Volt aki szép szóval, mások verekedéssel, kiabálással próbálkoznak. A táblán lévő mondatokból kiválasztottuk azokat, amelyek a legtöbb gyerekre jellemző megnyugtatás céljából. Elkészítette mindenki a saját indulat hőmérőjét és leírta a rá jellemző mondatokat. Majd készítettünk egy közöset, amelyet ezzel a mondattal fejeztünk be: Ettől majd megnyugszom!
A téma feldolgozása által megerősítést kaptak a gyerekek, amit már többször megéltünk, hogy segítségre mindenkinek szüksége, segítséget nem szégyen kérni és egyáltalán nem ciki segíteni a bajba jutotton. A rajzos feladatban megjelenítették magukat és a hősüket/példaképüket egy képen, amint éppen segít rajtuk, míg a dramatizálós játékban kipróbáltuk hogyan segíthetnek ők a kútba esett, illetve lábát tört társukon. Köszönjük szépen.
A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola 4. a osztályos tanulói a megküzdési stratégiák hónapjában tablókészítéssel küzdöttek meg csoportos munka keretében.
A foglalkozás témája a gyerekek számára egy kicsit nehézkesen ment. Bevezető beszélgetésünkben arról beszéltünk ,hogy milyen érzelmek,testi reakciók jellemzőek ránk akkor, amikor valamitől izgalomba jövünk. Ez az állapot inkább kellemetlen. A gyerekek a heves szívdobogást, melegséget, izzadást emlegették. Hogy kipróbáljuk versenyhelyzetben is, a hajótörött játékkal kezdtük a foglalkozást. Majd a vakkígyó játék után megbeszéltük újra,hogy ki mit érzett a játékok alatt. Az ember figura mellett található meghatározásokat elolvasva mindenki megjelölte, a saját érzéseit. A mese nyugtatólag hatott a gyerekekre. A feldolgozás során igyekeztem a megküzdés fogalmát még jobban pontosítani. A páros játékban olyan feladatokat kaptak, amelyekben fontos volt az egymásra utaltság megtapasztalása. A foglalkozást a szivárvány színezésével és a saját gondolatok kiegészítésével zártuk.
Első lépésként egy furcsa történettel ismerkedtünk meg. Megbeszéltük, hogy nemcsak a szereplők életében vannak hullámvölgyek és hegyek. Saját példák felsorolása után próbálták „elemezni” viselkedésüket, illetve, hogy mi zajlik olyankor bennük, milyen tünetekkel jár ez a feszültség. Próbáltak megoldásokat keresni: Mit szoktam tenni? Mit tehetnék még? Kivel osszam meg gondolataimat, érzéseimet? /Egyedül nehezebb!/ Relaxációs színezők mellett stratégiai játékokat játszottunk: Torpedó, Labirintus, Sakk, Amőba, Malom. A festés is a nyugtató elfoglaltságokhoz tartozik. 🙂 Megfestették a megküzdés szivárványát 🙂
A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezik azokat a tipikus megközelítésmódokat, amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor egy megoldásra váró problémával, tágabb értelemben bármiféle stresszhelyzettel szembesülnek. A tanulókkal több szituációs helyzetet alkottunk, melyeket párokban kellett megbeszélniük. A tapasztalataik, mindennapjaik alapján ők alkották meg a problémás helyzeteket, melyekre először önállóan, majd közösen kerestünk megoldást. Megnéztük a jó és rossz stresszkezelési formákat is. Ezt követően pedig kitértünk a napjainkat átölelő és már-már népbetegséggé alakuló depresszióra, szorongásra, bizonytalanságra, melynek kiinduló pontja vagy gyújtósa maga a stressz, mely körülvesz mindenkit. Megnéztünk több olyan lehetőséget, hogyan is lehetne kizárni az életünkből vagy legalábbis úgy kezelni, hogy ne hasson ki életünk minden szegmensére. Csoportosítottuk a megküzdési stratégiákat problémaközpontú és élményközpontúság alapján. Megnéztük azt is, hogyan tudunk segíteni, ha a környezetünkben olyan emberrel találkozunk, akin már nyíltan látszódnak a stressz hatásai, a döntésképtelenség.
A MI HŐSEINK
Bár rövid volt a február, de ennek ellenére eseménydúsan teltek a napok. Ennek a hónapnak a legvidámabb eseménye a farsangi mulatság volt, amire a gyerekek velünk együtt lelkesen készültek.
Felelevenítettük a régi népi hagyományokat, szokásokat (busójárás, rabvágás, tuskóhúzás, balázsolás, kiszézés; stb.) A farsangi jelmezes bálunkat tréfás, vidám feladatokkal tarkítottuk, ahol a gyerekeknek különböző megküzdési stratégiákat kellett alkalmazni a cél elérése érdekében. (lufi terelgetése pingpongütővel, fánkevő verseny)
A farsangi esemény kapcsán többször beszélgettünk a rég elfelejtett mesterségekről: pl. csipkeverő, drótostót, csizmadia, borbély, kefekötő, kékfestő, szíjjártó. Elmeséltem nagycsoportosainknak, hogy régen és persze ma is egy-egy szakma tökéletes elsajátítása bizony sok türelemmel, kitartással odaadással, tanulással járt illetve jár. Így kerültek előtérbe a gyerekek által kedvelt mai foglalkozások, mint pl. a rendőr, tűzoltó, orvos, óvó néni, kamionos; stb., akiket mindennapi hősöknek is nevezünk. Logikusan fogalmazták meg a gyerekek, hogy ezek az emberek munkájuk révén sok jó cselekedetet visznek véghez.
Az idő kerekét is visszaforgattuk, kalandozást tettünk a múltban. A csoportba járó gyerekeink élményei alapján a régi történelmi magyar hősökről is megemlékeztünk. Többen kirándultak már az egri várban, jártak Nagyvázsonyban, Budán.
A településünkön és a környéken található történelmi épületek és helyszínek, a történelmi értékek megóvása, ápolása és életben tartása követendő példát mutat a gyermekek számára is.
Személyes tapasztalatokkal rendelkeznek a gyermekek, hiszen minden évben a jeles napokon felkeressük ezeket az emlékhelyeket.(sukorói református templom, Pákozdi Katonai Emlékpark). Beszélgetünk és megemlékezünk a hősökről, akik harcoltak és életüket adták a hazáért.
Természetesen a felsorolásból a mesehősöket se felejtettük el. A kislányok többnyire a Disney-rajzfilmek bájos figuráival (Aranyhaj, Elza, Anna), valamint a magyar népmesékből ismert királylányokkal (Tündér Ilona) azonosultak, míg a kisfiúk a mai hétköznapi hősökkel.
A három tablót a gyerekek rajzaiból közös munkával készítettük el.
Osztályfőnöki órán foglalkoztunk a februári témával, a megküzdési stratégiákkal.
Először beszélgettünk az elméleti háttérről: tisztáztuk a megküzdés szó jelentését, hoztunk néhány gyakorlati példát a mindennapi életünkből, miért kell megküzdenünk, milyen nehézségek adódhatnak, és hogyan, milyen tudatos vagy tudattalan módszerekkel lehet ezeket megoldani, és ezek a megküzdési stratégiák hogyan tesznek bennünket boldogabbá.
Aztán meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív élmények újraélése című zenés relaxációs gyakorlatát.
Majd felolvastam nekik a felső tagozatos kézikönyv 172.oldalán található „ A szamár története” című mesét, megbeszéltük a tanulságokat is.
Aztán közösen kiválasztottuk a feladatok közül a plakátkészítést.
Megbeszéltük, mit fogunk a plakátra rajzolni, majd közösen, közben beszélgetve elkészítettük, amit kiraktuk az osztálytermünkbe. A plakátra rákerült több példaértékű ember rajza, neve, a szülők, mint példaképek, illetve több híres idézet is a megküzdéssel kapcsolatban.