A problémákkal, kudarcokkal, kihívásokkal való szembenézés nem könnyű feladat ilyen kicsi gyereknek sem. Folyamatosan napirenden van e téma osztályunkban. Nem könnyű kezelni, de birkóznak vele és elmondásuk szerint saját és mások hibáiból tanulva újra és újra tanulnak és erősödnek. Gyönyörűen megfogalmazzák, milyen akadályok kerülnek útjukba a mindennapokban és hogyan küzdenek meg ezekkel.
Megküzdési stratégiák
A gyerekek már kis korban szembesülnek nehézségekkel, amelyek feszültséget vagy konfliktust okozhatnak számukra. Fontos, hogy megtanulják felismerni érzéseiket és elsajátítsanak olyan megküzdési stratégiákat, amelyek segítik őket a problémák kezelésében és az érzelmeik szabályozásában. A megküzdési technikák fejlesztése támogatja az érzelmi intelligenciát és a lelki ellenálló képességet. Célunk, hogy a tanulók játékos formában ismerkedjenek meg ezekkel a stratégiákkal, és tudatosan alkalmazzák őket mindennapjaikban.
Foglalkozást kezdő relaxáció
Villámlazítás: Megkérjük a gyerekeket, hogy egyenes állásban először a kezüket zárják ökölbe, majd hajlítsák be az alkart és húzzák a mellkashoz. Ezután a karokban fenntartott feszítés mellett a két lábszárat feszítsék meg a farizmokra is kiterjedően. Ha az egész test ily módon végigfeszült, engedjék egy nagy sóhajjal ki a feszültséget az izmokból. Nem kell lazítani, csak engedni a spontán lazulás. A gyakorlatot többször is megismételtük.
Foglalkozást kezdő zenehallgatás: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó!
A téma bevezetése
A foglalkozás bevezető részében közös beszélgetéssel vezettük fel a megküzdés témáját. A tanulókkal együtt gondolkodtunk azon, mit is jelent a megküzdés, milyen nehéz élethelyzetekkel találkozhatnak a mindennapokban, és ezek milyen érzéseket válthatnak ki. Ezután arra kerestük a választ, hogy mi és ki segíthet ezekben a helyzetekben, valamint milyen biztató mondatokkal tudják önmagukat megerősíteni. Összegyűjtöttünk néhány ilyen mondatot is: „Képes vagyok rá!”, „Nem adom fel!”, „Újra megpróbálom!”, „Segítséget kérek!”, „Pihenek egy kicsit.”, „Figyelek most jobban.”, „Holnap újra kezdem!” – ezek mind segíthetnek abban, hogy a gyerekek pozitívan álljanak a kihívásokhoz, és nehéz helyzetekben is találjanak kapaszkodót.
A téma feldolgozása
Témafeldolgozás mesével: Aranykulcs (Bezzeg Andrea)
A mesefeldolgozást segítő kérdések: Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál vele? Kinek adnád oda? Hol lenne a rejtekhelye? Sorolj fel három nehéz feladatot, melyet meg kellett oldanod! Ha lenne három kívánságod, mi lenne az? Szoktál álmodni?
Akadálypálya
Az Aranykulcs című történetben főhősünknek hazaútja során több próbát is ki kellett állnia. A foglalkozás zárásaként a gyermekek egy képzeletbeli mesébe csöppentek, ahol ők maguk váltak a történet főszereplőivé. A dramatikus, mozgásos játék során a tanulók különböző kihívásokkal szembesültek, amelyek lehetőséget adtak a megküzdési stratégiák gyakorlására, valamint az egymás segítésén alapuló együttműködés megerősítésére.
A feladatok során először egy sebes folyón keltek át egy ingatag függőhídon, majd kúszva haladtak át egy alvó sárkány barlangján, ahol csak úgy juthattak tovább, ha halkan és óvatosan mozogtak, nehogy felébresszék a szunnyadó fenevadat. Ezután egy veszélyes lávafolyamon kellett átkelniük, kövekről kövekre ugrálva. Mindezek a helyzetek szimbolikus módon idézték fel azokat a „próbákat”, amelyekkel a gyerekek a valóságban is találkozhatnak, és amelyek során fontos, hogy ne adják fel, merjenek segítséget kérni, támogassák egymást, és megtapasztalják: képesek megküzdeni a nehézségekkel. A feladatot többször is végre hajtották, mert annyira tetszett nekik.
A megküzdési stratégiákkal ismerkedve a gyerekek örömmel vettek részt a heti foglalkozásokon. Várták mi fog velük a játékok során történnni. Milyen feladatban kell közösen vagy egyedül segíteniük, problémát megoldaniuk, feladatban előre juttatniuk a csoportot, barátaikat. Vidám és mozgalms hét volt.
E havi boldogságóránk témája a megküzdés gyakorlása volt. Elmeséltem a gyerekeknek Az erdei tisztás c. mesét, majd beszélgettünk róla, hogy mi is történt ebben a mesében, kik voltak a szereplői, mi történt a tisztáson, s milyen megoldásokat találtak rá az állatok. Problémahelyzetet teremtettem a gyerekeknek, melyre közösen igyekeztünk megoldást találni, nagyon jó ötletek születtek. A nagyokkal meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó c. dalát.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
Mindenki máskép küzd meg a nehéz helyzetekkel. És minden helyzet más és más. Nincs rá recept. De tartottunk egy ötletbörzét, ahol mindenki elmondhatta, neki mi segít. Kipróbáltuk a Gondláda erejét, és készítettünk Erőt adó pajzsot is közösen.
A szamuráj szerencséje című japán népmese meghallgatása után beszélgettünk a szamuráj, más mesehősök végül a saját erősségeinkről. Elképzeltük, majd lerajzoltuk milyen lehetne a mi páncélunk, ami segítségünkre van az akadályok leküzdésében a céljaink felé vezető úton.
Közös erővel minden le tudunk győzni.
Játékos akadálypályák megküzdési gondolatokkal.
Az órát relaxációs gyakorlattal kezdtük.
Az óra témáját a „Mi az a megküzdés?” kérdéssel vetettem fel. A tanulók feladata az volt, hogy értelmezzék a kérdést, majd gyűjtsenek szinoním szavakat.
Ezután csoportmunka következett. A csoportok feladata: Magyarázzák meg az állításokat! és
Milyen kapcsolatban vannak a megküzdéssel?
„Minden rosszban van valami jó!”
„Nincsenek véletlenek.”
A csoportok szófelhőket készítettek a témával kapcsolatban.
Ezután egy történetet dolgoztunk fel: A szamár története
Megfigyelési szempontok:
– Mi a tanulás?
– Mi a véleményed a parasztról?
– Miként oldották meg a helyzetet a szomszédok?
Az óra végén azt beszéltük meg, hogy kinek milyen a stresszkezelési módszere van.
Bölcsőde Sóshartyáni Szivárvány Óvoda és
Ráhangolódás (5 perc)
Tevékenység: Érzelemkártyák párosítása
Eszközök: Érzelemkártyák (színes és színezhető változat)
Leírás:
– A gyerekek körben ülnek.
– Egy-egy érzelemkártyát mutatunk: pl. szomorúság, düh, félelem.
– Beszélgetünk róla:
– Mikor érezted így magad?
– Mit lehet ilyenkor tenni, hogy jobban érezd magad?
2. Beszélgetőkör: Mi segít, ha baj van? (10 perc)
Kérdések:
– Mi segít, ha valaki megbánt?
– Mit tudsz tenni, ha félsz valamitől?
– Hogyan lehet megnyugodni?
Cél: A gyerekek megismerik, hogy nem vagyunk tehetetlenek: meg tudunk küzdeni a rossz érzésekkel, helyzetekkel.
3. Mozgásos játék: Megküzdési módok szoborcsoportban (5–7 perc)
Eszköz: Nyugodt háttérzene vagy csend
Leírás:
– A nevelő mond helyzeteket: „Elesel a játszótéren”, „Valaki csúfol”, „Anyu nem engedi, amit szeretnél”.
– A gyerekek szoborcsoportba merevednek, amely megmutatja, mit tennének:
– pl. sírok → valaki átölel
– dühös vagyok → veszek három mély levegőt
– félek → elmondom anyának
4. Bagdi Bella-dal tanulása – „Bátran lépek tovább” (10 perc)
Cél: Erőforrás-aktiválás, bátorság és kitartás érzésének erősítése
Tevékenység:
– Először hallgatjuk a dalt
– Ezután közösen énekeljük a refrént
– Mozgással kísérjük (lépegetés, mellkasra tett kéz a „bátran” szóra)
5. Kézműves: Bátorság-karkötő készítése (5–7 perc)
Eszközök: Színes gyöngyök, zsinórok, fűzőtűk
Leírás:
– Minden gyerek elkészíti a saját „bátorság-karkötőjét”
– Minden szín egy-egy „megküzdő stratégia”:
– piros: kérek segítséget
– zöld: mély levegőt veszek
– sárga: elszámolok ötig
– kék: elmondom, mi bánt
6. Zárókör – Reflexió (3–5 perc)
Kérdések:
– Melyik helyzet volt a legnehezebb?
– Mi segített abban, hogy jobban érezd magad?
– Mit viszel magaddal a karkötőből?
Lezárás:
A gyerekek megfogják egymás kezét, és együtt kimondják:
„Bármi történik is, segítséget kérek, és bátran lépek tovább!”
A foglalkozás zárásaként kiszinezik az apró örömök jelét, melyet felrakunk a BOLDOGSÁGVÁR 6.. lépcsöfokára.
🧠 Pedagógiai reflexió (nevelő tölti ki)
– Milyen megküzdési módokat említettek a gyerekek?
– Melyik játékot élvezték legjobban?
– Milyen érzelmek jelentek meg a foglalkozás során?
– Hogyan tudnám a témát más helyzetekben továbbvinni?
Összegzés
A foglalkozás során a gyermekek aktívan és kíváncsian vettek részt az érzelmekkel kapcsolatos beszélgetésekben. Meglepően őszintén osztották meg saját élményeiket, különösen a szomorúságról és félelemről szóló résznél. Kiemelendő, hogy több gyermek már most felismeri, mikor van szüksége segítségre, és képes is azt kérni, például felnőttől vagy társától.
A mozgásos szoborcsoport-játék különösen jól működött, látványosan segítette az érzelmek és reakciók megjelenítését. A kreatív rész, a „bátorság-karkötő” készítése során a gyermekek nagy örömmel dolgoztak, sokan személyes jelentést tulajdonítottak a színeknek. Ez elősegítette, hogy a megküzdési stratégiák mélyebben rögzüljenek.
A Bagdi Bella-dal közös éneklése emelte a foglalkozás hangulatát – a „Bátran lépek tovább” refrénje hamar slágerré vált a csoportban, és a gyerekek még napokkal később is dúdolták.
Ekkortájt már a farsangi témahét is aktuálissá vált, ezért Molnár-Kovács Emese és Ferencz Edit: Medvecukor farsangol című meséjét választottam a téma feldolgozásához, melyben egy kismackó nagy gondja, mi is legyen a farsangon, számára ez a megküzdés, végül a tanítónéni segítségével sikerül megoldást találnia. A mesét követően akadálypálya leküzdésével lehetett eljutni a vizuális tevékenységhez, ahol mindenki elkészíthette saját busó álarcát, illetve a hét során közösen küzdöttük le a farsangi mulatsághoz szükséges jelmezek kiválasztásának, elkészítésének nehézségeit végül egy remek farsangi mulatsággal zártuk a projektet.