A mai foglalkozást szintén egy „Mozogj a tükrömben” ráhangoló, relaxáló feladattal indítottuk.
Ezután kifejtették a gyerekek, hogy mit is takarhat a mai témánk: Megküzdési stratégiák. Meghatároztuk a megküzdés, mint fogalom jelentését. Aki szerette volna, elmondhatta a társainak, hogy neki milyen jól bevált „technikája” van a stresszhelyzetek kezelésére. A gyerekek meglepő őszinteséggel tárták fel egymásnak a néha „furcsának” tűnő probléma- kezelési módokat. (A kutya sétáltatáson keresztül a fejen állásig nagyon érdekes technikák kerültek felszínre!)
Közösen ötletelve- különböző megküzdési technikákkal bővítettük a lehetőségeket. A rossz érzéseket elkerülő és kezelő technikák összegyűjtése után- közösen végeztünk egy stressz elleni villámrelaxációt.
Majd arra kértem a gyerekeket, hogy szintén kis csoportokban találjanak ki és játszanak el egy problémát és annak a megküzdési technikáját! Mindig nagyon élvezik ezeket a szerepjátékokat! Nagyon kreatív „előadások” születnek újra és újra!
A jelentek után mindig meg is beszéltük a felmerülő problémát és a bemutatott „megküzdési” stratégia kiválasztását. Bizonyos esetekben további ötleteket adtak egymásnak, hogy hogyan lehetne még jobban „orvosolni” a felmerülő problémát.
A foglalkozás végén megnéztük a „Szavak ereje” c. rövid filmet. Még volt időnk megbeszélni, hogy kinek és hogyan kellett megküzdenie a problémával a filmben és milyen technikát alkalmazott. Rövid közvéleménykutatás után kiderült, hogy a gyerekek is hisznek a szavak erejében- velem együtt!
Óránk lezárásaként különböző érzelmeket kifejező arcok közül választhattak a gyerekek aszerint, hogyan érezték magukat az órán. Nagyon őszinte és előremutató vélemények születtek! Mindez megerősít abban, hogy szükségük van és igénylik ezeket a foglalkozásokat!
Megküzdési stratégiák
SZTEKI Weöres Sándor Általános Iskola
A „megküzdés hónapját” a szokásos énekléssel és relaxációval kezdtük.
A téma bevezetését a megküzdés és a stratégia szavak magyarázatával indítottuk.
Gyűjtöttünk mondatokat, amik nekik nehézség esetén segíteni szoktak.
Ilyeneket mondtak:
Ügyes vagy, meg tudod csinálni!
Képes vagy rá!
Sikerülni fog!
Ne keseredj el, ki tudod javítani!
Nem haragszom rád, szeretlek!
Hidd el az igyekezetednek meg lesz az eredménye! Stb.
A bugyelláris…. című mese felolvasása után megbeszéltük, hogy a mese szereplőknek sokszor kell nehézségekkel szembenéznie. Ezekkel a nehézségekkel meg kell küzdeniük. Milyen tulajdonságok segítik őket a megküzdésben. Ezeket is elmondták. Pl: kitartás, szorgalom, bátorság.
Más mesékből is hoztunk példákat, hogyan győzik le a nehézségeket a szereplők. Milyen segítőik voltak a problémamegoldásban.
Beszélgettünk arról is, hogy nekik ki szokott nehéz helyzetekben segíteni, kire számíthatnak.
Csoportokban megbeszélték, rájuk hogy hat az, ha valami problémával állnak szemben.
Szomorúság, harag stb. És azt is milyen módszerrel tudnak ebből a helyzetből „kilépni”, megnyugodni.
Meditációval fejeztük be a foglalkozást.
Házi feladatnak azt adtam, hogy kérdezzék meg családtagjaikat, nekik milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük.
Az egyik kisfiú édesapja életútját mesélte el. Arra gondoltam ezt osztom meg, mert példaértékű.
1. osztályos, még nem tud ilyen „sokat”írni, ezért én gépeltem le a történetét.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Hogy célba érjünk, nem mindig elég a kitartás. Sokszor kell egy jó ötlet, tervezés. Lehet, hogy akadályokba ütközünk, amit csak társak segítségével tudunk leküzdeni…
Rácz István 4.b
A megküzdés hónapjában kétféle feladat közül választhattak a gyerekek:
1. Indulathőmérő készítése
A gyerekek felkínált módszerek közül választották ki azokat, amelyeket szívesen használnak/használnának annak érdekében, hogy megnyugtassák magukat, egyre nyugodtabbak legyenek.
2. A csodálatos segítők
A megküzdésben az egyik legnagyobb segítség a társas támogatás.
A gyerekek azt gyűjtötték össze saját kártyájukon, hogy kire számíthatnak nehéz helyzetükben, illetve ők kinek tudnak támogatást nyújtani.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye
A februári hónapban nagyon sokat beszélgettünk a gyerekekkel a megküzdésről, és arról, hogyan és mi által érhetjük el a céljainkat! Úgy gondolom, hogy nagyon tanulságos hónap áll mögöttünk!
Szombathelyi Neumann János Általános Iskola
Ebben a hónapban sajnos nem tudtam annyi foglalkozást tartani, amennyit szerettem volna, de nem adtam fel, úgy döntöttem, távolról támogatom “gyermekeimet”. A tantestület nagyon támogató volt, egy biztató, motiváló videót sikerült készíteni a gyerekeknek.
A megküzdési stratégiák témával kapcsolatosan kis tanulóimmal nagyon sokat beszélgettünk, kinek hogy sikerül önállóan egy-egy problémát megoldani, vagy ha más segítségét kéri,ki,hogyan teszi. Igyekeztem a beszélgetést olyan irányba is terelni,hogy egymásnak is adjanak jól bevált ötleteket. A témához kapcsolódó Ellazulni jaj de jó! című dalt imádták/imádják, sokszor kérik,hogy hallgassuk meg. Nem is kellett mondani,hogy tegyék amit énekel a dal, tették azt önállóan, felszabadultan nagyon jó kedv közepette.
Mindenki elkészítette saját indulathőmérőjét, melyet belerajzoltunk a Boldogság füzetünkbe. Minden gyermek elkészített kicsinyített mását rajzos formában, s miután kiszínezte, kivágta, a „kezébe” ragasztott egy kis lapot, melyre ráírta saját megküzdési stratégiáját címszavakban. Az elkészült kis harmadikosok felkerültek a közös megküzdés hegyére. Ez a „hegy” kikerült osztályunk egyik falára, s ha valaki nehézségbe ütközik, csak rá kell pillantania.
Megküzdési stratégiák
Gyerekcsoportjainkban gyakori probléma, hogy sok tanuló nehezen viseli a kudarcokat, hogy egy-egy nehezebb feladatnál könnyen feladja. Néhányan pedig elszabaduló indulataikkal küzdenek, amelyek gyakran veszekedős, verekedős helyzeteket eredményeznek. A februári boldogságórák témája kitűnő lehetőséget bizosított számunkra, hogy körüljárjuk, “kitárgyaljuk” azokat a helyzeteket, amelyek sok gyermek számára okoznak nehézséget. A téma bevezetéséhez néhány ráhangoló játék után szituációs játékokat játszottunk. A párok egy-egy problémás sziuációt kaptak egy kis cédulára írva, azt kellett párjukkal megbeszéljék, megoldást találjanak, majd a többieknek bemutassák, eljátsszák. A szituációk a mindennapi életükből inspirálódtak, például focizás közben nem tudnak megegyezni, hogy ki kivel legyen ugyanabba a csapatba. Kiabálás, lökdösődés… Hogyan lehet megoldani a konfliktust? Vagy: egy kislány már kétszer rossz minősítést kapott a felmérőjére, aztán azóta nem írja le a feladatait, nem tanul, mert azt gondolja, hogy ő ezt úgysem tudja megtanulni. stb. A párok bemutatója után az osztály másfajta megoldási lehetőségeket is javasolhatott. A helyzetek megbeszélése során tudatosítottuk, hogy egy-egy helyzetre többféle módon is reagálhatunk, hogy mindig azt kell néznünk, hogy mi vezet megoldáshoz. A jó megoldásokhoz pedig sokszor le kell küzdenünk magunkban a dühöt, az indulatosságot, elkeseredettséget, a tehetetlenséget stb. Majd mindenkinek olyan helyzeteket kellett felidéznie magában, amikor nagyon dühös (haragos, szomorú, elkeseredett) volt, és ki-ki a párjával megbeszélte, hogy milyen “tünetei” voltak akkor (kivörösödés, csapkodás, izzadás, gyors szívdobogás…). Majd kivetített arcokról kellett megállapítaniuk, hogy melyik arc mögött milyen érzések húzódnak meg. A következő órát az előzőhöz kapcsolódva a ”Találd ki, hogy érzem magam?” játékkal kezdtük, majd a második körben vigasztaló mondatokat is meg kellett fogalmazniuk . Majd csoportokban azt a feladatot kapták, hogy egymás között megbeszéljék, hogy ki-ki hogy küzd meg a nehéz helyzetekkel, hogy neki mi szokott segíteni. A jó ötleteket egymásnak is elmondták a csoportok. Majd mindenki elkészítette saját indulathőmérőjét, és melléírta azokat a feszültségoldó módszereket, amelyeket már használt, vagy ezután szeretne használni. Egy példányt az osztályteremben is kitettünk, hogy adott helyzetben tudjunk egymásnak segíteni a megküzdési módok megtalálásában. Levezetőként a “Pozitív pletyka” című játékot játszottuk (csoportokban ülnek, a csoport minden tagja sorban kiül háttal a csoport elé, a többiek a hátánál róla “pletykálnak”, de csak jó dolgokat lehet mondani). A sok jó pletyka után a hónap dalát hallgattuk, énekeltük. Otthoni feladatként olyan mesét kellett találniuk, amelyben a főhőst különböző szereplők (segítők) segítik, hogy megküzdjön a nehéz helyzetekkel. Ezt a következő órán elmesélheték a többieknek is.