A februári boldogságóránk témája a megküzdési stratégiák volt.
A ráhangolódást elősegítve körbe ültünk és egymás kezét megfogva adtuk egymás „erejét”, hogy sikeresen végig tudjunk menni a bátorság próbákon. Közben meghallgattuk Bagdy Bella- Ellazulni jaj de jó – cím dalát.
Kezdésként megkérdeztem tőlük, hogy mit is jelenthet az, hogyha valaki bátor. A nagyobbaknak szuper meglátásaik, gondolataik voltak a témát illetően.
Megbeszéltük, hogy milyen „problémákkal, gondokkal” kell megküzdenünk nap, mint nap és, hogy mi az, ami segíthet nekünk, ezek leküzdésében.
Szót ejtettünk arról, hogy bízzunk a saját képességeinkben, de fontosnak tartottam kiemelni, hogy adott esetekben merjenek segítséget kérni szüleiktől, felnőttektől, tőlünk, óvodapedagógusoktól.
A feladatok végrehajtása előtt egy közös –csapatkiáltással- bátorítottuk önmagunkat és egymást.
A feladatokat az óvoda által újonnan vásárolt, ezért a gyermekeknek számára újdonságként hatott eszközökből állítottam össze, hogy minél izgalmasabb legyen a gyermekeknek.
Bátran végig mentek minden feladaton és igény szerint segítettünk is a gyermekeknek.
Relaxációként, körben ülve mély levegőket vettük, majd kifújtuk a „problémáinkat” és ellazult állapotban zártuk a bátorsági feladatokat.
A feladatok végére mindenki elmondhatta, hogy melyik feladatnál érezte magát a legbátrabbnak.
Egy „Bátor vagyok” feliratú korongot kapott minden gyermek, amit büszkén vitt haza.
Megküzdési stratégiák
Mindennap küzdünk. Nap mint nap gyakoroljuk a megküzdést. Az iskolában, otthon a családtagokkal, a társakkal, a buszon, a boltban … és mindenhol is.
A végén mindenki magát győzte le és szamuráj lett.
Tanulságos mese és jó kis feladat volt, hála érte.
2025. 02. 25-én a Meixner Ildikó EGYMI Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola borjádi telephelyén megtartottam Megküzdés gyakorlása témakörében az Építsünk házat! című boldogságórát.
Bevezetésként üdvözöltük egymást, megbeszéltük, a mai boldogságóra témáját, majd a relaxációs gyakorlatok közül a „Napimádással” hangolódtunk, mely boldogságóráink állandó elemét képezi.
Meghallgattuk, elénekeltük az Egy kis malac című dalt, melyet ritmushangszerek megszólaltatásával kísértünk.
Megbeszéltük, hogy a mai órán A három kismalac és a farkas című mesében megfigyeljük, hogy a malacok hogyan építenek házat, és hogyan menekülnek meg a farkastól.
A témát a következőképpen dolgoztuk fel: a mese megtekintése után megismerkedtünk a szereplőkkel, a malacokkal és a farkassal, tárgyképekkel, valós képekkel, az állatok hangjával és gesztusjelükkel.
Ezt követően megmutattuk a házépítés jelét, majd az építőanyagok kézbevételével megismerkedtünk velük: szalmával, faágakkal, téglával.
A gyerekek a tárgyképek segítségével kiválasztották a szereplőket, szerepeket, a szereplőkhöz tartozó tárgyakkal, építőanyagokkal pedig felépítettük a házat, hogy eljátsszuk a mesét.
Végül a három ház és a szereplők ábrázolása következett ragasztással, festéssel. Így elkészült a kép, mely szemléletesen érzékeltette történetünket és az óra tartalmát.
A foglalkozás lezárásaként elpakoltunk, rendet raktunk, és értékeltem az órát, mely jó hangulatban telt, a gyerekek motiválhatóak voltak.
Kovácsné Vadász Szilvia
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
A foglalkozás címe: „Ellazulok, ha akarok”
Ajánlott életkor: 4-7 éves
Osztály / Csoport: Pillangó csoport (középső – nagycsoportosok)
Tantárgy / Ismeretkör: Boldogságóra
Fő didaktikai feladatok: Előzetes tapasztalások, új ismeretközlés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés
Tantárgyi / Foglalkozási átjárhatóság: verselés-mesélés; mozgás; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás;
Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.):
Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke; Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek; Bagdi Bella, Bezzeg Andrea: Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet
Motiváció: Nyakba akaszthatós szívecske forma átadása és ölelése
Foglalkozást kezdő relaxáció: Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatai
„Totyog a liba, nagy a galiba” – (Kézikönyv 38. old. 19. gyakorlat)
„Rongybabává válok, csak pihenni vágyom…” (Kézikönyv 38. old. 18. gyakorlat)
A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó…- közben kendővel simogatják magukat, ahogy fekszenek a szőnyegen
www.boldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
A téma bevezetése: Pók néni elrejti a csoport kedvenc plüssjátékait
• közös éneklés
• közös versmondás
• házikó rajzolása pók néninek
• kincskeresés (például: üveggolyók)
Visszavezetésként közös várépítés a plüssöknek
A téma feldolgozása: „Kerekerdő kalandra hív téged” versikével és Boldog Dórával meséhez készülődünk.
Mese: Zelk Zoltán: Az állatok iskolája
Beszélgetés a mese után Dórával a történtekről
Beszélgetést segítő kérdések:
• Mit gondoltok, miket tanulhattak volna meg az erdei állatok az Állatok Iskolájában?
• Mi segítette volna őket abban, hogy boldogabb életet éljenek?
• Mit gondoltok arról, hogy feladták az álmaikat, a tanulást?
• Ti hogyan írtátok volna meg a mesét?
• Készítsétek el a saját történeteiket!
• Kipróbálhatjátok a társasjátékot is!
A foglalkozás lezárása: A megküzdés jele kihelyezése
A foglalkozást záró éneklés: Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalára egy közös tánc www.boldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
A téma továbbadása: Egy nehéz pillanat – nagyszülőkkel meséltetni a legnehezebb helyzeteikről
Kedvenc részük a boldogságórán a szívecske nyaklánc továbbadása egy társnak zenére, majd egymást megölelték. A másik az ellazulás összes formája, amit csináltunk az órán.
Nekem az egyik téma, ami tetszett, amikor egy korábbi élményre hívtam fel a figyelmet. Pók néni amikor elvitte a plüssöket. Felelevenítettük a történéseket, melyre nagyon részletesen emlékeztek, pedig már négy éve zajlott, amikor még kiscsoportosok voltak.
Rendkívül érdekes beszélgetéseink voltak a gyerekekkel. Mese után a kérdések megválaszolása. Most csak a nagy csoportosoknak meséltem a mesét. Mivel ők készülnek az iskolára, felsoroltak minden olyan tevékenységet, amit majd ott tanulhatnak. Mi az, ami segítségükre lehet majd, ha tudnak olvasni, írni. Ha a ők tudnak olvasni, akkor már nem kell az édesanyjuk ahhoz, hogy meséljenek, akkor addig meg tudja főzni az ebédet. Megjelentek a fantáziahazugságok: Az apukájával elmentek vadászni, (nem vadász az apuka)ő vitte a fűrészét és utat vágott maguknak vele, hogy sikeresebb legyen a vadászat, utána zsákban hazavitték, hogy tudjanak ebédet főzni a vaddisznóból, meg kellett küzdenie a szállítással. A kisfiú felsorolta, hol, milyen megküzdési stratégiát kellett felállítaniuk az apukájával, hogy a végén megsüthessék az állat húsát. Mivel jól végig tudták vezetni lépésről-lépésre, a többi kisgyermek is, akinek nem jutott eszébe más élmény, ők is tudtak hozzászólni ügyesen a témához.
A végén a tánc, az újabb relaxáció, amit külön kértek, jó hangulatba zárta a Boldogságórát.
Célom az volt, hogy a gyermekek megküzdési stratégiákat sajátítsanak el és gyakoroljanak, ezáltal erősítve reális önértékelésüket. Fontosnak tartottam, hogy eleinte támogatással, később pedig egyre önállóbban legyenek képesek megoldási folyamatokat kialakítani.
A játékos megközelítés révén arra törekedtem, hogy a gyermekek olyan érzelmeket erősítsenek meg önmagukban, amelyek hozzájárulnak önértékelésük fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy bátrabban vállalják fel önmagukat és hatékony megoldásokat találjanak saját kihívásaikra. Mindeközben társas kapcsolataik is fejlődtek, hiszen megtanulták, hogy segítséget kérni nem gyengeség, hanem az együttműködés természetes része. E folyamat során a bizalom és az erkölcsi értékek kérdésköre is kiemelt szerepet kapott. A beszélgetések során tudatosítottam bennük, hogy a nehézségek leküzdése boldogabbá és erősebbé tesz minket.
A foglalkozás során a gyermekek játékos formában sajátították el a megküzdési stratégiákat, amelyek segítették őket abban, hogy hatékonyabban kezeljék érzelmeiket, felismerjék saját erősségeiket, és megtapasztalják az együttműködés erejét.
Megvalósult megküzdési stratégiák
Érzelemszabályozás: A programot egy rövid relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely során a gyermekek megtanultak tudatosan figyelni a légzésükre és ellazulni. Ez segített nekik felismerni belső állapotaikat és csökkenteni a feszültséget. A foglalkozás végén is használtunk nyugtató zenét, hogy megerősítsük bennük a pozitív érzéseket.
Pozitív gondolkodás erősítése: Bezzeg Andrea – Aranykulcs” című meséjét hallgatva a gyermekekkel arról beszélgettünk, milyen „különleges” képességeik vannak, és hogyan tudnák azokat kihasználni a nehéz helyzetekben. A mese kapcsán eljátszották, hogy ha lenne egy varázskulcsuk, hogyan segítenének másoknak vagy saját maguknak.
Problémamegoldás fejlesztése: A gyerekek ötlete alapján egy „mocsaras” akadálypályát építettünk, ahol az volt a feladatuk, hogy egy csapatként dolgozzanak együtt a kihívások leküzdésében. Annak érdekében, hogy visszaszerezzék a csoportszobából „eltűnt” plüssállatokat, különböző akadályokat kellett leküzdeniük, miközben egyre magabiztosabb döntéseket hoztak.
Önsegítő technikák gyakorlása: A foglalkozás során a gyermekek megtanulták, hogy ha nehézséggel találkoznak, segíthet, ha nyugtató mondatokat ismételnek („Meg tudom csinálni!”, „Nem baj, ha hibázom, újra próbálom!”). Az akadálypályán végighaladva minden gyereknek volt egy pillanata, amikor szüksége volt egy kis bátorításra vagy támogatásra, és megtapasztalhatták, hogy egy kis önbizalom és kitartás milyen sokat segíthet.
Társas támogatás és együttműködés: A gyerekek megtanulták, hogy ha bizonytalanok, nyugodtan kérhetnek segítséget társaiktól. Az akadálypályán például a mögöttük álló gyermek megfoghatta a kezét annak, aki bizonytalannak érezte magát, és együtt haladtak végig az úton. Így megélték, hogy a segítségkérés nem gyengeség, hanem egy hasznos megoldási stratégia.
Kreativitás és önkifejezés – Álompajzs készítése: A gyermekek egyéni és csoportos alkotótevékenység keretében álomőrzőt készítettek. Egy papírtányérra színes papírokat ragasztottak, így egyedi alkotásokat hoztak létre, amelyek kifejezték vágyaikat, félelmeiket és biztonságérzetüket. A tevékenység nemcsak az önkifejezést támogatta, hanem segített nekik vizuálisan megjeleníteni azokat a dolgokat, amelyekben hisznek vagy amelyek erőt adnak nekik a nehézségek leküzdéséhez.
Csapatmunka és alkalmazkodás – Pingvin játék: A foglalkozás egyik legvidámabb pillanata a pingvin játék volt. A gyerekek egy pléden, amely a jégtáblát jelképezte, álltak, miközben zene szólt. Amikor a zene megállt, a jégtábla „olvadni” kezdett, vagyis a plédet fokozatosan kisebbre hajtottam. A gyerekeknek egyre szorosabban kellett összefogódzkodniuk és ügyesen elhelyezkedniük rajta, hogy mindannyian elférjenek. Ez a játék kiválóan fejlesztette az együttműködést, az alkalmazkodóképességet és a problémaérzékenységet, hiszen folyamatosan új megoldásokat kellett találniuk a közös cél érdekében.
A foglalkozás lezárása
A játékos tevékenységek után közösen megbeszéltük, kinek mi tetszett a legjobban, és milyen érzéseket éltek át a kihívások során. A gyerekek elmondták, hogy izgalmasnak találták a „mocsaras” pályát, és nagyon jó érzés volt együtt dolgozni, segíteni egymásnak. Az álomőrzők készítése közben sokan megosztották személyes gondolataikat, és élvezték, hogy valami egyedit alkothattak. A napot Bagdi Bella „Világomban…” című dalának meghallgatásával zártuk, amely tovább erősítette bennük a közösségi élményt és a sikerélményt.
A foglalkozás során a gyermekek nemcsak jól érezték magukat, hanem megtapasztalták a megküzdés erejét is: a kitartás, az együttműködés és az önbizalom fontosságát. Ezek a tapasztalatok segíteni fogják őket abban, hogy a való életben is hatékonyabban kezeljék a kihívásokat.
A gondokkal, problémákkal való megküzdés az emberi élet mindennapi része. Ezen az órán a gyerekek megtanultak néhány módszert, amelyek segítségével szembe nézhetnek a problémákkal. Rájöttek arra, hogy nemcsak nekik, hanem másoknak, mindenkinek vannak problémái. Fontos tanulság volt, hogy a gondok leküzdése egyedül nehezebben, társakkal, csoportban sokkal könnyebben megy. Az „Ellazulni jaj, de jó…” dal nagyon jó relaxációs gyakorlat volt, egy későbbi időpontban meg is kell ismételnünk, mert nagyon jól levezette a feszültségünket. A szamuráj történetéből nagyon jól kiemelték, hogy következetesnek, kitartónak, jónak kell lennünk ahhoz, hogy leküzdjük nehézségeinket.
Boldogságóra program havi témája: Megküzdési stratégiák.
Kedvenc játékok kiszabadítása bátorságpróbával.
Hajótörés játék.
Léghajó barkácsolása.
Cél- és feladatrendszer: Szorongás és stresszes élethelyzetekkel, kihívásokkal szemben váljanak gyakorlotabbá. Kapjanak lehetőségeket a problémáik megoldására, érezzék meg mennyire fontosak az érzelmi reakcióik.
Kiemelt fejlesztési terület: Empatikus képességek fejlesztése. Önbizalom erősítése. Szabályokhoz való viszony formálása. Társas kapcsolatok erősítése.
Módszerek: motiváció, beszélgetés, magyarázat, bemutatás, szemléltetés, utánzás, megfigyelés, játékos tevékenykedtetés, differenciálás, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés.
Eszközök: bluetooth hangszóró, lepedő, levél, elrejtett játékok, barkácsolás eszközei.
Ezen a héten megismerkedtek a gyerekek a boldogság várának 6. lépcsőfokával a megküzdési stratégiával.
A hála zenéjével hangolódtunk a boldogságóra tevékenységre.
A mesére alapozva építettem fel a hónap témáját, mely nagyon látványosnak bizonyult a gyerekeknek. A mese után lehetőségünk volt a történet tanulságának megbeszélésére.
A szívpárna körbeadásával mindenki elmondhatta, hogy neki mi okozott nehézséget az életében és hogyan sikerült neki megoldania, megtanulnia azt. A gyerekek nagyon jól érezték magukat a mozgásos hajótörés játék közben. A cél az volt, hogy senkit se lökjenek ki a hajóról, vigyázzanak egymásra. A gyerekeknek lehetőségük volt lerajzolni a mesét. Különböző akadálypályák közben, megküzdhettek a nehézségekkel. Minden gyermeknek sikerült megküzdenie ezzel a feladattal. Célba dobással és nehezebb kirakós játékkal is megküzdhettek a gyermekek a héten. A gyerekek örömmel hallgatták a hónap ellazító zenéjét, mellyel a testrészeiket is játékosan gyakorolhatták.
Ebben a hónapban a Megküzdési stratégiák volt a boldogságóránk témája.
Ráhangolódásként a foglalkozást az ,,Égig érő fa vagyok..” kezdetű mozgásos mondókával kezdtük. Ezt követően egy saját történetet meséltem a gyermekeknek arról, hogy nekem milyen kihívással kellett megküzdenem és ezt hogyan oldottam meg. Kértem, hogy meséljenek ők is ehhez hasonló történeteket. A beszélgetés során erősítettem bennük azt, hogy ha a megpróbáltatásokat megoldottuk, akkor az jó érzéssel tölt el, és boldogabbá tesz minket.
A megküzdés téma gyakorlati részét a farsangi témahéthez kapcsolódó sorversenyek, vicces vetélkedők teljesítésével, illetve egyéni vers mondással valósítottuk meg.
A mindennapokban is akad sok kisebb-nagyobb küzdelme a gyermekeknek. De farsang idején ez még fokozódik. A kisebb versenyjátékok, sorversenyek igazi küzdő szellemet hoztak a csoportba. Koruknak megfelelő játékos feladatokat kaptak, amelybe mindenki kivétel nélkül bekapcsolódott és ahol mindenki „nyert”. Egy ,,BÁTOR VAGYOK!” feliratú érmet kapott mindenki, aki teljesítette a hét folyamán a játékokat.
Ebben a hónapban a Megküzdési stratégiák volt a boldogságóránk témája.
Ráhangolódásként a foglalkozást az ,,Égig érő fa vagyok..” kezdetű mozgásos mondókával kezdtük. Ezt követően egy saját történetet meséltem a gyermekeknek arról, hogy nekem milyen kihívással kellett megküzdenem és ezt hogyan oldottam meg. Kértem, hogy meséljenek ők is ehhez hasonló történeteket. A beszélgetés során erősítettem bennük azt, hogy ha a megpróbáltatásokat megoldottuk, akkor az jó érzéssel tölt el, és boldogabbá tesz minket.
A megküzdés téma gyakorlati részét a farsangi témahéthez kapcsolódó sorversenyek, vicces vetélkedők teljesítésével, illetve egyéni vers mondással valósítottuk meg.
A mindennapokban is akad sok kisebb-nagyobb küzdelme a gyermekeknek. De farsang idején ez még fokozódik. A kisebb versenyjátékok, sorversenyek igazi küzdő szellemet hoztak a csoportba. Koruknak megfelelő játékos feladatokat kaptak, amelybe mindenki kivétel nélkül bekapcsolódott és ahol mindenki „nyert”. Egy ,,BÁTOR VAGYOK!” feliratú érmet kapott mindenki, aki teljesítette a hét folyamán a játékokat.