Megküzdési stratégiák

Együtt minden akadályt leküzdünk és minden gondot megoldunk

Ebben a hónapban Boldog Dóra különböző feladatok elé állított minket. Egy akadálypályán kellett a gyerekeknek átkelnie, majd a csoportszobában folytatódtak a feladatok.
Bartos Erika: Gömbi tornya című mesével beszéltük meg a gyerekekkel, hogy milyen érzés az, ha valami nem a terveink szerint történik. Ez rossz érzéssel tölt el minket és sokan fel is adják. Mi megtanultuk ebben a hónapban, hogy próbálkozzunk újra, kérjünk segítséget és így elérhetjük azt, ami a szívünk vágya.
Beszélgettünk olyan lehetőségekről, amik megnyugtatnak minket (pl. egy baráttal beszélgetés, egy ölelés, puszi, egy szeretett plüssfigura érintése, meditáció), amik jobb kedvűvé változtathatnak minket (pl. közös játék, buborékfújás, mesehallgatás, labdázás, táncolás, sütés) vagy csak olyan dolgok, amik kicsit kikapcsolnak minket egy-egy nehezebb nap után (pl. jóga, olvasás, képeskönyv nézegetés).

Persze a beszélgetést felváltotta a közös játék. Elhatároztuk, hogy mi is építünk egy hatalmas tornyot. A miénk a csoportszoba tetejéig ért. Örömmel töltött el minket, felnőtteket, ahogy minden gyermek aktívan készítette a kicsi tornyokat, amiket lelkesen hozott a közös, egyre magasodó toronyhoz, amit végül már én is csak a létra tetejéről értem el. A gyerekek nagyon büszkék voltak a tornyunkra (még a rendrakás is gyorsan ment utána 🙂 ).

Levezetésül táncoltunk és buborékokat pukkasztottunk, majd közösen elkészítettük a megküzdési stratégiákról szóló plakátunkat, amit kitettünk az öltözőnk falára, hogy mindenki meríthessen belőle ihletet, amit otthon a családdal is ki tud majd próbálni.
Kipróbáltuk közösen a Kalandok Kapuja című kártyajátékot, ami nagyon tetszett a gyerekeknek és az első játék óta már többször is kérték, hogy játszunk vele újra.

Természetesen újabb lakó is érkezett a Boldogság várunkba Lovag Leó, aki ezentúl megküzd velünk és értünk a mindennapok során.

A gyengeség elismerése

Ebben a hónapban a mindennapi meséinkbe varázsoltuk a boldogságórák anyagát, tartalmát.
Mézes Judit Bátorító mesék című könyvben szereplő történetek segítik leküzdeni:
• Légy bátor, Gömbi! – új feladatokban bátran megmutassák magukat.
• Makaó, a kapitány – rengeteg megpróbáltatáson bátran küzdjünk.
• Tücsökmese – elalvási nehézségek leküzdése.
• Alvós nyuszi – egyedül alvás, sötétségtől való félelem.
• Van főzet a félelemre? – félelem elleni legjobb orvosság.
• Buborékvarázs – tét nélküli próbálkozás, feladatokban a helyünk megtalálása.
• A vulkánbogár – társas lénnyé válás, magány elleni küzdelem.
• Kengurutestvérek – barát, testvér fontossága.
• Saskaland – szülők támogatása.
• A varázslatos korcsolya – versenyhelyzet.
• Anyák napján – örömszerzés.
• Cicamama – szokatlan felfedezése segítséggel.
• Félek az oltástól – félelem legyőzése az orvossal szemben.
• Csodabicikli – szeretetre vágyunk.
• Színvarázs – vetélytárs elfogadása.
• A világító kicsi dínó – másság elfogadása.
• A pajkos napsugár – bátorítás mindenkor.
Lélekmozgató iskolai programunk hetében pedig Bartos Erika Őrangyal című könyvét olvastuk fel a tanulóknak a másság elfogadása, az odafigyelés érdekében:
• Örömtánc – mozgássérült Samu kalandja társaival.
• Őrangyal – látássérült Lili születésnapi ünneplése.
• Holnap – hallássérült Misi új barátaival a futball mérkőzése.
• Testvér – Doma és különleges testvére Viola története.
A programon pedig a szakiskolás társainkkal játszottunk együtt, ahol korlátoztuk a mozgásunkat, vagy nehezített feladatokat kaptunk.
Mindennapi tanóráink során is küzdünk: írással, gyöngyfűzéssel, vágással, labda gurítással, versengéssel. Borcsa nevű kutyánktól is több tanuló fél, keressük a megoldásokat rá, hogy élvezzük a közös perceket (hozzám bújik, nagyobb szék, mély levegő…).
Télűző farsangi rendezvényünkön a Kisze-báb égetés során felírtuk a számunkra rossz dolgokat, hogy elűzzük a téllel együtt: betegség, makacsság, veszekedés, félelem Borcsától, kócos haj, kiabálás…
Jakupcsek Gabriella szavait idézve zárom soraim: „A gyengeség elismerése – ami mindegyikünknek van – szerintem a legnagyobb erősség. Nem az a baj, hogy valami elromlik. Az a baj, ha nem tudod megjavítani”

Megküzdés gyakorlása

Kíváncsian vártuk már az új februári gyakorlatokat, meséket. Minden nap meg kell küzdenünk valamivel: belső kihívásokkal, veszélyekkel, az élet dolgaival. Azok a dolgok, amiket könnyen megkapunk, elérünk, azért nem kell megküzdenünk, de nem is tanulunk belőle semmit. A kihívásainkkal meg kell küzdenünk, stratégiákat kell kigondolnunk, jóllétünk, boldogságunk érdekében.
A foglalkozást Az égig érő fa vagyok relaxációs gyakorlattal kezdtük, körben állva, hajladoztunk, mint a fák a szélben. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó című dalát. Körben állva mozogtunk a dalra, majd körben leültünk.
Elindítottam körbe egy kislabdát. A feladat az volt, hogy akinél a labda van, mondjon egy erdei állatot. Amikor a labda újra hozzám ért, elmeséltem Az erdei tisztás című mesét, majd feltettem a beszélgetést segítő kérdéseket: Hol játszódik a mese? Kik a szereplői? Mi történt a tisztással? Hogyan oldották meg az állatok közösen és külön-külön a problémát?
A beszélgetés végén, megkértem a gyerekeket, hogy segítsünk az állatoknak. Építsünk hidat, minél többféle játékból, amit a csoportszobában találunk. Nagyon sok jó megoldás és különleges híd készült. A foglalkozás lezárásaként még egyszer meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó című dalát.
A gyerekek megint jó kedvvel és élménnyel távoztak a csoportból. Beleélhették magukat az erdei állatok helyzetébe és nagyon jó ötletekkel, számos szép híd építésével válaszoltak a kitalált kihívásra. Játékosan gyakorolhatták a megküzdést a mesében hallott problémára.

Az ember a hibáiból tanul

A februári boldogságóra a megküzdés témában, a problémamegoldás keresésének tükrében zajlott. Nagyon büszke voltam a gyerekekre, mert a 10 perces Ellazulni jajj de jó kezdetű Bagdi Bella relaxációs zenét végig hallgatták, csinálták, énekelték, majd az Aranykulcs című mesét is türelmesen- időnként szájtátva- végighallgatták. A kezdő relaxációnak az Irka-firka összevissza relaxációs gyakorlatot valósítottam meg, melyet nagyon élveztek a gyerekek -én ezt többször szoktam alkalmazni, mert a gyerekek nagyon szeretik és az írásmozgás koordinációjukat úgy fejleszti, hogy közben egy jót szórakoznak.
Az akadályok leküzdése, az olyan gátló tényezők, melyek a személyiségünk részeként nem enged önmagunkká válni a gyerekekben esetleg szorongást, zárkózottságot okozhat. Így sokat beszélgetünk, elmondhatják, hogy mi a „fájdalmuk”, és ha sikerül találunk rá megoldást. Az egyik gyereknek a foglalkozás alatt épp az volt a problémája, hogy hiányzik neki az anyukája. Ez akadályozza abban, hogy jól érezze magát és önfeledten játsszon a többi gyerekkel. Egy öleléssel próbáltuk enyhíteni a hiányérzetét.
A hajótörés nevű játékban a gyerekeknek idő kellett mire ráéreztek, hogy mi a játék lényege. Hogy ne magadat mentsd, hanem a társaidra is figyelj és segíts neki fent maradni. De a végére sikerült és egymást ölelve, karolva fent maradtak a hajón.

Szamuráj páncél

Okosnak és erősnek lenni, ez minden gyerek álma. Senki ne győzze le őket, ezért félelmetesnek és sebezhetetlennek kell látszódniuk. A szamuráj páncél megrajzolása nagyon jó gyakorlat volt ezért a gyerekeknek. Meglepő volt, ahogy a lányok is megtalálták magukat ebben a feladatban. Szarvak a sisakon, páncél a lábon, nyakat védő rész, oldalán karddal, sok tanulónál megjelent. A domináns színek fekete és piros, hogy még félelmetesebbnek tűnjenek az ellenség számára.

A mi stratégiáink

Februári boldogságóránkat a havi téma szavainak megfejtésével kezdtük, hiszen – hiába ismerik már a gyerekek a témákat – ez a két szó minden évben újra és újra magyarázatra szorul… Megbeszéltük, hogy a „megküzdési stratégiák” kifejezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy hogyan tudunk a nehéz élethelyzetekkel megbirkózni, mit tehetünk, hogy átlendüljünk a rossz pillanatokon és visszanyerjük a kiegyensúlyozott és boldog énünket.
Listát készítettünk azokról a nehézségekről, amikkel találkozhatunk gyermekéveink alatt, majd beszélgettünk arról, hogy egy-egy ilyen helyzetben mi segített nekünk, milyen tapasztalataink vannak, hogyan sikerült túljutnunk a nehezebb napokon, a szomorúságon, a megbántáson, a félelmeinken stb.
Egyik technika, amit mindenki alkalmazott már valamikor az élete során, az a tudatos légzéshez kapcsolódott („Ha dühös vagyok, veszek egy mély lélegzetet, mielőtt bármit mondok vagy teszek.”). Felidéztünk két olyan légzéshez kapcsolódó relaxációs gyakorlatot, amit már korábban alkalmaztunk, majd megismertünk két új gyakorlatot, amik szintén a levegővétellel segítenek az ellazulásban, a megoldásban.
Első gyakorlatunk „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom!” című relaxáció volt. A mondókára a tele tüdőt hallható fújással ürítettük ki, közben a szőnyegen jó erős nyújtózással előrekúsztunk a törzsünkkel. Ehhez kapcsolódott a „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga.” gyakorlat, ahol a mondókára a hátunkat domborítottuk, behúztuk a fejet és a nyakat, majd végül a sarkunkra kuporodtunk.
A két új gyakorlat az „Együtt az Á, O és U hangokban.” és a „Tüdőtakarítás.” relaxációk voltak. Kórust alkottunk, ahol a gyerekek a magasabb á-tól a mély ú-ig „á…ó…um”-mal zümmögtek együtt, majd a kórus végigskálázta az I, É, Á, O és U hangokat. Ez utóbbi gyakorlatban egy hang egy be- és kilégzést képviselt.
Miután a szabad levegőn kiengedtük a levegővel együtt a nehézségeket, felfrissülve folytattuk a munkát a tanteremben.
Megismertük a szamuráj meséjét az online ötlettárból. A mese meghallgatása után beszélgettünk saját farsangi élményeinkről, köztünk is voltak szuperhősök, katonák, bátor és erős karakterek. Megbeszéltük, hogy kinek milyen eszköze volt arra, hogy megküzdjön a nehézségekkel (pl: a hercegnő a szépségével és az eszével képviseli az erejét, a ninjának kardja és fizikai ereje volt, a cowboy-nak pisztolya volt és éles esze, a katonának puskája, a favágónak fejszéje stb.). Elkészítettük saját szamuráj páncélunkat, felvérteztük magunkat pozitív tulajdonságokkal, erősségekkel, képességekkel.
Listáztuk azokat a megküzdési stratégiákat, amiket mi is használhatunk egy-egy nehéz helyzetben. Ezekről a technikákról állóképet készítettünk, majd a szavakból és képekből megalkottuk a tablónkat, hogy mindig emlékeztessen minket a teremben arra, mit tehetünk a nehéz pillanatokban, hogyan lendülhetünk át a nehézségeket, milyen megoldásokat találhatunk, hogy visszanyerjük boldog és kiegyensúlyozott énünket.
A téma feldolgozását a Hónap dalának meghallgatásával, majd a Pozitív élmények című zenés relaxációval zártuk

Tira és a musical

Ebben a hónapban a 10.A osztály egy részével a megküzdéssel, önbecsüléssel, humorral és ezek kapcsolataival foglalkoztunk. Az óra eleji beszélgetés során a tanulók elmondták, hogy a fentebb említett fogalmak szorosan összekapcsolónak, és bár a megküzdéshez 1-1 erősség is elegendő lehet, de ha több erősséget használunk, és az önbizalmunk is a helyén van, akkor sokkal könnyebb a nehézségekkel szembenézni, problémákat megoldani. A humort kiemelt, elsődleges fontosságúnak tartotta a csoport, és mindenki hozott fel saját példát, hogyan is segítette át a nehéz helyzeteken.
Beszélgettünk a lámpalázról, és annak leküzdésének nehézségeiről is. A tanulók elmondták, hogy többségük nem szeret szerepelni, még kiscsoport vagy osztály előtt sem, mert félnek,hogy valamit elrontanak, és ekkor mi lesz a többiek reakciója (kinevetik, kicsúfolják őket).
Feladatként a Tira és a musical feladatot végeztük el, ahol összeszedtük a lámpaláz fizikális és mentális jellemzőit is. A történetből kiindulva a tanulók lámpalázáról és annak leküzdéséről is szó esett, hasznos ötletbörzét tartottunk (arra nézni, akiben megbízunk, valami jóra gondolni, helyes levegővétel, stb) .
Az óra végén a tanulók kitöltötték az önmegbecsülés kérdőívét, amiben mindenki legalább 35 pontot ért el.

A szamuráj szerencséje

A mese elolvasása után sok kérdés fogalmazódott meg bennünk. Milyen változásokon megyünk keresztül életünk folyamán? Kik nyújtanak nekünk támaszt? Milyen küzdelmeken kell túljutnunk? Megbírkózunk-e ezekkel? Felismerjük-e és elfogadjuk-e az előttünk kínálkozó lehetőségeket?

«‹ 29 30 31 32›»
‹