A mai boldogóra foglalkozáson relaxáltunk, énekeltünk, beszélgetőkör keretében pedig a megküzdéssel foglalkoztunk, kérdéseket tettem fel ebben a témában . A továbbiakban Az aranykulcs mesét dolgoztuk fel, annak erkölcsi tanítását, majd a könyv alapján egy szituációs játékot játszottunk ( hajótörés ). Végezetül pedig először lerajzolták a gyerekek, hogy nekik ki segít megoldani a problémájukat , majd a megküzdés jelét kiszínezték és feltettük a boldogságvárhoz vezető lépső hatodik fokára.
Megküzdési stratégiák
Megküzdés, egészséges önbecsülés, humor, Pillanatkapitány
A február eseménydús, színes, sokrétű hónap volt. Saját csoportomban kiemelten az egészséges önbecsülés és mindfulness témaköreiből, gyakorlataiból állítottam össze a foglalkozások anyagát.
Elhangzott a „Mese a törött vízhordó edényről” című mese és a beszélgetések után elkészítettük az „Önbecsülés edényét”. Több kisgyerek a félelmeitől, tériszonytól, lámpaláztól szeretne megválni.
Elkészültek a „Kacagtató rajzok” és eljátszottuk az „Egyszerűen csak nevetni” játékot.
Megismerkedtünk a hat alapérzelemmel, elkészítettük az érzelemhőmérőt és sok légző gyakorlatot végeztünk.
Egyéni projektmunkákat készítettek a gyerekek a Macskák Világnapjára.
A Boldogság klubban tovább folytattuk Pillanatkapitány kalandjait. Már a 6. foglalkozásnál tartunk. Legutóbb a „Nyugalom szigetét” barangoltuk be.
A három 6. osztályban megtartott órámat szeretném az alábbiakban megosztani!
A foglalkozásra történő ráhangolódást a hangtál megszólaltatásával, hangjának megfigyelésével kezdtük. A folytatásban az Önbizalom megerősítések kártyából húzott mindenki egyet.
A téma feldolgozását fogalmak tisztázásával indítottam. Önbizalom, önbecsülés, önegyüttérzés, majd kitöltötték az Önbecsülés tesztet. Számomra nagyon meglepő volt, hogy mennyire kevesen gondolnak magukra pozitívan.
A folytatásban a stresszről, lámpalázról beszélgettünk. Előkerült a hat alapérzelem és az érzelemhőmérő. Legtöbben a szürke zónában érezték magukat.
Következett egy igazi megküzdési játék a Négyzetkirakó. Ötfős csoportban dolgoztak együtt. A játék célja: az egyenlőtlen erőelosztásból adódó érzelmek felderítése, az együttműködés fontosságának tudatosítása, a megoldás közben jelentkező érzelmek beazonosítása. (Rudas János: Delfi örökösei Gondolat Budapest 1990.312. oldal)
A foglalkozást összegzéssel zártam. Te mit mesélnél el másoknak erről az óráról?
Ebben a hónapban a megküzdés gyakorlására fektettünk nagy hangsúlyt a gyerekekkel.
A Maci csoportban elmeséltük „Az erdei tisztás” című mesét, majd a szereplők megismerése után megbeszéltük a benne történteket. A mese kiváló példa volt arra, hogyan oldjuk meg a problémákat, a nehézségeket. Ezek után a gyerekek megismerték a meséhez kapcsolódó mondókát. Kiszínezték Nyuszi Pannát, Róka Rudit, Mókus Marcit, sün Somát és segítettek mindenkinek megtalálni az otthonát.
A Katica csoportban és a Napraforgó csoportban a nagy kirakó játékokkal küzdöttek meg a gyerekek. Észrevették, hogy nagyobb volt a siker és boldogabbak voltak, amikor kép nélkül sikerült kirakniuk az összeillesztős játékukat. A kicsikkel, több alkalommal is meghallgattuk az „Ellazulni, jaj de jó” című zenés relaxációt, melyben örömmel vettek részt.
A Napsugár csoportos gyerekekkel a „kötéltáncos” játékot játszottuk el először nyitott, majd csukott szemmel is, mely nagyon tetszett a gyerekeknek.
A Süni csoportban a Boldogságóra témánknak a humort választottuk. Igyekeztünk mindenbe humort vinni, és a hónap végére egy-egy nehéz helyzettel is humorral megküzdeni. Sokat mondogattuk a „Humor”, játékosság, erősség mondókát és az ajánlott játékok közül a „Bohóckodás jele” és a „Ne nevess, ha tudsz” játékok szórakoztattak bennünket. Ezzel a témával a Farsangi készülődést is vidámabbá varázsoltuk.
A gyerekek nagyon fogékonyak voltak A szamuráj szerencséje történetre.
Rájöttek, hogy a szerencse nem véletlenül történik, hanem a szamuráj megváltozásának a jó eredménye.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Vegyes életkorú csoportommal február hónap vonatkozó napjaihoz csatlakoztam.
A jegesmedve napján északi sarki terepasztalt építettek, amit az ott élő állatokkal népesítettek be. Kisfilmeket néztünk meg a jegesmedvékről.
Mozgásos játékként az „Olvadó jégtáblákat” játszottuk.
Beszélgettünk arról, hogyan tudtak egyre kevesebb jégtáblán elférni, mi mit teszünk, ha új feladatokkal találkozunk.
Jegesmedvés képet készítettünk.
A Nemzeti Faültetés Napjához sajnos faültetéssel nem tudtunk csatlakozni.
Beszélgettünk a fák fontosságáról.
A javasolt gyermekdalok meghallgatásával, mozgásos játékokkal emlékeztünk meg.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
A foglalkozást Mindfulness gyakorlattal, tudatos légzéssel kezdtük;, majd a többi érzékszervünkhöz tartozó érzékelést, megfigyelést kapcsoltunk melyhez egy Koshi harangot használtam. Az erdei tisztás c. mese meghallgatása, és a beszélgetést segítő kérdések megbeszélése után eljátszottuk a kis állatok, és a gyerekek által kitalált megküzdési technikákat.
A pocsolyaugró játékunk szabálya: ha olyat mondok, amivel le lehet küzdeni egy feladatot, akkor beugrotok a pocsolyába, ha nem lehet vele megoldani, kint maradunk a pocsolya szélén!
„Ha valami olyan dolgot kell megcsinálnom, amit nem tudok
– leülök, és sírok
– megkérdezem valakitől, hogy kell csinálni
– megtanulom
– meg sem próbálom
– ha nem sikerül újra próbálom
– kérek segítséget
– gondolkodom, hogy lehetne megcsinálni”
A ” Testvérkereső” játékban az egyforma kisállatképpel játszó gyerekek keresték meg egymást, majd a „Ki ér előbb haza” játékban azok a gyerekek léphettek előre, akinek az állatát mondtam. A foglalkozást a feladatlap megoldásával, és a zárókörrel fejeztük be.
Emberi lények vagyunk, akik természetüknél fogva megérdemlik a tiszteletet és a szeretetet, és ez nem bizonyos ideálok elérésétől függ, akkor egy stabil, belülről fakadó erőből táplálkozunk, ami nem inog meg viszontagságos időkben.
1. feladat: Lámpaláz térkép!
Gondolj egy számodra nehéz, frusztráló eseményre. Mit tettél? Számos módja létezik annak, hogy visszanyerjük belső egyensúlyunkat egy-egy érzelmileg megterhelő helyzetben. Készítsetek egy táblázatot, egyik oszlopban az „Engem segítő stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén”, a másikban a „Számomra káros stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén” szerepeljenek. Ha elkészültetek, beszéljétek meg párokban, csoportokban, majd közösen!
Gyűjtsétek össze a leggyakrabban előforduló konstruktív technikákat!
Adok minden csoportnak egy lámpaláz térképet!
Post it lapokra írjon mindenki annyi stratégiát, amennyi csak eszébe jut, majd felragasztjuk a remegő térdű előadó 2 oldalára. Jobbra azokat a stratégiákat, amelyek segítettek, balra, azokat, amelyek hátráltattak benneteket.
„Engem segítő stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén” „Számomra káros stratégiák, tevékenységek lámpaláz esetén”
2. feladat: Önbecsülés létra
Rajzoljatok létrát a táblára (de akár kölcsön is kérhettek egyet), majd vágjatok ki korongokat papírból. A lapokra olyan személyek neveit írjátok, akiket mindenki ismer. Válasszatok olyanokat, akik távolabb állnak tőletek, például kedvenc irodalmi, sorozat vagy filmbéli szereplőitek, hírességek, illetve ismert emberek, egyéb fiktív karakterek. Ha elkészültetek, beszélgessetek arról, hogy a lapon szereplők közül kinek milyen lehet az önbecsülése (alacsony, egészséges, magas) és miért gondoljátok ezt! Ragasszátok a létra megfelelő fokára a papírkorongokat! Amikor minden név felkerült, vizsgáljátok meg, mi lehet a közös az egyes lépcsőfokokon osztozókban! Milyen árnyoldalai vannak a túl alacsony és a túl magas önbecsülésnek? Segítségetekre lehet a 2. sz. melléklet!
pl. a korongokon: Micimackó, füles, zsebibaba, tigris, nyúl, bagoly, malacka // Napóleon, Hitler, Cesar // Timon, Simba, Zordon, Mufasa // rút kiskacsa, Nemecsek, kis bicebóca ….. stb.
3. feladat: Kintsugi (kincugi)-képregény
Japánban a törött kerámiákat egy ősi módszerrel, a kincugival javítják. Ennek során a törött edényeket, tárgyakat nem kidobják, hanem összeragasztják, a ragasztás mentén pedig arany vagy ezüstszínnel díszítik a törésvonalakat. A hibák ezáltal még jobban láthatóvá válnak, nem próbálják meg elfedni azokat. A repedések emlékeztetnek a törékenységre, a hibák és a tökéletlenség elfogadására. Azonban ahogyan a törékeny tárgyakon, úgy önbecsülésünkön is keletkezhetnek repedések például saját és mások negatív gondolatai, szavai, tettei nyomán. Olyan barátságokban, kapcsolatokban, amikben nem érzitek magatokat elég értékesnek, szerethetőnek.
Alkossatok csoportokat, majd készítsetek 6-8 képregénykockából álló képregényt, melyben szószerinti vagy átvitt jelentésében ezzel a technikával javítjátok meg az önbecsülésen keletkező törésvonalakat!
Történetszövésbe kezdünk, mindenki hozzátesz a történethez egy saját mondatot, lesz ahol Én is beleszólok a történetbe, egy-egy olyan eseménnyel, ami a történet alakulását negatívan érinti, aki utánam folytatja a történetet, az általam kimondott negatív eseményt, hibát fordítsa pozitívra, korrigálja valamilyen módon. Mindig az az ember folytatja a történetet, akinél a labda lesz.
Történet pl.: „18. szülinapomra készültem, elterveztem a barátokkal, hogy a világbékében fogunk asztalt foglalni magunknak……..(itt rögtön közbevágok: de Katának nem volt jó az időpont) …….. valaki folytatja a történetet úgy, hogy jól jöjjünk ki belőle.