Ebben a hónapban a megtervezett programjainkat meg tudtuk valósítani. Február 2-án medve napot tartottunk a csoportunkba, mindenki elhozta otthonról a kedvenc mackóját. Mézes kenyeret ettünk, kiállítást rendeztünk a csoportunkban. Valamennyi ajánlott lehetőséget megvalósítottunk. Így a testrészeink játékot is többféleképpen gyakoroltuk. „A kicsi dió” mese már ismerős volt a gyerekeknek. Kialakítottuk csoportunkban a „Nyugalom – szigetét”. Megbeszéltük, hogyha valaki fáradt, vagy szüksége van egy kis pihenésre, akkor lepihenhet. Később tovább bővítettük, oda tettük a csoportunk jelképét. a kiscsibét is, ő várta a pihenésre vágyó gyerekeket, meg lehetett ölelgetni, szeretgetni. Ez a sarok továbbra is megmarad a csoportunkban. A hónap dala szinte mindennap felcsendült. A fonás gyakorlása tetszett a gyerekeknek. Már előre készültünk, így nemzeti színű karkötők készültek. A farsang egy várva várt esemény volt. Mindenki belebújt valamilyen jelmezbe. Nagyon sok közösségformáló játékot játszottunk ezen a napon, voltak akadályok is amit szépen teljesítettek a gyerekek. Ebben a hónapban lehetőségünk volt „úszásra” járni, amely egy vízhez szoktató program. Több kisgyereknek ez igazi kihívás volt, de leküzdötték félelmüket, mindenki teljesítette a célt.

Csoportunkban már ez időre kialakult a gyermekekben bizonyos fokú szabálytudatosság, egymáshoz, a csoport felnőttjeihez való alkalmazkodás igénye, illetve az óvodai életünkben való működés. Előfordul az is változó időközönként, amikor negatív események vagy helyzetek alakulnak ki, amit már szinte minden gyermek meg is tapasztalt. E téma kapcsán szembesültek a gyermekek a problémákkal, kihívásokkal, konfliktushelyzetekre való utalásokkal, valamint azzal, hogy hogyan tudunk ezekkel szembenézni és sikeresen megoldani és fenntartani. A kedvenc játékunk kiszabadítása bátorságpróba nagyon erős érzelmi helyzetbe vitte a gyermekeket, még pedig azért, mert megtapasztalták azt, hogy a kedvenc játékaik eltűntek a csoportszoba játékpolcairól, mert nem mindig vigyáztak rájuk, vitatkoztak, konfliktushelyzetbe keveredtek miattuk. A gyermekeknek címzett levél, amit Pók néni írt (aki a csoportszobánkban lakik), felsorolta azokat a negatív történéseket, ami miatt elvitte a játékokat. Megoldásként bátorságpróbák megvalósítására hívta a gyermekeket, akik közös énekléssel, mondókázással, mozgásos feladatokkal, valamint vizuális tevékenységgel (hóvirágok alkotása festék-ujjnyomattal).A megvalósítás ideje alatt felelevenítettük azokat a szabályokat, ami szerint kellett volna játszani, alkotni, egymáshoz viszonyulni és ösztönöztük is egymást a továbbiakban ezek betartására. A negatív élményünk a bátorságpróbák kiállásával és a türelmességgel megváltozott pozitív élménnyé és lezárásként a visszakapott játékainkat vidám hangulatban tettük vissza a helyükre, így újra be tudott népesülni a csoportszobánk. Bezzeg Andrea Aranykulcs meséje is tanúságos volt számukra, resztoratív kör keretében megbeszéltük Róza királylány negatív és pozitív jellemvonásait kiemelve a mindenkori változás lehetőségét. Bagdi Bella dalát Ellazulni jaj, de jó! el is játszottuk, ami szintén nagy örömforrás volt számukra.

Csoportunkban már ez időre kialakult a gyermekekben bizonyos fokú szabálytudatosság, egymáshoz, a csoport felnőttjeihez való alkalmazkodás igénye, illetve az óvodai életünkben való működés. Előfordul az is változó időközönként, amikor negatív események vagy helyzetek alakulnak ki, amit már szinte minden gyermek meg is tapasztalt. E téma kapcsán szembesültek a gyermekek a problémákkal, kihívásokkal, konfliktushelyzetekre való utalásokkal, valamint azzal, hogy hogyan tudunk ezekkel szembenézni és sikeresen megoldani és fenntartani. A kedvenc játékunk kiszabadítása bátorságpróba nagyon erős érzelmi helyzetbe vitte a gyermekeket, még pedig azért, mert megtapasztalták azt, hogy a kedvenc játékaik eltűntek a csoportszoba játékpolcairól, mert nem mindig vigyáztak rájuk, vitatkoztak, konfliktushelyzetbe keveredtek miattuk. A gyermekeknek címzett levél, amit Pók néni írt (aki a csoportszobánkban lakik), felsorolta azokat a negatív történéseket, ami miatt elvitte a játékokat. Megoldásként bátorságpróbák megvalósítására hívta a gyermekeket, akik közös énekléssel, mondókázással, mozgásos feladatokkal, valamint vizuális tevékenységgel (hóvirágok alkotása festék-ujjnyomattal).A megvalósítás ideje alatt felelevenítettük azokat a szabályokat, ami szerint kellett volna játszani, alkotni, egymáshoz viszonyulni és ösztönöztük is egymást a továbbiakban ezek betartására. A negatív élményünk a bátorságpróbák kiállásával és a türelmességgel megváltozott pozitív élménnyé és lezárásként a visszakapott játékainkat vidám hangulatban tettük vissza a helyükre, így újra be tudott népesülni a csoportszobánk. Bezzeg Andrea Aranykulcs meséje is tanúságos volt számukra, resztoratív kör keretében megbeszéltük Róza királylány negatív és pozitív jellemvonásait kiemelve a mindenkori változás lehetőségét. Bagdi Bella dalát Ellazulni jaj, de jó! el is játszottuk, ami szintén nagy örömforrás volt számukra.

Maci csoport
A témához javasolt feldolgozási ötleteket meg tudtuk valósítani. A kecske ment a kiskertbe népi gyermekjátékot rendszeresen játszuk a csoportban. A gyerekek nagyon kedvelik, tréfás és mozgásos egyszerre. A testrészekkel nagyon sokat játszunk. Csoportunkban sok az apró konfliktus mostanában. Próbáltuk a témát kiemelni, hogy azért, hogy rendbe menjenek a dolgok a csoportba, a barátunkkal, tenni is kell, nem elég elvárni. Ha el szeretnénk érni valamit azért mi is tehetünk dolgokat. Ha azt szeretnénk, hogy valaki játszon velünk, barátunk legyen kölcsönösen alkalmazkodni kell. Beszélgetőkörben mindenki elmondhatta, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz, ötleteket gyűjtöttünk, hogy mit kellene tenni, hogy megvalósuljon. Barátság karkötőket készítettünk.