A tanulók stresszoldó tevékenységeket soroltak fel, beszélgettünk róla, kinek mi segít a feszültség oldásában.
Megküzdési stratégiák
A boldogságórák témakörében úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb témájú hónap. Igyekeztem ennek ellenére könnyedebben megközelíteni a témát. Egy egyszerű beszélgetőkörben mindenki elmondta, hogy hogyan érzi magát. Elég színes volt a paletta, és ez így volt jó. Észrevétlenül azokat szólítottam meg a beszélgetés folytatásában, akik nem túl jól érezték magukat. Igyekeztünk választ keresni arra, hogy hogyan lehet ebből az állapotból az egyénnek kikerülni, kinek milyen praktikája, megoldása van. Máris egy ötletbörzébe csöppentünk. Az ötleteket aztán kiegészítettem a stresszoldó ételekkel. Ezt senki nem említette. A zenehallgatás ugyan felkerült a táblára, de a komolyzene nem. Itt, ezen a ponton ejtettünk szót Vivaldiról és a komolyzenéről. A pandémia sajnos a mi csoportunkat is érintette, hiszen egy osztály volt már karanténban, ugyanakkor a karanténban nem lévőket is ugyanúgy megviselte a helyzet. Beszéltünk erről is, majd eljátszottuk a szituációs gyakorlatokat. Megállapítottuk, hogy mennyivel könnyebb valakinek a bőrébe bújni és úgy nyilatkozni, elmondani az érzéseket. A mi csoportunkban nemcsak ebben a hónapban van kiemelt szerepe a stresszoldásnak. A gyerekek testnevelés órákon rendszeresen relaxálnak, délutáni tanuláskor használhatják a stresszlabdákat is, illetve egy-egy nehezebb nap után mindig odafigyelünk a lazításra, a levezetésre is. Ebben a hónapban is sokat kártyáztunk, táblajátékoztunk és sakkoztunk. Most nevén is neveztük ezeket a tevékenységeket, és bekerültek a stresszoldó tevékenységek közé. Kihasználtuk a farsang, illetve a kiszebáb égetés adta lehetősége, és ebben az évben is cetlire írtuk mindannyian azokat a tulajdonságainkat, amiktől ebben az évben szeretnénk megszabadulni. Végezetül az egyik foglalkozáson alaposan tanulmányoztuk a boldogító erősségek kártyacsomagot és elkészítettük a saját erősségkártyánkat.
A ” Megküzdési stratégiák” témában a tanulók leírták, mi minden jelent számukra küzdelmet a hétköznapokban. Bár mindenkinek a maga problémája a legnagyobb, ezeket összevetettük az éppen aktuális háborús élethelyzetekkel, s megállapítottuk, hogy hálásak lehetünk. Íme, így lesz a küzdelemből hála.
Az erősségeink gyűjtését választottuk, ami igen nehéz feladatnak bizonyult. A gyerekek egymás segítségére siettek. Ezt még gyakorolni kell!
Az órán meghallgattuk Bagdi Bella A remény stratégiája, avagy a jövő, amely ELŐRE húz (ONLINE ELŐADÁSÁT), és megbeszéltük, hogy milyen saját stratégiát tudunk kialakítani a sikeres boldog élet kialakításához és ehhez milyen eszköztár áll a rendelkezésünkre. Plakátot készítettünk az elhangzott szavakból, amelyet a terembe kihelyeztünk, hogy emlékeztessen bennünket, hogy mindig van választás, és a szemléletmódunkkal könnyíthetjük a célok elérését!
Kis csapatunkkal (mert folyamatosan sok hiányzónk van) a kecskekatonaság feladatát dolgoztuk fel. A mese elolvasása, megnézése után kiszíneztük a fejdíszeket és próbáltuk eljátszani a katona életet:)
Képeink a munkafázist mutatják.
Ebben a hónapban a délutáni alvás előkészületeit próbáltam átalakítani „boldog percekké”. Amikor már mindenki átöltözött megnevezte, hogy ezen a napon, miért volt szomorú, esetlen megijedt valamitől, és addig nem kezdtem a mesélést amíg mindenki be nem takarózott a „nyugalompaplannal”, amely minden gondot, szomorúságot vigasztal. Ezután elolvastam „A kicsi dió” című , magyar népmesét, majd az ágyacskájukban el is játszottuk a búzamag életútját: összegömbölyödtek, mint a kicsi mag, kinyújtóztak, ahogy kikel a mag a földből, ringatóztak az ágyban, ahogy a szél fújja, megölelve saját magukat megformázták a cipót, majd bebújva a takaró alá, amely a kemencét szimbolizálta, pihenőre tértek a gyerekek. Amikor kisültek a cipők és zsemlék, akkor volt az ébresztő. Nagyon élvezték, hogy még a délutáni pihenésbe is becsempésztük a Boldogság órát.
Ezenkívül a hónap dalához igazodva, a farsangi forgatagban volt egy olyan táncos mókázásunk, amikor a párok, úgy kellett táncoljanak, hogy azokat a testrészeiket kellett összeösszesítsék, amelyeket megneveztem. Csoda jó volt ez is.
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A tanulókkal megbeszéltük az életükben megjelenő problémákat, nehézségeket. Próbáltunk rá pozitív tanácsot, segítségadást adni.
A heti méhecskék témához kapcsolódóan elmeséltem a gyerekeknek a Nyughatatlan méhecske című mesét.Méhkaptár elkészítésével szemléltettem a méhek szorgos munkáját.Ehhez kapcsolódóan megbeszéltük,hogy sok munkával elérhetjük kitűzött céljainkat.Ez nem mindig könnyű sokszor meg kell küzdenünk érte.Többször kell próbálkoznunk,nem szabad feladnunk,kitartónak kell lennünk,nem szabad elkeserednünk,ha elsőre nem sikerül a feladat.A gyermekek ehhez kapcsolódóan lerajzolták a szorgos méheket és munkájukat.
Zümmögő csoportosok Farkas Orsolya Anna Óvodapedagógus
A Csicsergő csoport választott feladata a Nyugalompaplan elkészítése volt. Egy paplanhuzatra madarat festettem, amelyet a gyermekek színes pettyekkel díszítettek. Száradás után felhúztuk a paplanra. Megbeszéltük, hogy aki szomorú, elfáradt, rosszkedvű, ijedt, az leheveredhet a bábsarokban elhelyezett Nyugalompaplanra, és ott pihenés után jókedvűvé, vidámmá válhat.
Csicsergő csoport Tóth Gyuláné – óvodapedagógus