Februárban a megküzdés témájával foglalkoztunk a 9. A-val. Az óra elején megbeszéltük, hogy kinek, mit jelent a megküzdés kifejezés, mit gondolnak a stresszről, és hogyan tudják ezeket a nehéz helyzeteket kezelni. Nehezen éreztek rá a témára, távolról kellett indítani a beszélgetést. A múlt sérelmeiről könnyebben tudtak beszélni, mint arról, hogy mit is lehetett vagy lehetne tenni ezekben a helyzetekben.
Elsőként a kamasz harcok feladatot végeztük el. Csoportokat alakítva megbeszéltük a főbb konfliktus zónákat, majd összeírták, hogy ezekben a helyzetekben mik a főbb konfliktusaik, mire lenne ezekben a helyzetekben szükségük, és ők mit tudnának tenni, hogy ezek a helyzetek megszűnjenek és egy kiegyensúlyozottabb kapcsolat jöjjön létre. Értékes, szép gondolatok kerültek felszínre. A legnehezebb része az volt számukra, amikor a saját részüket (ők mit tehetnének egy kiegyensúlyozottabb kapcsolatért) kellett összeírni.
Megnéztük “A szó ereje” című filmet, majd megbeszéltük a mondanivalóját. A tanulók kihangsúlyozták a pozitív gondolatok, tettek, megerősítések szerepét.
Megküzdési stratégiák
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiák témán belül a ” Fel a fejjel „c animációs kisfilm megnézésével indítottuk a foglalkozást. Ez egy beszélgetőkört indított el a gyerekek körében arról, hogy soha ne adják fel a céljaikat legyenek kitartóak ha valamit el szeretnének érni. A gyerekek mindkét nagycsoportban szívesen játszották a Testrészeink játékot, melyben szintén szükségük volt a kitartásra, figyelemre. De a” Kecske becske mit csinálsz ?” játék is nagy sikert aratott hiszen voltak olyan gyerekek akik már ismerték ezt a játékot. Ez a játék beépíthető volt a farsangi projektünkbe is.
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiák témán belül a ” Fel a fejjel „c animációs kisfilm megnézésével indítottuk a foglalkozást. Ez egy beszélgetőkört indított el a gyerekek körében arról, hogy soha ne adják fel a céljaikat legyenek kitartóak ha valamit el szeretnének érni. A gyerekek mindkét nagycsoportban szívesen játszották a Testrészeink játékot, melyben szintén szükségük volt a kitartásra, figyelemre. De a” Kecske becske mit csinálsz ?” játék is nagy sikert aratott hiszen voltak olyan gyerekek akik már ismerték ezt a játékot. Ez a játék beépíthető volt a farsangi projektünkbe is.
A megküzdési stratégia témakört 2 tanórán dolgoztam fel. Az első órát relaxációs feladattal kezdtük („Nyugtató, lecsendesítő, békéltető gyakorlat”, Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom világom”). Utána meghallgattuk és elénekeltük a hónap dalát, eközben a hónap színezőjével foglalkoztak a gyerekek. A téma bevezetése az elméleti háttér megbeszélésével történt. Megfejtettük a rejtvényt, megbeszéltük, hogy együtt jobb megküzdeni, elviselni a helyzetet. Ezután felolvastam nekik a Vadvízi kaland című mesét. Megbeszéltük, hogy kinek mi tetszett, nem tetszett a mesében; a szereplők hogyan küzdöttek meg a céljaik eléréséért, milyen stratégiát alkalmaznak. Az első foglalkozást meditációval fejeztük be.
A második óra elején felelevenítettük a megküzdési módokat. Ebből kiválasztották a számukra legfontosabbat, amit röviden leírtak egy papírra. Folytatták a színezést, újra meghallgattuk a hónap dalát. A foglalkozás végén közösen elkészítettük a tablót. Zárókörben megfogalmazták, hogy mit tanultak a mai foglalkozáson, mi az, amit tovább visznek magukkal. A második foglalkozást is meditációval fejeztük be.
Az órát beszélgetőkörrel indítottuk. Beszélgettünk arról, hogy a pozitív és a negatív gondolatok, események milyen hatással lehetnek testi-lelki egészségünkre, hogyan irányíthatjuk ezeket. Ezután meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó című dalát, melynek utasításait végig követték.
Következő óránkon elolvastuk a Kecskekatonaság című mesét, majd el is játszottuk a történetet, melyet nagyon élvezett mindenki!
Februárban új kisfiú érkezett az osztályba. Eleinte sokat szomorkodott, nem találta a helyét. Előfordult, hogy sokszor elpityeregte magát. Így teltek a napjaink, míg el nem érkezett a farsang ideje. Ezt minden évben nagyon várják a gyerekek, fánkot sütünk, kézműveskedünk, tréfás vetélkedőt szervezünk és persze beöltözünk jelmezbe. Az idén verset is tanultunk Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője című versét. Mindenkinek tetszett, de Dani a közös versmondásban sem akart részt venni. Közösen kitaláltuk, hogy hogyan lehetne Danit bevonni. A gyerekek közösen hozták a jó ötleteket: volt aki megsimogatta, volt aki labdázni hívta, volt aki megölelte. Bevontuk a közös táncba is. Aztán mindent megoldott a „csodatévő bohócsapka”. Dani végül örömmel mondta a társaival a verset. Dani leküzdte a félelmét és ki mert állni az osztály elé, a többiek pedig örültek, hogy most már Dani is részt vesz a közös játékokban. Mindenkinek vannak nehézségei és gátlásai, de közös erővel, egymás segítésével le tudjuk küzdeni ezeket.
A gyerekekkel a téma feldogozása során megismerkedtünk „Bezzeg Andrea: Aranykulcs” című meséjével. Ezáltal megismerhetik a megküzdési stratégia lényegét, annak alappilléreit. Kiszíneztük a meséhez kapcsolódó illusztrációt, különböző játékkal színesítettük témánkat. Építőkockákból tornyot építettünk, eljátszottuk a hajótörést. Beszélgetőkörökkel oldottabb légkört eredményeztünk, számos kérdésre adhattak egymásnak választ. PL. Mi az ami téged meg nyugtat? Ki segít neked ha rossz a kedved? Mit érzel akkor, amikor félsz?
A megküzdés jelével sikerült megismerkedniük a gyerekeknek, amelyet a festés technikájával piros-kék-sárga és zöld színnel munkáltak meg. Mind eközben folyamatos kommunikáció keretein belül, igyekeztünk megoldásokat, magyarázatok adni és találni, hogy hogyan küzdjenek meg egy-egy útjukba álló akadállyal.
A másik megküzdéseinket ábrázoló tevékenység a szivárvány festése, amelyben a színek által rávezettük a gyerekeket, a különféle nehézségű akadályokra. Minden színhez kapcsoltunk egy-egy stratégiát, amelyhez a csoport minden kis pajtásának a tulajdonságait figyelembe véve úgy csoportosítottuk őket, hogy eddig milyen sérelmekkel, megpróbáltatásokkal találkoztak, és hogy végül mennyire lesznek boldog a megküzdéseik által.