Értelmileg akadályozott óvodai csoportunk gyermekei az élet sok területén kell megküzdjenek, pont úgy, mint a hóvirág. A tevékenykedés az egyik kedvenc elfoglaltságuk, így ebben a témában is az alkotás volt a fő irány. Hóvirágokat készítettünk különböző technikákkal, mely közül csak néhányról készült kép.

A témahétnek megfelelően megtartottuk a Farsangi mulatságot. A gyerekekkel megküzdöttünk a viharos tengeren, a lakatatlan szigeteken. Átkeltünk az óceánon is. Térképünk segítségével megleltük a kincset.

Ebben a hónapban sajnos meg kellett kiscsoportosként küzdenünk azzal a jelenséggel, hogy a sok gyermek és a sok felnőtt megbetegedés miatt mindennap másik csoporttal voltunk összevonva, vagy éppen olyan felnőttel, akit még nem ismertünk.
A gyerekek mindennapi biztonságot jelentő Tulipán csoportszobából, a saját szokás,- szabályrendszerükből ki kellett lépni.
Törés volt nekik. Mindennap reggel derült ki, hogy éppen melyik csoporttal leszünk együtt és melyik felnőtt lesz velünk aznap.
Ez a jól kialakított szokásrendszerüket felborította, hiszen, ahány ház annyi szokás szokták mondani, tehát amennyi csoport annyi szokás.
Meg kellett küzdenünk azzal is, hogy az óvoda épületén belül több csoportban is voltunk. Minden új volt, minden más.
A siker a megoldás kulcsa egymásban rejlett. Egymásban bíztak, támogatták vigasztalták egymást.
Nagy segítségünkre voltak a szülők, hiszen a közösségi oldalunkon tudtuk őket támogatni azzal, hogy aznap mivel biztassák a gyerekeket. Mikor mibe tudnak kapaszkodni.
Mindannyiónknak nagy megpróbáltatás volt, hiszen a biztonságot nyújtó fészkünkből kellett kimozdulni.
Az újra találkozás nagy örömmel, boldogsággal járt mindannyiónknak, ebben segített nekünk a csoportunk teknőse is .