A foglalkozást a megszokott módon relaxációval indítottam. A gyermekekkel a mindennapok során sokat meditálunk, relaxálunk, hiszen ilyenkor picit elcsendesedünk, ellazulunk. A „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar” mondókára a gyerekek előreejtik a fejüket, és a hát domborításával a térdükre borulnak.
A hónap dala is az ellazultság érzéséről szólt, melynek köszönhetően egy – egy testrészünkre koncentráltunk. A dal végére tetőtől talpig ellazultunk, közben pedig a hangulatot is megteremtettem a gyermekeknek a későbbi foglalkozáshoz.
A gyermekeknek a probléma megoldó készségét fejlesztettem, hiszen a téma bevezetésekor alkalmazott játék során Soma eltűnt. (a csoport kabalája)
Egy levelet olvastam fel a gyermekeknek, melyben elmondom nekik, hogy Pók néni a sarokban nem tudod pihenni a hangos játék miatt, ezért egy kis turpisságot eszelt ki. Három feladatot kellett a gyermekeknek teljesíteni ahhoz, hogy szeretett kis mosómacijukat visszakapják. A projekttéma utolsó napján tartottam a boldogság foglalkozást, így egy összegző tevékenységet terveztem. Ez a játék alkalmat biztosított nekem a visszacsatolásra.
Az első feladatunk a „Mesetár” című vers elmondása volt, utánzó mozdulatokkal. A második feladatunk a héten tanult néptánc eltáncolása volt. A harmadik pedig a hideg – meleg játék. Az egyik kisgyerek, aki nagyon ügyesen tevékenykedett a foglalkozáson, megkereshette Somát, hogy hova bújtatta el Pók asszonyság. A játék végén a gyermekek újra ölelhették szeretett kis állatukat.
A következő játék az volt, hogy a megküzdési táblára felhelyezték magukat a gyermekek. Mindenki a barátja mellé tehette a saját figuráját. Eközben beszélgetünk a célokról, azok megvalósításáról és az esetleges nehézségekről és ezek megoldásáról.
A foglalkozást a szokott módon, a szimbólumok felhelyezésével zártuk.

Dátum: 2024.02.29
Korcsoport: 4-5 évesek

Boldogságóra

A Boldogságórát a „Fújj, fújj” és az „Égigérő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” címü relaxációs gyakorlattal kezdtük.
A gyakorlat után a szőnyegen körben ülve elmondom a gyerekeknek milyen témával fogunk foglalkozni, beszélgetünk.
A gyerekek kényelmesen elhelyezkednek, le is feküdhetnek a szőnyegre és elmondom nekik az „Aranykulcs” címü mesét. A mese után megbeszéljük miről szólt, milyen tanúlságot vonunk le a meséről. Megkérdeztem tőlük, ha lenne 3 kívánságuk, mi lenne az, szoktak-e álmodni.
A beszélgetés után az interaktív táblán feladatokat oldottunk meg. Megdicsérem őket, amiért szépen dolgoztak és ügyesek voltak.
Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella „Jól érzem magam” címü dalát.

A hónapban segítséget próbáltam adni a gyerekeknek abban, hogyan tudnak megbírkózni az őket ért stresszel. tapasztalják meg, milyen megküzdeni a kívánt cél elérése érdekében.
A relaxáció megtapasztalása és technikájának elsajátítás úgy gondolom, nagyon hasznos eszköz és módszer lehet a stresszkezésben. Bagdi Bella zenéjére több alkalommal is ellazultunk, mely jó lehetőség az izmok megfeszítésének és elernyedésének megtapasztalására, ami igen jóleső érzés.
Megküzdöttek a gyerekek a zálogba adott dolgaikért is. Nagyon szeretik, ha valamilyen feladatot kell teljesítsenek a szabályok be nem tartása miatt elkobzott személyes tárgyaikért. Ezzel a gyakorlattal a célom az, hogy megtanulják, hogy felelősséget kell vállalni a cselekedeteinkért, aminek helyrehozataláért olykor nagy árat fizetve, meg kell küzdenünk.
A farsangi télbúcsúztató ünnepségünk is tele volt küzdelmekkel, versengéssel és a zene nyújtotta örömök, mint megküzdési stratégiák (tánc, együtt mozgás) megtapasztalásával.
A türelmetlen nyulacska c. mese jól illeszthető volt a tematikus heteinkbe, hiszen a farsangi időszak a tél búcsúztatásával és a tavasz várásával telt. A medvés hetünket megkoronázta ez a kedves kis mese.Ábrázoló tevékenységre is lehetőséget adott, elkészíthették a saját türelmetlen nyulacskáikat.
Az állati állapotok c. játék egy kis beleérző képességet és kreativitást igényelt. Az állatok bőrébe bújva gyereközelivé tette ezt az érzelemközpontú gyakorlatot.
A szorult helyzetben nevű játék mindennapi problémáikat hozta közelebb és próbáltunk közösen megoldást találni a számukra olykor nehéz helyzetekre.

A hónap témáját most is több oldalról közelítettük meg. Szinte minden területre be lehetett építeni a megküzdési stratégia témakörének feldolgozását. A kicsikkel a testünk témakörét jártuk körbe. Több olyan feladatot végeztettem a gyerekekkel, ahol problémamegoldó gondolkodásra volt szükség. A korosztályból adódóan még sokszor nekem kellett megmutatni a megoldási lehetőségeket. A gyerekek óvodába lépése óta többször előfordult, hogy reggelente nehezen váltak el a szüleiktől, vagy nem sikerült nekik valami. Ilyenkor eleinte elkeseredtek, és nehezen lehetett őket meg vígasztalni. Személyes példaadással próbáltuk őket a szomorú hangulatból kihozni. Eltereltük figyelmüket, érdekes tevékenységeket ajánlottunk fel nekik, amik azt eredményezték, hogy egyre jobban feloldódtak. Egyre többször tapasztaljuk, hogy észreveszik, ha társaik feszültebbek, megpróbálják egymást simogatással, játékba hívással jobb kedvre deríteni. Az érzelmi érzékenyítés folyamatos csoportunkban. Legtöbbször spontán helyzetekben van lehetőségünk a megküzdés lehetőségeinek megvilágítására. Úgy gondolom, hogy a három éves gyerekeknél itt kezdődik a megküzdési stratégiák megalapozása. Kérdéseinkkel ráirányítjuk a gyerekek figyelmét arra, ha azt szeretnénk, hogy rájöjjenek társaik rossz kedvének miértjére, és arra is, hogy hogyan lehet ezeket a helyzeteket megoldani. Az egész csoportra nagyon jó hatással vannak a relaxációs gyakorlatok. A hónap dalát többször meghallgattuk. Módszereink között szerepel a dicséret, buzdítás, pozitív megerősítés.