Beszélgetés a témáról. Hogyan küzdjünk meg egy-egy problémával? Miként javíthatunk a helyzeten? Képregény formájában szemléltették a gyerekek, hogyan orvosolhatják gondjaikat, kudarcaikat.
Megküzdési stratégiák
Reggeli játék folyamán nagy épitőkockákból felépítettük a boldogság várát, melyet el is foglaltunk. Beszélgetést folytattunk a “ megküzdés“ szó jelentéséről. Elmondtuk, hogy vannak helyzetek, mikor szükséges bizonyos stratégiák kidolgozása , hogy letudjuk küzdeni félelmeinket, melyek elősegítik a kialakult helyzetek megoldását. Minden gyermeknek lehetősége volt az önkifejezésre.
A foglalkozáson megismerkedtünk az „ Aranykulcs“ c. mesével, melynek tartalmát közösen elismételtük. Minden gyermeknek lehetősége volt elmondani, ha lenne egy ilyen aranykulcsa kinek is ajándékozna.
A foglalkozás következő szakaszában elkészítettük az aranykulcsot és eljátszottuk kedvenc játékunk kiszabaditását, melyet a gonosz boszorkány elrabolt. A gyermekeknek akadálypályan kellett végigmenni s így kiszabadítani kedvenc játékukat.
A foglalkozást énekléssel fejeztük be“ Ha jó a kedved…“
A foglalkozást az Ellazulni jaj de jó című Bagdi Bella dallal kezdeményeztem. Máris odajöttek a szőnyegre a gyerekek. Amikor meghallgattuk, eljátszottuk a „repül a madár, szárnyalva száll…” című relaxációs játékot, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Majd mondtam nekik, hogy Boldog Dórát elrabolta Pók néni, mert hangosan játszottak, és sok játékot nem tettek a helyére. A gyerekeknek még a levelet is megmutattam, amit Pók néni írt. Többen aggódtak Boldog Dóráért. Mondták is, hogy tegyük meg, amit Pók néni kér, és hátha visszakapjuk őt. A feladatok a következők voltak: teljes rendrakás a csoportszobában, minden játék kerüljön a helyére. Egy dalosjáték eljátszása, és az utolsó pedig, hogy egy akadálypályán kellett végigmenni. Ezeket a feladatokat, amikor elvégeztük, mindig tettünk egy piros pipát a listára. Majd elmeséltem nekik a Bezzeg Andrea Aranykulcs című mesét. A gyerekek figyelmesen hallgatták a mesét. Majd beszélgettünk róla, a beszélgetésben is aktívan részt vettek. Ezt követően elmondhatták, hogy bizonyos érzéseket melyik testrészükkel érzik. Ez a játék nagyon tetszett nekik, majd utánoztuk is ezeket az érzelmeket (öröm, harag, szomorúság, félelem, izgatottság). Majd a Cápatámadás játékot is eljátszottuk. A foglalkozás végén, mivel minden feladatot jól teljesítettek a gyerekek, Pók néni visszahozta Boldog Dórát, a gyerekek sorban megölelték őt. Nagyon örültek, hogy visszajött hozzánk. A foglalkozás zárásaként felragasztották a lépcsőre a téma jelét.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Megküzdési módok lámpaláz esetén
A Februári hónapunk a megküzdési stratégiák megbeszélésével telt a 12. osztályban. Átbeszéltük, hogy kinek mit jelent, mi jut róla eszébe. Majd ráhangolódásként elolvastam nekik A szamuráj szerencséje című mesét. Amit megbeszéltünk a kérdések alapján, és megoldottuk a melléklet feladatait is. Nagyon szép ruhát készítettek közösen a szamurájnak a gyerekek megküzdve korlátaikkal és a labirintusban is sikerült a célba juttatni a szamurájt nagy örömükre. A hónapban ünnepeltük közösen a Valentin napot is, amit összekötöttünk a Nutella napjával. Mivel a gyerekek szeretnek sütni főzni ,,küzdeni a konyhában” így most egy kis egyszerű szívalakú linzert készítettünk amit egymásnak adtak és nutellával megkenve fogyasztottuk el BOLDOGAN, közben pedig a Nutella dal szólt.
Gátéri liget Óvoda és Szociális Szolgáltató
A gyerekeknek elmeséltem az erdei tisztás című mesét, majd beszélgettünk a mesében történtekről, kérdések segítségével. A nagycsoportos korú gyerekek azonnal tudták a kérdésekre a választ. Ezután a 2.sz. mellékletben található „Otthon, édes otthon” feladatait oldottuk meg. Segítettünk, hogy az állatok hazataláljanak az otthonukba. Aki szerette volna, ki is színezhette a mese szereplőit.
A megküzdési stratégiák megismerésével, gyakorlásával a gyermekek reális önértékelése tovább erősödjön és minél sikeresebb egyéni folyamatokat tudjanak eleinte segítséggel, majd a későbbiekben egyre önálóbban működtetni.
A megküzdési stratégiák játékos módszerekkel történő bevezetésével az volt a célom, hogy azok az érzelmek erősödjenek a gyermekekben, amelyekkel az önértékelésük, az önmaguk felvállalásával egyre sikeresebb megoldási javaslattal tudnak majd előállni: önmaguk számára. Miközben társas kapcsolataik is tovább erősödnek, az által pl. hogy – szükség esetén – mernek egymástól segítséget, mert tudják, hogy mindez nem minősül „gyengeségnek”. A bizalom kérdésköre (erkölcsi kategóriák mentén történőfejlesztés).
A foglalkozást, mint mindig, spontán, a játék tevékenységből indítottam. A relaxációs gyakorlatok után, Bagdi Bella: „Szép nap …”A Szorgalmas és a rest lány c mese bemutatásával kezdeményeztem, majd e mese segítségül hívásával a mese hősei által választott különböző stratégiákról közösen beszélgettünk, így azok „sikerességéről” is.
Ez után egy stratégiai játék megtanulásával és többszöri gyakorlása következett.
A játék neve: „Nyissz-nyassz”- amely a „kő-papír-olló” – játék egyik verziója. Ebben a játékban a 2 csapatnak közösen kell stratégiát állítani, együtt kell gondolkodni, egymást meggyőzni, a választott stratégiát indokolni, elfogadtatni, vagy éppen lemondani a választott egyéni stratégiáról, ha a közösség érdeke azt kívánja.
A tevékenységet egy összegzéssel zártuk, ahol azt kértem, hogy mondják el a gyermekek röviden, hogy miért volt számukra érdekes ez a boldogságóra, majd lezárásként meghallgattuk Bagdi Bella: „Világomban …” című dalát.
A februári témát (megküzdési stratégiák) két tanítási órában dolgoztuk fel. Mivel ez a téma sem egyszerű ennél a korosztálynál, inkább a pozitív megerősítésre, támogatásra helyeztem a hangsúlyt. Az első foglalkozást a „Lemegy a nap, lankad a kar, a testem pihenni akar” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Megbeszéltük az elmélet hátteret, összegyűjtöttünk olyan motiváló mondatokat, amiket a tabló készítésénél majd fel tudunk használni. Nagyon jó gondolatokat fogalmaztak meg: „Hiszek benned!”, „Sikerülni fog!”, „Pihend ki a rossz gondolatokat!”, „Segítsek valamiben?” stb. Ezután a színezés következett, közben meghallgattuk a korábbi hónapok dalait. Ezeknek a szövegét már jól ismerik, közösen énekeltek. A színező témájának azért választottam a szuperhősöket, mert ezek a figurák igazán közel állnak hozzájuk, szeretik őket. Az első foglalkozást a hónap dalával fejeztük be, ami egy hosszabb meditáció volt. Úgy vettem észre, hogy a rövidebb óra végi meditációt jobban szeretik, és olyan zenét szívesebben hallgatnak, amire táncolni is tudnak.
A második óra elején „Nyugtató, lecsendesítő, békéltető” gyakorlatot végeztük el. Ezután következett a mesehallgatás: Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi karácsonya mesekönyvéből a Mimi farsangja című mesét olvastam fel nekik. A történet kapcsolódik a hónap témájához és a februári, farsangi ünnepkörhöz is. Mesélés után megbeszéltük a mese tanulságát. Majd folytatták a színezést, aki végzett a korábbi dalokra táncolt, énekelt. Segítettem nekik a figurákra felírni a megfogalmazott mondataikat, kivágtuk a figurákat, elkészítettük a tablót. Óra végén megbeszéltük, hogy milyen gondolatokkal lettek gazdagabbak. A foglalkozást egy rövidebb meditációval zártuk.
Az 5. osztályban a hónap témájának – a megküzdési stratégiák – feldolgozását ráhangoló beszélgetéssel kezdtük. Tisztáztuk, milyen kihívásokkal, problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal kell szembenézniük manapság. Ezt követően csoportmunkában dolgozták fel, gyűjtötték össze, hogyan próbálják ezeket kezelni, megoldani. Végül gondolattérkép segítségével összesítettek a csoportok.
Elgondolásomat a mackó hétből indítottam, mely beárnyékolta az önfeledt farsangi készülődést is, ami szintén a maciról és az állatokról szólt. A 3 medve című mesejelenet bábjelenetén keresztül érzékelték a gyerekek a megfutamodás, a menekülés érzését, ahol Mitsutka elszalad és nem néz szembe a felelősséggel, az egymással történő megegyezéssel. Beszélgetéseink kapcsán felerősödött a gyerekekben a” a bevállalom; meg tudom csinálni, képes vagyok rá, újra próbálom” gondolat, ami a különböző feladatok önként és szabadon történő vállalásában teljesedett ki, serkentve őket a nehezebb feladatok teljesítésére is. Több nagycsoportos gyermekkel rajzoltunk meseillusztrációt az iskolai rajzversenyre, ahol különdíjat kapott az egyik kislányunk. Sőt mesemondóversenyre is beneveztünk, ahol kissé félénken, de megpróbálva méltón helyt álltak. Tudatosan hívtam elő „Boldog Dórát” és „Manó Marcit”, akik minden egyes jól megoldott feladat után medvetappancs lábnyomokat adtak azoknak, akik vállalták a kihívásokat. A kihívások megtétele végén minden ügyes manós gyerek egy mackó emblémával tért haza, bizonyítva, hogy teljesítette a kitűzött célt.
A medvék keresése, ijesztgetése, vadászata, kiszabadítása; almából macifej alkotása, mézkóstolás-mind egy-egy önálló megoldandó feladattá vált, de „Boldog Dórához” való képzeletbeli utazásunk a medvebarlang szájához, a dinók völgyébe izgalmas próbatételnek bizonyult, ahol a jelképrendszer segítségével történő útkeresés és annak megoldásai komoly kihívás volt a gyerekek számára. A dinó nevek kitalálását, kimondását; énekes feladatok, macietetés-mézzel-képkártyák; „macitáncoltató”-mozgásos játék utánzását, új eszközzel történő festést, az izgalmas társasjátékokat és állathangok imitálását még a kicsik is örömmel végezték.
A hét élményei közül azt értékeltem a legjobban, hogy a csoportom együtt, egymásért küzdött, együtt gondolkodott, így segítve egymást, és a fegyelmezési problémák is háttérbe szorultak.
