Iskolai „Ki mit tud?” versenyen vettünk részt.
Műsorunkat angol és német nyelven adtuk elő.
Célokat, feladatokat tűztünk ki: szövegtanulás, színpadi mozgás elsajátítása, és a lámpaláz leküzdése. Nem volt egyszerű, de tudatos, jól felépített felkészüléssel, stratégiával sikerre vittük versenyszámunkat!
Megküzdési stratégiák
Boldogságóra keretein belül ezen a héten a megküzdési stratégiákról beszélgettünk a gyerekekkel. A téma feldolgozásában nagy segítséget nyújtott Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje. Beszélgetőkör során a gyerekek olyan feladatokat soroltak fel ami számukra nehézséget okozott, de végül sikeresen megtudták oldani. Nagyon jó történeteket hallhattunk és tanulhattak is a gyerekek egymástól.
Bátorság próba előkészítése, végig játszása. A feladatok többsége az önbizalmat erősíti, semmi sem lehetettlen, mindenre képes vagyok, mert bátor vagyok érzés erősítése.
Beszélgetésekben központi téma volt: Vajon mit tehetünk, ha nehéz helyzetbe kerülünk?
Rövid időn belül kiderült, hogy a gyerekek számára más-más okoz nehézséget. Először egy rövid történt alapján kerestünk megoldási lehetőséget, majd a gyerekek saját életükből meséltek példákat arról, amikor rossz érzésük volt, kellemetlenül érezték magukat: Féltem a kutyától; eltörtem a poharat; elestem; testvérem elvette a játékomat; nem tudtam játszani a játékkal.
Arra kérdésre, hogy miként oldódott meg a helyzet, a legtöbben azt válaszolták, hogy szüleiktől kértek segítséget. Volt néhány helyzet, amikor feltettem azt a kérdést: te magad mit tudsz tenni, hogy legközelebb máshogy legyen?
A hétköznapok remek lehetőséget nyújtottak egy új megküzdési stratégia megismerésére, kipróbálására. Új játékkal ismerkedtek meg a gyerekek, autómárkák jelzéseit megjelenítő dobble játékkal. az ismerkedő szakaszban sokan érdeklődtek, szívesen játszottak a lassú, beszélgetős játékban. Akkor azonban, amikor már a gyorsaság is fontossá vált, kiderült, hogy a fő problémát az jelenti, hogy nem mindenki ismeri az összes márkajelet, így aztán kiálltak a játékból. Egy kisfiú maradt, aki remekül tudott játszani. A következő néhány napon nem szívesen játszottak a kártyával, mert nem volt sikerélményük. Azonban pár nap múlva már a legjobb játékosnak is kihívója akadt.
Beszélgetésekben kiderült, hogy a gyerekeket zavarta, hogy nem tudnak bekapcsolódni a játékba, ezért pl. az utcán sétálva figyelték az autókat, beszélgettek szüleikkel, számolták, hogy azonos márkájú autót látnak útközben…
Odáig fejlődött a helyzet, hogy több játékos csoportot lehetett alakítani úgy, hogy a hasonlóan játsszók játszhassanak egymással.
Miután az egyensúly ismét helyreállt, újból beszélgettünk a gyerekekkel, valamint drámajátékban igyekeztem rögzíteni bennük azt az érzést, amit az elért siker nyomán érezhetnek.
A mai délutánon a szamár meséje után a megküzdésről, megküzdési stratégiákról beszélgettünk, majd Szívmanóval játszottunk.
Az ötödik osztályosokkal olyan megküzdési stratégiákat gyűjtöttünk, amik segítenek, illetve hátráltatnak minket lámpaláz esetén. Mindenki megoszthatta saját tapasztalatait és ötleteket adtunk egymásnak milyen módszerekkel enyhítünk a lámpalázunkon, például versmondáskor.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola Aranyosapáti Tagiskolája
Valakiknek minden nap küzdelem…
Érzékenyítő napot tartott iskolánk. Fogyatékkal élőket hívtunk meg, kipróbálhattuk a fogyatékkal élők segédeszközeit, valamint azt, milyen úgy élni, tevékenykedni, hogy nem vagyunk teljes egészek?
Kedvenc játékaik megmentésére hajón indultak a gyerekek. Egyensúlyoztak kötélen, cápák támadták meg a hajót, viharos tengeren keltek át, hajótörést szenvedtek, a tengerből végül is kimentették a játékaikat és varázsoltunk egy repülőszőnyeget, amire szerencsére minden gyermek és játék ráfért. Boldogan és elégedetten játszottunk délelőtt kedvenceinkkel. A játék végén megállapítottuk, hogy a kitartás, a bátorság, néha egy kis nevetés, furfang segített a küzdelemben.
Február hónapban a Megküzdési stratégiák témát dolgoztuk fel. Beszélgettünk a gyerekekkel kinek mi a legnagyobb félelme, és hogy hogyan lehet azt legyőzni, megküzdeni vele. A gyerekek egymás számára is nagyon jó tanácsokat adtak.
Elmeséltem neki az Aranykulcs című mesét, melyet a gyerekek meseillusztráció formájában jelenítettek meg.
A nyílt napot a szülők számára a megküzdési stratégiák téma köré építettem fel. Reggel az újrahasznosítás jegyében műanyag palack aljából nyuszit készítettünk. Majd az óvoda pszichológusával elbáboztuk egy megküzdési stratégiákkal foglalkozó mesét, melyet a végén meg is beszéltünk a gyerekekkel. Megbeszéltük a szereplők viselkedését, érzelmeit, ehhez kapcsolódóan elmondták, hogy mostanában milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük. Utána pedig a mesében hallott relaxációs gyakorlatot csináltuk meg a gyerekekkel. A foglalkozás végén pedig a Cápatámadás játékot játszottuk, ahol a gyerekek egy csapatként segítették egymást, hogy senki ne essen a vízbe.
Csoportom tagjai tanulásban akadályozott tanulók, illetve köztük egy értelmileg akadályozott tanuló, többen pedig autizmussal élő gyerekek. A februári téma, a megküzdések, a megküzdési stratégiák igen elvont fogalmak, amiket nehezen tudnak értelmezni ezek a gyerekek, hiszen nem nagyon tudnak elvonatkoztatni.
A foglalkozás vázát egy beszélgető kör adta, ahol megpróbáltuk értelmezni, hogy mi is az a megküzdés valójában. A tudatos erőfeszítésről beszélgettünk, és arról, hogy melyik hagy bennünk mélyebb nyomot: az, amikor valamit minimális erőfeszítéssel, szinte már rutinnal végzünk, vagy az, amikor tudatosan fektetünk energiát abba, amit el szeretnénk érni. Azt gondolom, hogy diákjaim egyre közelebb kerülnek a téma értelmezéséhez.