A megbántás igyekszünk a csoportunkban varázsszavak használatával jobbá tenni. Tetteinkkel is elnyerhetjük a másik személy bocsánatát. Közösen készítettünk bocsánat kérő gyümölcstálat, ültettünk sajnálom virágokat.
Megbocsátás
Ne szólj szám, nem fáj fejem.. Összegyűjtötték a megbocsátással kapcsolatos gondolatokat és papírra vetették.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozást „Az én hangom” és a „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd a szokásos módon a hónap dalával folytattuk, amit már rendkívül várnak a gyermekek. Beszélgetést kezdeményeztem a megbocsátásról, a negatív érzelmekről, hogy sajnos előfordul velünk, hogy valakit megbántunk, esetleg bennünket bánt meg valaki. Bábok segítségével elmondtuk a „Ha valakit megbántottál…” kezdetű mondókát, és kiszíneztük a hozzá kapcsolódó színezőt. Ezt követően, a gyermekek megsimogathatták a bábokat, és a bábok is megsimogatták a gyermekeket. Elmondták a báboknak a gyermekek a témával kapcsolatos saját élményeiket. Beszélgettünk az emberek tulajdonságokról, az értékekről, majd jó tulajdonságokat neveztünk meg. Később a Süni, Mókus, Nyuszi, Mackó barátságáról bábjátékot kezdeményeztem, amit érdeklődéssel figyeltek a gyermekek, így megismerkedhettek a Süni negatív tulajdonságával. Nyomon követhették, hogy hogyan bántotta meg Süni a barátait, és azt, hogy hogyan bocsátottak meg neki. Zenehallgatás közben a Boldogság várának nyolcadik lépcsőfokára tették a gyermekek a megbocsátás jelét.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
A megbocsátás fontossága az óvodás gyerekek körében megtapasztalható. Beszélgettünk a gyerekekkel milyen problémáik lehetnek egymással a csoportban. Naponta összevesznek, és kibékülnek egymással, de előfordul többször is, hogy az óvó néni közbenjárásával oldódik csak meg egy-egy konfliktus. Ezeket mindig megbeszéljük, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag. A megbocsátás fejleszti a személyiséget, mert „Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmet, leteszi a bosszúvágyat. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat”. A megbocsátásnak hatalmas gyógyító ereje van. Megszabadít minket a múlt szenvedéseitől, és teret hoz létre bennünk az új élményekre, örömökre, a jelen pillanat teljes megélésére. “Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé, és mindenkinek visszaadja önmagát”.
Tavasz szél játékkal kezdtük a boldogságóránkat, voltunk „szellőcskék” és viharos „forgószelek” is. Szellőcskeként papír fecniket fújkáltak a gyerekek, forgószélként, lufit kellet fenntartani a levegőben.
Április hónap boldogság témája a Megbocsátás gyakorlása voltak. Feladatként a “Bocsánat állat”-ot választottuk.
Minden hét hétfőjét beszélgetéssel szoktuk kezdeni, bevezetve a heti témánkat. Ebben a hónapban mindenki hozhatott otthonról egy plüss állatot, aki nagyon kedves a szívének. Beszélgettünk arról, hogy milyen az amikor megbántunk valakit a viselkedésünkkel. Kipróbáltuk, a kabalákkal, hogyan lehet bocsánatot kérni illetve azt hogyan kell megbocsátani. A csoportban is az a szokás, ha a gyerekek között történik valamilyen konfliktus, utána ki kell békülni, bocsánatot kérni, megbocsátani és megölelni egymást. Ismét elhívtuk látogatóba Boldog Dórát akivel relaxáltunk, énekeltünk és megkérdeztük Ő hogyan szokott megbocsátani. Ő javasolta, hogy mindenkinek lehet egy Bocsánat állata, ami segíthet. Így lerajzoltuk, hogyan is képzeljük el ezt a kis “lényt”.
A Tündéri bocsánat című mese került bemutatásra a gyerekeknek. A mese során elhangzott versikét a megbántásról illetve megbocsátásról többször ismételgettük a gyerekekkel.
Továbbá egy varázspálca kézről kézre adása során a gyerekek arra a kérdésre válaszoltak : Ha lenne egy varázspálcád , mint a tündéreknek mit tennél vele
A megbocsátás témakör az erkölcsi nevelés és az önismeret és a társas kultúra fejlesztése KNOAP feladathoz is sorolható, ha valaki csoportfoglalkozásként tartja meg.
A diákoktól először megérdeklődtem, hogy hogyan állnak a megbocsátáshoz. Két táborra szakadtak, az egyik fele a társaságnak úgy vélte, hogy mindenképp vissza kell adni a bántást, a csoport másik fele inkább a megbocsátás mellett érvelt, különösen arra az esetre, ha szeretjük az illetőt, hiszen akkor továbbra is fenn szeretnénk tartani a kapcsolatot, aminek nem tesz jót a bosszú.
Ezután a megbocsátással kapcsolatos közmondások alapján haladtunk tovább azokat értelmezve. Mindkét tábor kapva kapott azokon a mondásokon, amik az ő álláspontjukat támasztották alá.
Majd arról kérdeztem őket, milyen érzés megbántottnak lenni, milyen gondolatok futnak át az emberen ilyenkor. Csalódottság, harag, fájdalom. „Majd én is így fogok viszonyulni hozzá.” „Sosem bocsátom meg neki.”
Ezután megbeszéltük azt, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörben milyen álláspontot képviselnek a megbocsátásról.
Majd kérdések alapján arról mondtak véleményt, hogy egyenlőségjelet vonhatunk-e felejtés, elnézés, mentegetés és a megbocsátás között.
Ezt követte a bocsánat kérésének és adásának nehézségeiről való diskurzus. Majd híres emberek a megbocsátással kapcsolatos szállóigéit értelmeztük.
Óraindító beszélgetés a „Boldogító erősségek”személyiségfejlesztő kártyajáték segítségével történt. Majd érzelmek megjelenítése rajzban, azok felismerése.A 3 kiscsibe című mese feldolgozás, dramatizálását követően, vélt vagy valós sérelmek megbeszélése az osztály tanulói között.