Kérlek bocsáss meg!
„Aki megbocsát, az lemond a haragról, leteszi a sérelmeit, valamint a bosszúvágyat!” E gondolattal indítanám beszámolómat. A kisgyerekek napi szinten összevesznek, megbántják egymást, nem egyszer az óvónéni közbenjárásával békélnek csak meg. Segíteni, megtanítani kell őket a bocsánat kérésre és a megbocsátásra.. Az előforduló esetekben mindig megbeszéljük a történteket, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag.
E havi témánk feldolgozása mesével, kézműves alkotások elkészítésével, zenehallgatással, tánccal, udvari tevékenységgel ….stb. történt. /Több alkalommal is foglalkoztunk a témával. A boldogságórát általában relaxációval kezdjük, ami fontos, hiszen ezzel segítem, hangolom őket az oldódásra és az összpontosításra. Ezt követően elmeséltem a morgós medve történetét, amit szívesen hallgattak a gyerekek. A feltett kérdések, utánzó mozgások s végül a közös tánc segítették a mese feldolgozását. A folytatásban örömmel fogadták a színezőket. Bagdi Bella: Ho’Oponopono című albumáról a megbocsátás dalát is meghallgattuk. A gyerekek kérésére előkerült a Jön a Zombi című játék is. Jó érzés volt hallani, hogy mindegyikük meg tudott fogalmazni egy bocsánatkérő gondolatot. /A mindennapokban szükség szerint folyamatosan történik a bocsánatkérés. Erre nagyon odafigyelünk./ Megtanultuk a Kibékülés mondókáját, amit már maguktól mondanak, ha összevesznek.
A Föld napja alkalmából élményszerző sétán vettünk részt, ellátogattunk a közeli gólyafészekhez, és megfigyeltük az éppen ott tartózkodó gólyapárt.
„Landart” típusú alkotást is készítettek a gyerekek az óvoda udvarán. Homokfal pályát építettek a bodobács bogaraknak. Élmény volt látni, hogy milyen lelkesen, elmélyülten dolgoztak. Igaz, másnapra a szél elsöpörte, de elfogadták, nem mérgelődtek miatta.
A minap egy kis oktondi vakondnak is segítettünk visszajutni az otthonába. Szegényke eltévedt. Azon túl, hogy segítettünk egy bajba jutott kisállatnak, rengeteg tapasztalatot is gyűjtöttek a gyerekek. Megfigyelhették a vakond testfelépítését, jellegzetességeit, milyen hosszú orra van… Úgy érzem ez által is közelebb kerültek az életet adó természethez.
A fent említett tevékenységek, játékok mindegyike jótékony hatást gyakorolt a gyermekek érzelmi világára. Nagyon bízom abban, hogy a pozitív gondolkodásra nevelt, szeretni és megbocsátani tudó gyermekek megállják helyüket az életben.

A nyolcadik téma a megbocsátás gyakorlása volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: A gyerekek megtanuljanak megbocsátani! Elsődleges cél, feladat, hogy a gyerekek megértsék, hogy a megbocsátással elsősorban maguknak tesznek jót! Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: érzelmek megélése, empátia, megbocsátás képessége, türelemre való képesség (harag elengedése).
Hosszabb, hónapokig tartó betegségem miatt a kollégám tartja átmenetileg a foglalkozásokat a Boldogságóra könyv alapján.
Relaxációs gyakorlat volt csoportos, és egyéni is. Megbeszélték, hogyan kezeljék, ha megbántottak, vagy ha megbántunk valakit. A gyerekek sokszor sokkal könnyebben magukévá teszik a megbocsátás képességét mint a felnőttek. Hamarabb tudják kezelni a negatív érzéseket, nyilván ez életkoruk miatt is van, személyiségük még kialakulóban van. Amilyen gyorsan jön, gyorsan is múlik számukra, ha jól tanítjuk a kezelési technikákat. Nyilván ez egy hosszú tanítási – tanulási folyamat eredménye már. Nagyon szerették a sünis, Megbocsátás-bábjátékot. Azonosulni tudnak a szereplők lelkiállapotával, érzelmeivel. Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat meséjét is nagyon szerették. Gyermekeink tudják, hogy aki megbocsát, jót is cselekszik. Arra tanítjuk őket, hogy amíg nem tudnak megbocsátani, addig hogyan tudják higgadtan kezelni magát a konfliktust. Mondják ki, hogy mi bántja őket, mert az elfojtott érzések óriási belső feszültséget szülnek. Kimondásuk által megnyugodnak, sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek. Minden gyermek használja a varázsszavakat! (Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek!…stb). „Mire használnád a varázspálcád?” kérdésre ahogy nőnek, okosodnak az érzelmeiket is egyre árnyaltabban tudják kifejezni! Bagdi Bella: Személyiség fejlesztő gyerek dalokat hallgattak. (Kiemelt volt: Bagdi Bella: Ho’oponopono). Játékaik voltak: – Kire haragszol? – Varázs szőnyeg (B.B. Repülj velem zenével ) – Ho’oponopono interaktív játék- varázs szavak. Jön a zombi- ez mindig nagy kedvenc! Végül felragasztották a Boldogság vár nyolcadik lépcsőfokát.

Áprilisi Boldogságórám fő témája a Megbocsátás gyakorlása volt és a megtartása egybe esett a Föld napjával melyet április 22-én ünneplünk. Boldog Dórával újra találkozhattak a gyermekek, szeretettel köszöntötte őket. Együtt közösen megszámoltuk, hogy ha a mai Boldogságórán minden kis játékos feladatot teljesítenek, akkor a Boldogságvár hányadik lépcsőfokára léphetnek föl. Egy ügyes fiú oda is ment a várhoz és közelről is megszámolta a lépcsőfokokat. Boldog Dóra megkérdezte a gyermekektől, hogy most milyen boldogok? A gyermekek egyesével elmondhatták neki, hogy mit éreznek, milyen boldogok. Együtt fel is elevenítették a Boldogságmondókát: „A mai napon, a mai napon a boldogságra rátalálok, rátalálok, ahol vagyok, hopsz, elkapom, megfogom!” Boldog Dóra elmondta a gyermekeknek, hogy mivel fognak ma foglalkozni és megkérdezte azt is, hogy milyen napot ünnepelnek ma. A foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük meg. „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom.” „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga.” A gyermekek ezeket a relaxációs gyakorlatokat nagyon kedvelték, hiszen a cicával, mint állattal nagyon tudtak azonosulni, így magát a kivitelezését is szuperül megoldották. Az óvodai életükből már tudták, hogy hogyan nyújtózik, domborít a cica. A foglalkozást kezdő énekléssel folytattuk, mégpedig a hónap dalával. (Bagdi Bella: Ho’oponopono a Ho’oponopono című album) Beszélgetőkörrel folytattuk tovább, melyben átbeszéltük a Megbocsátás gyakorlását és a Föld napját. A gyerekek felé kérdéseket tettem fel: Bántottak-e már meg titeket? Tudtatok-e megbocsátani? Szerintetek könnyű vagy nehéz megbocsátani? Beszélgettünk arról, hogy a sérelmeinket hol tudjuk hordozni (lelkünkben). Az volt a tapasztalatom, hogy ezzel a szóval még keveset találkoztak, így beszélgettünk róla egy kicsit. Megkérdeztem tőlük azt is, hogy ők bántottak-e már meg valakit. Engem hidegzuhanyként ért a válaszuk, hiszen nagyon sok gyermek az anyukáját és az apukáját mondta. Egy kisfiú őszinte válasza lepett meg teljesen. Elmondta, hogy tegnap este megbántotta az anyukáját nagyon, kiabált vele, mert véletlenül kiesett az üvegpohár a kezéből és eltört, a benne lévő folyadék pedig kiborult. Annyira fájt neki, ahogy az anyukája viselkedett vele, hogy inkább kedvezett neki odament az anyukájához, hogy beszéljék meg a történteket, bocsánatot kért a kisfiú és átölelte az anyukáját. Ez a kisfiú még nem felnőtt, bár nagyon sokat van a felnőttek között, de mintha érezte volna azt, hogy a megbocsátással elsősorban magának tesz jót. Bocsánat! játékkal folytattuk. A gyermekeknek fel kellett idézniük egy olyan helyzetet, amikor rosszat tettek. Hogyan kértek bocsánatot? Két szituációt is eljátszottak a gyermekek: 1: Hogyan érzed magad, amikor megbocsátanak neked? 2: Hogyan érzed magad, amikor megbocsátasz valakinek? A Boldogságmondókával az asztalhoz mentünk és a gyerekekkel ott beszéltünk a Föld napjáról. Kérdeztem tőlük, hogy szerintük miért olyan fontos ez a nap? Mikor „boldog” és mikor „szomorú” a föld? Föld napja alkalmából papír virágcserepet díszíthettek a gyermekek, melyekbe virágokat rajzolhattak. Ennek előzménye az volt, hogy a gyermekek a múlt heti témánkhoz segítséget nyújtva virágokkal érkeztek meg az óvodába, mert a heti témánk a tavaszi virágok voltak, s elültettük, ill. meglocsoltuk a növényeket. Szélcsengő hangjára figyeltek fel, Boldog Dóra mesébe hívó mondókájával hívta a gyermekeket mesét hallgatni. Előtte beszélgetett velük egy kicsit, megkérdezte tőlük, hogy szerinte léteznek-e tündérek. Boldog Dóra elmesélte nekik azt, hogy a tündérek a mesében szoktak vitatkozni, de tudnak megbocsátani is. Az ő történetüket mesélte el. Mese címe: Tündéri bocsánat volt. A mesét figyelmesen, érdeklődve hallgatták meg a gyermekek, a feltett kérdésekre nagyszerű válaszokat mondtak. A csoportomnak elkészítettem ennek a mesének az apropóján egy varázspálcát. Elmondtam nekik, hogy mi is használni fogjuk ezt a varázspálcát. Mivel annyira szeretem a Boldogságórákat, a tartalmukat, a megtartásukat, így úgy döntöttem, hogy minden témához keresek a gyermekeknek még valami pluszt. Ehhez a témához, most egy könyvet hoztam nekik, amely kártyát is tartalmaz. (Deákné B. Katalin: Tündérek nálad is lakhatnak) Megosztottam velük, hogy nagyon sok tündér van közöttünk: (Jóságtündér, Igazságtündér, Mosolytündér, Tisztaságtündér, Egészségtündér, Rendtündér, Álomtündér, Figyelemtündér, Tudástündér, Barátságtündér, Szeretettündér, Boldogságtündér) A gyermekeknek nagyon tetszett és játszottunk a kártyákkal. Eldugtam előlük a tündéres kártyákat, mindenkinek egyet kellett megkeresnie és a szőnyegre vissza menvén meg kellett találniuk a tündéres párjukat. Mivel azt láttam rajtuk, hogy teljesen elvarázsolta őket ez a könyv és a kártyák, így megígértem nekik azt, hogy mivel ezekhez a tündérekhez mese is tartozik, alvásidőben olvasni fogok belőle nekik, hogy még közelebbről is megismerhessék az összes tündért. Varázsoltam elő egy varázsszőnyeget. Elmondtam a gyermekeknek, hogy ezzel a szőnyeggel Hawaii szigetére repülünk, ahol a bennszülöttek különleges varázsszavakkal ajándékoznak meg bennünket. Megtanultuk a varázsszavakat: Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek! Utoljára egy olyan játékot játszottunk, hogy varázsszavakat mondtam, azzal kellett mondatokat mondaniuk, majd a kiválasztott gyermeknek kellett egy varázsszót mondani és azzal egy mondatot feltenni a kiválasztott gyermeknek. Elmondtam a gyermekeknek, hogy otthon a családdal mit kell elkészíteniük. Családoknak úgy adtam tovább a témát, hogy el kell készíteniük egy virágos kertet egy tündérrel és a 4 varázsszóval. Erről majd a májusi reflexiómban beszámolok. Végül a Föld napja alkalmából plusz könyvvel gazdagítottam az ismereteiket, beszélgettünk a Társadalmi felelősségvállalásról is. Meghallgattuk Bagdi Bella: Gyújts Egy Gyertyát a Földért! című dalát. Másnap pedig ellátogattunk a Pagony könyvesboltba, ahol a Föld napja alkalmából egy ökológiai előadáson vettünk részt, egy kis állatsimogatóval egybekötve. Az előadás után pedig kézműveskedtünk, s a gyerekek megismerkedhettek Jane Goodallal az angol etológussal, aki a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója. Kapaszkodó majmot készíthettek el a gyermekek, közben meghallgattak egy mesét az újonnan megjelent könyvből: Rendkívüli történetek: 20 rendkívüli lány, aki megváltoztatta a világot.

A hónap témája a megbocsátás gyakorlása. Közösen meghallgattuk a hónap dalát.
A téma feldolgozásához a Morgós medve és a szorgos méhecske című mesét hallgattuk meg.
Medvét és méhecskéket is színeztünk. Utána a morgós medve mozgását és a méhecskék röpködését játszottuk el. Végül nagy öleléssel mindenki megbocsátott a társának.