Sokszor előfordul, hogy megbántunk valakit, néha szándékosan, néha akaratlanul is.
A sérelmeinket homokba rajzoltuk, hogy elfújhassa a megbocsátás szele, mert bocsánatot kérni gyógyító érzés. A két barát történetét meghallgatva, eszünkbe véstük a gyógyító szavakat: Bocsáss meg! Elnézést! Sajnálom! Ne haragudj! Szeretlek! Legyél a barátom! Végül meghallgattuk a Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című éneket, és öleléssel pecsételtük meg a megbocsátást és a barátságot.
Megbocsátás
Senki sem tökéletes
Beszélgetést folytattunk a sérelmekről, haragról, bosszúról, megbocsátásról. Arról, hogy mit érzünk ha megbocsátanak nekünk, vagy ha mi bocsátunk meg valakinek.
Mesegyűjtést rendeztünk, olyan történeteket kerestünk, amikben megbánásról kibékülésről, megbocsátásról szólt. Ezek egy részét dramatizáltuk.
Eljátszottunk pár valós helyzetet, amikor a gyerekek egymásnak bocsátottak meg.
Megünnepeltük a Föld napját is.
Mivel a legtöbbször és a legtöbbet szüleink bocsátanak meg nekünk, nagy szeretettel készítettük az anyák napi ajándékot is.
A napot jógagyakorlattal kezdtük: mint a cica nyújtózom, a haragom kifújom! Légzőgyakorlattal folytattuk: beszívtuk a levegőt, karunk magas tartásba emeltük, majd miközben lassan engedtük le a karunkat, soroltuk a bocsánatot kérő szavakat: sajnálom, nem akartam, bocsáss meg, ne haragudj! A következő belégzés után a megbocsátó szavakat soroltuk: minden rendben, nem haragszom, nincs semmi baj, szeretlek. Ezt még néhányszor megismételtük. Mindenki felidézhetett olyan helyzetet, amikor rosszat tett. A történetek elmesélése után megbeszéltük, hogy mit éreztek, mikor bocsánatot kellett kérniük. Hamar rájöttek, hogy amikor a szavakat soroltuk a légzőgyakorlattal, egészen más volt, sokkal könnyebb, mint amikor a valóságban kellett valamiért bocsánatot kérni. Azt is felismerték, hogy megbocsátani sem könnyű! Hisz azt mondjuk, nem haragszom, de attól még tovább fáj mondjuk az ütés helye és a pohár sem ragad össze a bocsánatkéréstől, ha eltört. Ezért, hogy a haragot is elűzzük, összegyűrtünk papírt, miközben mondtuk, ki miért haragszik és nagy lendülettel bedobtuk a szemetesbe. Tízórai után bocsánatkérő ajándékokat készítettünk. Szerencsére jó idő volt és otthonról, az udvarról rengeteg virágot, levelet, füvet, botot sikerült gyűjtenünk, ezekből készítettünk képeket. Mindenki annak adhatta bocsánatkéréssel, akinek valamit ártott akarva, vagy véletlenül. Volt, aki a szüleinek adta, volt, aki a pajtásának és természetesen bocsánat kérés is járt hozzá. Nagy ölelésekben végződtek az átadások. Minden ajándék gazdára talált. A szülőknek is tetszett ez a játék.
Áprilisban a megbocsátás folyamatáról, lépéseiről és annak örömteli hozadékairól, köztük a boldogsággal foglalkoztunk. Mindennapi életünkben számtalanszor adódik olyan élethelyzet, amikor megbántanak minket vagy akarva-akaratlanul mi bántunk meg másokat. Ezért fontos, hogy Fiataljaink számára felhívjuk a figyelmet a bocsánatkérés és a megbocsátás fontosságára. Meghallgattuk Bagdi Bella Ho’oponopono című dalát és kézjelekkel elmutogattuk azt. Átvettük az alapérzelmeket: az örömöt, a szomorúságot, a haragot, a félelmet és a meglepődést. Ezekre példákat is kerestünk személyes megéléseinkből. Szituációs játékokon keresztül olyan helyzeteket játszottunk el, ahol a megbocsátás során keletkező érzelmeket éltünk át. Beszéltünk arról, milyen érzés, ha megbántanak minket és milyen érzés megbocsátani. Többen akadtak, akiknek voltak nézeteltérései osztálytársaikkal, de sikerült nekik kibékülni egymással. Az osztály tagjai bocsánatkérő szíveket készítettek és adtak át olyan társuknak, akiket megbántottak. Az osztályban vannak olyan tanulók is, akiknek nem szokott konfliktusa lenni senkivel, ők barátság szívvel fejezték ki szeretetüket társaik felé.
A gyerekekkel beszélgettünk a megbocsátás fontosságáról. Mi az, amivel fájdalmat okozunk a barátainknak. Gyakoroltuk a bocsánatkérést, majd mindenki elkészítette a „Megbocsátás hajóját”, amit átadtak annak az osztálytársuknak, akitől megbocsátást vártak. Az őszinte bocsánatkérést jó volt látni, és azokat is, akik meg tudtak bocsátani.
Ebben a hónapban is Törekvő4a csoportban megtartottuk a Boldogságórát. „Puha, meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok relaxációs gyakorlat, illetve a hónap dala éneklése után feldolgoztuk „A három kiscsibe”(Belga népmese) történetét. Beszélgettünk a sérelmekről és érzelmekről.
A téma feldolgozása alatt (a produktum készítése közben) háttérzeneként halkan szólt Bagdi Bella: Ho’oponopono dala.
Az óra lezárásaként hangsúlyoztuk, miért érdemes megbocsátani.
Majd meditáltunk.
Jól éreztük magunkat, és várják a következő Boldogságórát.
Bököny, 2024.április 11.
Csengeriné Fekete Ibolya
Boldogságóránk kezdő relaxációjának a Pillangóölelés mindfulness gyakorlatot választottam. A gyakorlat segíti a lecsendesedést, a koncentrálást, mely a mindennapi stresszes helyzetekben is jól alkalmazható.🦋 A gyakorlat közben megérkezett hozzánk Polli , a pillangó, akit a gyermekek már jól ismernek. Az ő segítségével utaztunk egy távoli kis szigetre, ahol a szigetlakók megtanították nekünk a megbocsátás varázs-szavát : a ho’oponopono-t. A Ho’oponopono jelentése : hibát kijavítani. Ebben lehet segítségünkre pl: az ölelés, a sajnálom, köszönöm, a bocsáss meg, és a szeretlek varázsszavak is. Kötetlen beszélgetés alkalmával a gyermekek megfogalmazták én-élményeiket, érzéseiket a témában. Ezt követően Boldog Blanka palack postája érkezett a kis szigetre, amely egy mesét, a morgó medve és a szorgos méhecske történetét rejtette. A mesehallgatás után megbeszéltük a mese üzenetét, tanulságát és mozgással jelenítettük meg a szereplők karaktereit. Ezt követően egy óriási szeretet-gombóccá változva tértünk vissza az oviba. A gyerekek lelkesedéssel készítették el a megbocsátás jelét és színezték a meséhez kapcsolódó színezőlapot, melyek a faliújságunkon kaptak most is méltó helyet. A délelőtt folyamán többször meghallgattuk a hónap dalát -Bagdi Bella: Ho’oponoponot, és Bella gyermekdalait.
Óvodánkban április 22. hetében ünnepeljük a Föld Napját. A színes, változatos programok egyike a közös virágültetés a csoportok kiskertjébe. Ezért a Boldogságórát a „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…” relaxációval kezdtük.
Majd elbáboztam a gyerekeknek a Süni Simis mesét, melyben éppen egy szép virágot szeretne a Mókus megnézni. A gyerekeket nagyon megragadta a történet, felismerték, hogy Simi hol, hogyan bántotta meg társait.
A beszélgetésben az volt a célom, hogy ne a rosszalkodó személyt ítéljék el, hanem csak a rosszaságot. Fontosnak érezték a bocsánatkérést és a megbocsátást is. A végén együtt énekeltek a kis állatokkal.
A gyerekek elkérték a bábokat és maguk mesélték el a történetet.
Kiscsoportunkban mindig is varázsszavaknak hívtuk a:” Köszönöm, Sajnálom, Kérem szépen szavakat.” A szülői értekezleten is kértük a szülőket, otthon is legyen ez az álvárás az akarom, adjál, kell formák helyett.
A gyerekekkel miután megtanultuk a varázsszavakat a következő játékot játszottuk: Zenére (Bagdi Bella: Ho’oponopono) szabadon járkáltak a csoportban, amikor a zene elhallgatott párt kellett keresni, kezet fogni és mondani egymásnak egy-egy varázsszót.
A gyermekek a minden napi játéktevékenységük közben, gyakran nézegetik a csoportszoba falára felhelyezett Boldogságvárunkat. Gyakran számolgatják, hogy milyen magasra is jutottunk eddig a lépcsőn, nem sok hiányzik a legfelső fokig. Bekapcsoltam nekik a Boldog vagyok dalt, melyre táncra perdültek néhányan. Meg is kérdezték: Boldogságóra lesz? Örömmel fogadták. Boldog Dóra eddig mindig a varázsládából jött elő, de a mai napon nem ez történt. Így keresni kezdtünk. A gyermekeknek sokféle ötlete volt, hogy hol lehet. Végül meglett, a polc háta mögé leesve. Szomorúan fejeztem ki magam, hogy nem vigyáztak rá. Megbeszéltük, hogy többet ez nem fog előfordulni, SAJNÁLJÁK ők is, hogy nem vigyáztak rá. Az első varázsszót már meg is tanulták a gyermekek. „ A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” relaxációval kezdtünk. A Ho’oponapono dalra, kértem őket, hogy most párban táncoljanak. A mozgás mindig örömforrás a számukra, így a lelkesedésük csak fokozódott. A dal végén a párok MEGKÖSZÖNTÉK egymásnak a táncot. Megbeszéltük, a második varázsszó jelentését, hogy mikor köszönünk meg dolgokat. Egyre bátrabban megnyilatkoznak, szívesen osztják meg gondolataikat, de egymást még nem hallgatják meg végig, sokszor túlharsogják a társaikat. Személyes példamutatásommal biztattam őket arra, hogy igyekezzenek jobban figyelni a társaikra, kérjenek BOCSÁNATOT, amikor szükséges, ne vágjanak egymás beszédébe. Ezután drámajátékot játszottunk. „Bocsánat családot” alakítottunk, ahol folyton bocsánatot kell kérni. Egy óvodába indulást játszottunk el. Segítettem őket rávezető kérdéseimmel, a hangulat felfokozottá vált, sokat nevettek, rendkívül vidámak lettek ettől a játéktól. Meggyújtottuk a mesegyertyát, a kiegészítő anyagból választottam, Mészöly Miklós: A bánatos medve című mesét. Maci kesztyű bábbal próbáltam élvezetesebbé, szemléletesebbé tenni a mesélést. A mese végén, SZERETLEK játékot játszottunk, megöleltük egymást. Megbeszéltük, hogy a szeretet nagyon jó és fontos, boldoggá tesz mindenkit. Eljátszottuk a „Szeretetgombóc” játékot. Minden reggel az egyik kisfiú szomorkásan érkezik a csoportunkba. Kértem a gyerekektől, hogy legyen ő most a” töltelék” és mindenki adjon neki egy ölelést, SZERETETET. Örömmel tapasztaltam, hogy mosollyal fogadta, vidáman vette a többiek ölelését. Ezt a játékot kibővítve is folytattuk. A munkatársam, a dajka nénim, aki bejött a csoportunkba, ők is szeretetgombócok lettek, mert egy ölelés mindenkinek jól esik. Megkértem a gyermekeket, hogy otthon is folytassák ezt a játékot a családjukban. Boldog Dóra a varázsigék ismétlésére kérte a gyermekeket. Megtanultuk a megbocsátás mondókát. A munkafüzetben található színezőt kedvük szerint színezte, aki szerette volna. A boldogságóra végén megint kérték a boldogság dalát, amit nagyon szeretnek. A mindennapi játéktevékenységük közben is gyakran énekelgetik, ez a dal a legkedvesebb számukra. A boldogságvárra felhelyezték a megbocsátás jelét, már alig várják, mikor nyílik ki a kapu. A foglalkozás végén, kis szívecskéket adtak egymásnak szeretetük jeléül. Senki nem maradt szívecske nélkül. Szeretet lett a Harangvirág csoportban. Otthonra is vittek haza a szívecskékből, melyet egy varázsigével kellett átadniuk. Az óvod udvarán még folytatni szerették volna a szeretetgombóc játékot. A többi csoportnak elmondtuk, hogyan kell játszani, majd több kisgyermek is bekapcsolódott. Jóleső érzéssel töltött el, hogy miden alkalommal a gyermekek jókedvvel, örömmel, felszabadultan, dalolva vesznek részt ezen az órán. A szülők várják a tájékoztatást tőlem, mert a gyermekük mindig lelkesen beszél a Boldogságóráról. Külön örömömre szolgál, hogy a váltótársam is kedvet kapott hozzá, így a következő órát együtt tervezem vele.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Az áprilisi boldogságórák témája a Megbocsátás gyakorlása volt. Olyan témaköröket boncolgattunk a gyerekekkel, mint: Hogyan fejleszti a megbocsátás a személyiséget; a megbocsátás lépései; A boldogság legfontosabb forrása a megbocsátás; Hogyan kezeljük, ha megbántottak, vagy ha megbántunk valakit. A megbocsátás hatalmas gyógyító erő, ezért fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak megbocsátani és azt a mindennapokban alkalmazzák is. A megbocsátás lépései c. feladatnál 8 kép közül kiválasztották azt, ami leginkább a megbocsátásról szólt. A három csibe c. mesében a sérelmekről és megbocsátásról olvashattunk. Bocsánatkérő kártyákat is készítettek, majd átadták a megbántott személynek. A nyelvtörős feladatoknál megbeszéltük, hogy a szereplő alakok közül melyeknek lesz szüksége a megbocsátás gyakorlására. A hónap nevezetes napjai közül megemlékeztünk a költészet napjáról is. Közös versmondás (Szabó Magda: Hinni kell…), versfilm készítése (Móra Ferenc: A cinege cipője), versillusztráció készítése az aszfaltpályán. A Föld napjáról. Előzetes feladatként a gyerekek plakátot készítettek Védelmezzük a Földünket címmel, és fejdíszt is készítettek. Meghallgattuk Bagdi Bella: Gyújts egy gyertyát a Földért c. dalát is. Videofilmeket néztünk meg: Védd meg bolygónkat; Föld napja, bolygónk a Föld… A gyerekek keresztrejtvényt, szókeresőt, párkeresőt oldottak meg, totót töltöttek ki, puzzle-t raktak össze. Szemetet is szedtek az iskola udvarán. A méhek napjához kapcsolódóan méhecskés fejdíszt készítettek.