A gyerekek nagyon kedvelték ezt az Igaz vagy Hamis játékot. Most lehetett kicsit csintalankodni, viccelődni. Nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy rájönek – e egymás hamisságára. Többen is megfogalmazták, hogy a hamis állításokat, tulajdonságokat nem is tudják nevetés nélkül elmondani. Beszélgettünk arról is, hogy a humor, a vicc sokszor segíthet nekünk egy-egy nehéz helyzetben.A megbocsátást nagyon fontosnak tartják az osztályomba járó kisgyerekek, de a megvalósítás sokuknak még mindig nem egyszerű!
Megbocsátás
A gyerekek meghallgatták a meditációs szöveget, amely alá nyugodt, lazító zenét kevertem. Ezt követően beszélgettünk a megbocsátás formáiról, majd néhány dramatizált eseten keresztül szemléltettük, átéreztük a megbocsátás jelentését. Végül elkészítették a rajzokat.
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
Rövid volt a hónap, de tartalmas. Gyakoroltuk a megbocsátást, ami nekünk elsősöknek nagyon nehéznek bizonyult, de nem adtuk fel.
Készítettünk tojásfát iskolánk udvarán.
Zöldbe öltöztünk és gyújtottunk egy zöld gyertyát a Földért.
Megbocsátás pillangóit is elkészítettük.
Ebben a hónapban a 4 fontos varázsszót tanulhatták meg diákjaim.
A tanórát bocsánat napocska rajzolásával kezdtük, a hozzákapcsolódó mondóka megtanulásával. Majd megtanultuk a bocsánatkérés öt nyelvét. Közös játék következett melynek során egymástól tanulva soroltak, mutogattak elsőseim bocsánatkérő szavakat, gesztusokat. Táncoltunk is különböző hangulatú zenére. A pillangóölelés nagyon jó lehetőség arra, hogy vezessük le indulatainkat, hogyan nyugodjunk meg egy feszült helyzetben.
A Ho’oponopono interaktív mese nagyon tetszett a gyerekeknek, a történet végére mindenki megtanulta a négy varászszót. A mese után a hónap dalára táncoltunk. Majd a gyerekek egymásnak mondták a különböző varázsszavakat, minden mondat után megölelték egymást. A Harag Manó is meglátogatott bennünket, de a megbocsátás erejével elűztük az osztályteremből. A tanórát a Szobrászat játékkal zártuk le.
Nagyon jó hangulatban telt ismét a boldogságóránk.
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
A megbocsátás fontos része az érzelmi és társas fejlődésnek. Maga a folyamat segít megtanulni gyermekeknek, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hogyan fejezzék ki érzéseiket, és hogyan építsenek ki egészséges kapcsolatokat.
Az óvodásokra még az énközpontúság jellemző. Nehezebb számukra a másik nézőpontját megérteni, így a megbocsátás is inkább a szülők és a mi útmutatásunkon múlik.
Segíti a megértést, ha megkérdezem őket, mit érzetek egy-egy konfliktus során, és elmagyarázom, mit érezhetett a másik fél. A bocsánatkérés a kicsiknél még nehezen megy, nem annyira értik a miérteket, ezért a jóvátételre helyezzük a hangsúlyt, vagyis hogyan tegyék jóvá, ha megbántottak valakit.
A témát szituációs játékokkal dolgoztuk fel.
Mi lenne, ha játékot játszottunk:
– Pl: Mi lenne, ha elvennék a játékodat?
– Mi lenne, ha véletlenül eltörné a játékodat valaki?
Kerestük egymásban a közös dolgokat:
Arra ösztönöztem őket, hogy észrevegyék, miben hasonlítanak egymásra – például milyen játékokat szeretnek, milyen ételeket kedvelnek, ugyanolyan színű a ruhájuk, hajuk stb.
Önmagunk megnyugtatására és szeretetére a foglalkozást pillangóöleléssel zártuk.
Áprilisban a megbocsátás erejére fókuszáltunk a Boldogságórán
Áprilisban a Boldogságórák témája a megbocsátás volt. A hónap során arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy miért fontos megbocsátani – nemcsak másoknak, hanem önmagunknak is. Játékos és elmélyülést segítő feladatokon keresztül dolgoztuk fel, hogyan segíthet a megbocsátás a lelki béke megtalálásában és a kapcsolatok gyógyításában. A gyerekek történeteket hallgattak, saját élményeiket osztották meg, és olyan gyakorlatokat végeztek, amelyek az empátiát és az elfogadást erősítik.
A hónap során három különleges eseményről is megemlékeztünk:
Április 14-én ünnepeltük a Könyvtárosok Világnapját, amely alkalomból beszélgettünk a könyvek és az olvasás öröméről, valamint a könyvtárosok fontos munkájáról.
Április 22-én a Föld napján a környezetvédelemre hívtuk fel a figyelmet. A gyerekek rajzokon, plakátokon és közös gondolkodáson keresztül fejezték ki, hogyan óvhatjuk meg bolygónkat.
Április 29-én a Tánc Világnapját ünnepeltük egy vidám, közös táncos programmal, ahol a mozgás öröme került a középpontba.
Ezek a megemlékezések színesítették az áprilisi programot, és lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek különféle értékekkel – az elfogadással, a felelősségvállalással, a kreativitással – találkozzanak a tanórán kívül is.
A hónap témája a Megbocsátás gyakorlása volt. Ennek a témának a feldolgozását nagyon fontosnak tartom óvodás korban, az emberi kapcsolatok és a személyiség fejlesztése érdekében. Mivel a mindennapjainkban is gyakran előfordulnak esetek, amikor valaki begbántódik, fontos dolognak tartom, hogy a gyerekek meg tudják egymással beszélni, vagy tudjanak segítséget kérni a felnőttektől. A „Béke, béke, barátság, veszekedni szamárság!”-mondókával szoktunk kibékülni, kezet fogni egymással.
A téma feldolgozását a szokásainknak megfelelően kezdtem. A szívpárnánkat elhelyeztem a szőnyeg közepén, ami minden estben jelzés értékű, kellő motivációt biztosít a tevékenység megkezdéséhez. A Hála zenéjével hangolódtunk a tevékenységre, ami közben egymás kezét fogva, vagy összeölelkezve ringatóztunk. A ráhangolódás után mesébe hívogató énekkel kezdtem Ferenczei Éva bábjátékát. A mese után megbeszéltük Süni és a barátai viselkedését és azt is, hogy ők voltak-e már ilyen helyzetben. Mit éreztek akkor, amikor valakit megbántottak és amikor valakinek megbocsátottak? A „Varázsszavak” című játékkal üzeneteket küldtünk egymásnak, majd lerajzoltuk a mesét. Az elkészült alkotásokat kitettük a faliújságra és megbeszéltük a mese tanulságát.
Ebben a hónapban két nagy témánk is volt, a bocsánatkérés és a Föld napja. A Föld napja az egész óvoda rendezvénye volt. Különböző állomások voltak, amiket 15 percenként cseréltünk. Először rendőrkutya-bemutatón vettünk részt, megfigyelhettük, hogy követi a betörő nyomát, hogy jelzi, ha talál valamit és hogyan kapja el a bűnözőt. Aztán ugráló-várba szállhattunk be. A gyerekek boldogan ugráltak, csúszdáztak! Kerestünk séta közben „kincset” : virágot, fát, pillangót, gilisztát, madarat… És a mi csoportunk találta a legnagyobb kincset: tavalyi óvó néninket, amint az újszülött babáját tolta babakocsiban! Jó volt újra találkozni és a picit megcsodálni! Ültettünk virágmagokat is, amit mindenki hazavihetett további gondozásra. Volt szelektív szemétgyűjtő játék és kiválaszthattuk mivel segítünk és mivel ártunk a Földnek.
A mi csoportunk még egy kis játékkal megtoldotta ezt a napot. Egy kis lazítással kezdtük a napot: Cica vagyok nyújtózom, a haragom kifújom! Utána együtt énekeltünk Bellával a Földért. Pár nappal előtte készítettünk szíveket, amikben lepréselt virágok, levelek voltak. Ezután bocsánatot kértek a gyerekek a Földtől, ki, miben hibázott, azért: amiért eltaposott egy bogarat, letört egy ágat, letépett egy virágot, fölöslegesen folyatta a vizet… Aztán egymástól is bocsánatot kértek és egy-egy öleléssel megbocsátottak. Végül a haragunkat bedobtuk egy dézsába. Programban gazdag napjaink voltak!
Beszélgettünk a gyerekekkel,hogy mit jelent számukra. Sok dologról meséltek,amit màr àt éltek! Szoktàk is mondani,hogy Bocsànat!
Zombis játékot játszottunk. Amiben jól sikerült a négy megtanult szót alkalmazni!
Feladatokat örömmel vàrtàk,amit többnyire egyedül oldottak meg!Jutalom a matrica volt. A végén az öleléssel köszöntünk el!
A 6. osztályos tanulók a „Megbocsátás” témakör keretében érdekes és tanulságos előadásokat készítettek. Kis csoportokban, 3–5 diából álló prezentációk segítségével mutatták be egyik kedvenc történetük szereplőit, valamint a köztük kialakult konfliktust vagy vitát. A bemutatók során nemcsak a probléma bemutatására, hanem a kibékülés és a megbocsátás folyamatára is nagy hangsúlyt fektettek.
A tanulók megvitatták, hogy egyetértenek-e a történetben látott megoldással, és saját véleményüket is megosztották arról, hogyan lehetne a hasonló helyzeteket a valós életben is jól kezelni.