Ennél a témánál igyekeztem a családokat és az óvodát is bevonni- jó partnernek bizonyultak. Egy ölelésért, egy ölelésre, a szeretet, elfogadás, megbocsátás, jóvátétel hírnökeként érkeztünk az óvodai csoportokhoz. A foglalkozások hatására minden a beszéd szintjére szelídült: nincs kiabálás, veszekedés, cselekvéses agresszió. A gyerekek bizalmának elnyerése érdekében ezek az órák óvodai életünk intim szféráját képviselték. Bizalmuk elnyerése, titkuk megőrzése érdekében, mindig csak magunk tartózkodunk a szobában. Rendkívül sokat fejlődött empátiájuk, felismerték, hogy boldogulásunkat, életünket befolyásoló élő és élettelen dolgok védelme mennyire fontos. Megtanulták ezeket az érzéseket másoknak is közvetíteni.

A közösségi élet velejárói a konfliktusok, és ezek megoldásai. A konfliktusok önálló megoldására, – a megbocsátásra, a bocsánatkérésre – folyamatosan ösztönözzük a gyermekeket, főképpen a nagycsoportosokat.
A foglalkozást a relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk a hónap dalát, és ezzel hangulatilag előkészítettük a foglalkozást. A foglalkozás kezdetén „egymás cipelésével” kipróbálták a gyermekek, hogy milyen nehéz az, ha valaki valamilyen haragot hordoz magában, és milyen nagy megkönnyebbülés, ha ettől megszabadul.
Majd megismerkedtek a Tündéri bocsánat című mesével, melyet aztán elbáboztunk. A mesében lévő versike pedig egyik kedvence lett a gyerekeknek.

A megbocsátás téma feldolgozását a mondóka elmondása révén, a varázsszavak ismétlésével kezdtük meg. A Tündéri bocsánat című mese remek lehetőséget teremtett különböző bocsánatkéréssel és megbocsátással kapcsolatos események felidézésére, valamint megoldottuk a megbocsátás erdejében található szeretet gyümölcsfákhoz kapcsolódó feladatlapot. Megtanultuk mit jelent a Ho’oponopono varázsige, illetve azt is milyen más négy fontos varázsszót rejt magába.
A gyerekek választhattak egy-egy varázsszót, amit kedvükre kiszínezhettek és rajzzal kiegészíthettek egy számukra kedves személy számára.
Nagy sikert aratott a Varázsszavak és a Zombi játék is.