Áprilisi boldogság óráinkat a távoktatásban töltöttük el. E hónap témája a megbocsátás volt, amivel 2 nap foglalkoztunk.
A Boldogságóra honlapján nagyon jó ötleteket találtam, melyeket meg tudtunk valósítani. A feladatokat középsúlyos értelmi fogyatékos és autizmus spektrumzavarral élő tanulóimra kellett adaptálni, hiszen – mint már korábban említettem – szövegértésük akadályozott, az érzelmek kifejezése és felismerése is nehézkes némelyikük számára. Ezt személyre szabott feladatokkal tettem érthetőbbé számukra. Különböző hangulatokat kifejező arcképek használatával, magyarázatokkal, értelmező feladatokkal. Törekedtem arra, hogy ha a fogalmakat nem is mindegyikük érti meg, a témával kapcsolatos érzéseket ismerjék fel, lehetőség szerint éljék át. A „hooponopono megbocsátás dala” a tanulóknak elküldött képek mellett segítség volt a téma hangulatának átérzésében, a fontos fogalmak kihangsúlyozásában. Szemléletes feldolgozást tett lehetővé Bagdy Bella „A szeretet összetart” című videó klipje.
A távoktatás miatt a feladatok megoldásában csakúgy, mint márciusban, most is nagy segítségemre voltak a szülők, amit ezúton köszönök nekik!
Mielőtt hozzá kezdtek a fiatalok a feladataikhoz, megbeszélték, hogy előfordult-e már az, hogy valaki megbántotta őket. Például segíteni akartak valakinek, de az nem fogadta el a segítséget, vagy valaki csúnyát mondott rájuk (ezek az iskolai életből vett példák). Mit éreztek akkor, amikor megbántották őket. Hogyan reagáltak rá. Itt előkerültek a harag, sértődöttség, szomorúság fogalmak. Ezután következett a megbocsátás fogalmának bevezetése.
A papírhajó készítésével és az alatta lévő víz lassú leengedésével szimbolizáltuk, hogy a rossz érzéseket el kell úsztatni messzire, ahogy a hajó távolodik tőlük. Ahogy a víz szintje csökken, úgy csökken a szívünkben is a harag, amikor megbocsátunk valakinek.
Egy másik szimbólumot is felhasználtam másnap, az elszálló lufit: ha valaki megbánt, haragszol valakire, úgy kell elengedni a haragodat, mint ahogy a lufit elengeded, és az elszáll messzire. A végén már nem is látod, és idővel elfelejted.
A megbocsátás dalának meghallgatása után elismételték a megbocsátáshoz vezető bűvös szavakat: sajnálom, kérlek, bocsánat, köszönöm, szeretlek. Ezek nem voltak ismeretlenek számukra.
Ezután néhány tanuló (akik képességeik alapján megérthették a történteket) megnézte édesanyjával Bagdy Bella „A szeretet összetart” című videó klipjét és dolgozták fel a feltett kérdéseim alapján.
Ezután, azért is, hogy kicsit oldottabb hangulatok és érzések felé induljunk, ellenszert kerestek a haragra és a rossz érzésekre. Ki kellett menni a kertbe vagy az udvarra és olyan varázsnövényt kellett keresniük, ami szerintük a szépségével elűzheti a haragot az emberekből. Aki képes rá, megkértem, hogy fogalmazza meg, miért azt a növényt választotta. Azt is fontosnak tartottam kiemelni, hogy ez a varázsnövény annál hatásosabb, minél több szeretet lakozik a szívünkben. Ha szeretettel fordulunk az emberek felé és megtanulunk megbocsátani, minden rendben lesz. Ehhez a gondolathoz kapcsolva az első nap lezárásaként Bagdi Bella: Világomban minden rendben van című dalát hallgatták meg.
A második napon az útmutatásom alapján dióhéjban átismételték az édesanyjukkal, miről tanultunk előző nap.
Ezután újból meghallgatták a megbocsátás dalát, és elismételték a bűvös szavakat.
Edmondo de Amicis a „Szív – egy iskolásfiú naplója” című könyvéből a „Nemes cselekedet” című fejezetet kicsit lerövidítettem és egyszerűsítettem, hogy tanítványaim is megértsék. Képességeik alapján személyre szabottan kapták meg a szöveget és a hozzá kapcsolódó kérdéseket is. Ezt édesanyjuk olvasta fel nekik, majd az általam leírtak alapján dolgozták fel megbeszélve azt is, hogy velük történt-e már hasonló eset, és ez milyen érzéseket keltett bennük, mit tettek.
Ezután negatív érzelmeket ábrázoló képeket kellett tanulmányozniuk és kitalálni, mit tennének azért, hogy a képeken látható emberek arcára mosolyt csaljanak. Megkérdeztem azt is, ők hogyan szoktak bocsánatot kérni, és ez nehéz vagy könnyű számukra. Ezt követően negatív és pozitív érzéseket ábrázoló képek közül kellett kiválasztaniuk, melyik érzéssel találkoznak a legtöbbször és abban a pillanatban ők hogy érzik magukat. Boldogsággal töltött el, hogy pozitív tartalmú válaszokat kaptam.
Ezután az „Átkarolom” elnevezésű feladat következett. Megkértem őket, hogy gondoljanak valakire, akire legutóbb haragudtak. Kértem, fogalmazzák meg, kire és miért haragudtak. Ezután el kellett mondaniuk, mi az, amit szeretnek az illetőben, és milyen jó dolgot (dolgokat) tett már velük.
Megkértem őket, hogy készítsenek neki egy meglepetést a mellékelt, boldogságóra feladatjavaslatok között talált ábra kiegészítésével, kiszínezésével. Az elkészített ábrákon örömmel konstatáltam, hogy az ábrákon nem csak egy vagy két, hanem több szív sorakozott, és az elkészített meglepetések nagyobb része már ma gazdára is talált. A második nap lezárásaként Bagdi Bella: „Ha boldog vagy mutasd meg” című dalában oldódtak fel, és érezték át a megkönnyebbülést és boldogságot, amit akkor is érezhetünk, ha megbocsátunk valakinek.
A szülők visszajelzései alapján a feladatok tanulságosak és az ezzel kapcsolatos tapasztalataik – néhányuk számára – egyben meghatóak is voltak. Az érzelmek felismerése két fiatalnál nehezen ment, de mindannyian élvezettel vettek részt a feladatok megoldásában.

Az online oktatás megváltoztatta a boldogságórák tematikáját, így a gyerekek feladatokhoz kapcsolódó érzelmi töltete is más lett. Hiányzott a közös játék, témafeldolgozás.