Megbocsátás

Egymás nélkül, de mégis együtt…

Jelen helyzetben, amikor mindenki otthon van családjával, barátok ismerősök nélkül, akkor sokkal nehezebb megbirkózni egy-egy feladattal, szituációval. Gyakran előfordul, hogy azokat bántjuk meg akarva-akaratlanul, akiket a legjobban szeretünk, legközelebb érzünk magunkhoz. A bezártság, az összezártság még fokozza is ezt. Mit tehetünk ez ellen? Hogyan kérjünk bocsánatot? Mivel engesztelhetjük ki azt a személyt, akinek fájdalmat okoztunk.
Ezekről a gondolatokról beszélgettünk. Elmondták a tanulók, hogy ők hogyan élik meg ezeket a helyzeteket, miként jutnak túl egy-egy ilyen eseményen.
Bocsánatkérő kártyákat készítettek önállóan.

Megbocsátok

Nagy örömömre egy 2. osztályos kislány fogalmazással lepett meg ebben a hónapban. Lehetett választani, a három feladat megoldás közül és ő ezt választotta. Nagyon boldog voltam. Végül néhány anyák napi munkát is mellékelek. Itt is szeretnék hálát és köszönetet mondani azoknak az édesanyáknak, akik munkájuk mellett lelkiismeretesen tanulnak és foglalkoznak gyermekeikkel.

„Azt üzenem Neked..”

Április hónapban a járvány miatt zárt csoporton keresztül tartottam a szülőkkel a kapcsolatot. Úgy gondolom, a boldogságórákra most még nagyobb szükség van. A jelen helyzetben kértem a szülők együttműködését, belátásuk szerint. Több otthon végezhető feladatot ajánlottam nekik, illetve felhívtam figyelmüket a boldogsagora.hu oldal kínálataira. A téma feldolgozásához az üzenetet választottam. Kértem a gyermekeket, hogy szüleik segítségével küldjenek üzenetet, rajzot annak, akinek szeretnének. A szülők pedig néhány mondatban írják le, hogy milyen gondolatok fogalmazódtak meg a gyerekekben az alkotás során. Minden munkában közös, hogy valakinek a hiánya ösztönözte a gyermekeket. Van olyan család, akit a járvány egy időre szétszakított egymástól, és az üzenet az apukának szólt. Van, akinek a barátja hiányzik, és már most azon fáradozik, hogy a közelgő születésnapját együtt ünnepelhessék. Érkezett nekünk, pedagógusoknak is kedves üzenet. Szeretném itt is megköszönni a részvételét azoknak a családoknak, akik ebben a nehéz időszakban csatlakoztak a felkéréshez. Akik beszélgettek otthon a megbocsátás témájáról, és segítették ezzel gyermekeik érzelmi, lelki életének fejlődését.

SEBRE TAPASZ

Sajnos még mindig a digitális távoktatás módszerét kell alkalmaznom, hogy tanítványaimmal kapcsolatban legyek. Nagyon hiányoznak, ők is így vélekednek. Várják, hogy az iskolában újra találkozzunk, reménykednek, hogy a tanév végét együtt tölthetjük a régi keretek között. Nem könnyű online tanítani és tanulni sem, főleg a boldogságórák működnek akadozva. Sokszor kell a gyerekeket keresnem ahhoz, hogy tudjunk egy kicsit a programmal foglalkozni. Bőséges tanulni valót zúdítunk a nyakukba, ezért a boldogságórás feladatokra nem jut elég időnk! Azért ebben a hónapban is alkottak a gyerekek, sőt most a szüleik is bekapcsolódtak a munkába, aminek igazán örülök! A „sebre tapasz”c. feladat megoldása például egy anyukától ered, akinek eszébe jutott, hogy a piros asztalterítő legyen a szív! 🙂 Verset is kaptam a gyerekektől: egy családban két tanítványom is van, ők közösen alkották. A képek fotóit messenger üzenet formájában kaptam tőlük, ezeket töltöm fel ide. Az osztályunknak van zárt csoportja a facebook-on, itt tudom megosztani velük az aktuális témákat, újdonságokat.
A vers a MEGBOCSÁTÁSRÓL:
„Szépen kérlek
kedves lélek,
Bocsásd meg
a gonosz vétkem!
Elhagyott a józan eszem,
kibújt belőlem a rút lelkem.
Kérve kérlek,
mosolyogj rám,
ezzel mutasd,
hogy MEGBOCSÁTOTTÁL!

Tapasz – Leragasztottam, elfelejtettem, szent a béke!

Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája 5-6. osztály
Sziklaforrás csoport

A családra, szülőkre átruházott feladat megoldásához a tanulóim egy kis segítséget kaptak a virtuális térből általam. Nem akartam befolyásolni Őket túlságosan, de a megbocsátáshoz, annak megértését hogy nem a másik miatt bocsátunk meg, hanem saját magunk érdekében, szerettem volna közvetíteni feléjük. A sérelmeik mindig megzavarják a lelkivilágukat, nehéz is -még a felnőttként is-az igazi megbocsátás. A szíveken a tapaszok mellett átélt megbántódások láthatóak a gyerekmunkán. Az igazi az, amikor már látszik a megbocsátás, közeledés, elfogadás látszik rajtuk az ellenük elkövetett sérelmek után is. Amíg ” Szent a béke” lépcsőként járjuk be a kapcsolathoz visszavezető utat.
A tanulók visszaküldött feladatmegoldásai közül a számomra legkedvesebb megoldást szeretném megosztani. A Tapasz feladattal leragasztott sérelmek után megkönnyebbült mosollyal a kész munkával a kisfiú szemeiben is látszik az öszinte megbocsátás.
A kapott levelem a családi-feladatmegoldáshoz:
Megalkottuk a TAPASZ plakátot!
Felírta Lackó a szívre, amiket Kazika mondott, hogy kinek és miért kellett megbocsájtani neki. Minden sérelmet reragasztottunk sebtapasszal, hogy begyógyuljon és ne vérezzen a szive miatta. És mivel megbocsájtott, szent a béke mindenkivel. A szíven megfordítva látható, hogy az vidám és mosolyog😊. Szerettük a feladatot
Szeretettel: a csalad

Tapasz

Megbocsátani néha nehéz, de fontos. A hónap témája a gyerekekhez közel áll főként az iskolában, hiszen amikor együtt vagyunk sokszor előfordul az összezördülés. A gyerekek, de inkább a szüleik kissé túlterheltté váltak, de azért született néhány tapasz munka. A tapasz a sebre is jó, sérülésekre. Sokszor egy-egy harag mély sebbé tud válni. Ezért tudjuk, hogy minél előbb el kell engednünk a megbántódottságunkat. A haraggal együtt élni, olyan mint parazsat szorítani a kezünkben.
Örültem annak a néhány munkának, ami született.

«‹ 283 284 285 286›»
‹