A boldogságóránkon a „boldogság kövei” segítettek nekünk a megbocsátás és az elengedés fogalmát megérteni, melyet végül a gyerekek hazavittek és a szülők segítségével elhajították jó messzire, így engedték el a problémákat, a bánatot, ami foglalkoztatta őket.
Minden reggel a Bagdi B: Napindító jó reggelt c. dalával kezdtük a napot, melyhez olykor relaxációs zenét is hallgattunk. Az anyák napi műsorunk egyik eleme lett a „Nap, nap fényes nap…” c. versike, mely segített a megnyugvásban és a megbékélésben. A „boldogság kövek” színesre festése pillanatnyi érzéseket takart, hogy éppen milyen hangulatban vagyunk. A színek jelentését már előtte átbeszéltük a gyerekekkel. Megfogalmazták, kinek milyen bánata van, mi az, amit egyedül nem tud megoldani, segítettünk egymásnak a megoldásokban.
Egy nagy kartonra rajzolt szívre helyeztük a köveket, melyek egy nagy szív részeseivé váltak, egymásba fonódva, egymást erősítve a bajban is. A végén a mindent megoldó baráti ölelés zárta a beszélgetésünket, mely minden bajra gyógyír volt. Feladatként tűztem ki a gyerekeknek, hogy vigyék haza az általuk festett követ és jó messzire dobják el, így engedjék el a rossz dolgokat és leljenek nyugalomra. Kértem, hogy készítsenek fotókat is. Hatalmas meglepetés ért, mert a szülők folyamatosan küldték az elkészült fotókat és videófelvételeket a feladat végrehajtásáról. Boldog vagyok, hogy ilyen rövid időn belül is sikerült a témát feldolgozni és hálás vagyok, hogy ezen szülők gyermekeinek is én lehetek az óvó nénije.

A megbocsátás jegyében telt az április hónapja a tekerőpataki óvodában. Sokat sétáltunk, miközben a gyerekeknek lehetőségük volt megcsodálni a megújúló természetet és kiválasztani egy számukra fontos természeti elemet pl. madárfészek, virág, fa vagy éppen egy kis hangya, amelyet le is rajzoltak. Ezekhez fűződő bocsánatkérő szavaik a legőszintébben hangzottak:
-Bocsánat hangya, hogyha rádléptem! -Igérem fecskefióka, hogy visszateszlek a fészekbe! Ezekhez hasonló ígéreteket tettek a gyerekek, ezután pedig testbeszéddel jelenítettek különböző bocsánatkérési formákat. A megbocsátás tánca tetszett nekik a legjobban, amelyben a klaszzikus zenék által élhettek meg különböző hangulatokat. Egy kislány meg is fogalmazta, az igazi felszabdulás élményét: Úgy érzem magam ,mint egy pillangó.

Megtanultuk Ha valakit megbántottál verset és a gyermekek kiszínezték a hozzátartozó színezőt. A Tündéri bocsánat mese után megbeszéltük a Bocsánat szónak a jelentését. Ki miért kér bocsánatot és hogyan kell megbocsájtani?
Játszottuk a Jön a Zombi játékot miután átbeszéltük a varázsszavakat. Köszönöm, Bocsánat, Sajnálom, Szeretlek, Kérlek!

A havi témánkat a Nógrádi Tavaszi Pedagógiai Napok programsorozat keretén belül bemutathattuk. A megbocsátás gyakorlása témakör előtt a megszokott relaxációs gyakorlatokkal kezdtük a közös tevékenykedést a gyermekekkel. Jól megmozgatva izmainkat, bemelegítettünk a közös tánchoz, énekléshez Bagdi Bella : Ho’oponopono című dalára. Beszélgető kör keretén belül téma azonosítását segítő ismeretbővítő és mélyítő eszközként „Ha valakit megbántottál…” vers segítségével részletesebben elmélyültünk kivel történt a napokban valamilyen sérelem, hogy bocsátottak meg neki, vagy hogyan kértek ők bocsánatot, ha esetlegesen sérelmet okoztak egy társuknak. Bábelőadással kísért mese fordulatos eseményei segítettek azt az érzést beaznosítani, milyen ha valakit nem szándékosan vagy szándékkal megbántunk. Varázsszőnyegünk elrepített Hawaii szigetére. Megismerkedtünk a szigetre tévedt királlyal és alatvalóival, és a helyi lakosok szokásaival. Meg tudtuk mit jelent a Ho’oponopono – hibázni lehet és a hibákat ki tudjuk javítani csak használjuk az 5 varázsszót: sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A téma jelével is megismerkedtünk és ki is színezhették azt gyermekek. Bevontuk az óvodánkat megbocsátásnapot tartva. Az el nem maradható közös ének és tánccal zártuk a csodás napot.