Az egyik legnehezebb témával, a megbocsátással foglalkoztunk áprilisban.
Először is a boldogság fogalmát fejtettük ki. A gyerekek kaptak egy színezős lapot, melyen a boldogság minden betűjére volt megjelenítve egy-egy kifejezés. Ezeket a szavakat értelmeztük.
Ezután olyan eseteket idéztünk fel, amikor valaki megbántotta a másikat, sérelmet okozott neki. Beszélgettünk arról, mennyire nehéz volt a megbocsátás, milyen sérelmeik vannak. Akinek volt sérelme, elmondta a másiknak. Ezután társasoztak, játszottak, vidáman telt el a nap.
Megbocsátás
A Ho’oponopono című dal meghallgatásával kezdtük, és megkértem őket,hogy figyeljék a dalban felbukkanó varázsszavakat.
Sikerült is megtalálni a :”sajnálom,bocsáss meg,köszönöm,szeretlek” szavakat.Megbeszéltük,mikor szoktuk használni,ekkor felmerült a megbántás is.
Elmeséltem nekik egy történetet, a „Sok krumplid van?”címmel, óvodásokra átköltve.Ez a történet kiemeli,hogy nem szabad sokáig haragudni valakire,mert az nyomja a lelkünket.
Kört alakítottunk,és valakit elvarázsoltunk „zombivá”,bekötöttem a szemét,megforgattam,és aki felé elindult,ki kellett mondania a varázsszavak egyikét.
Ha nem sikerült,ő változott zombivá.
Persze volt,aki szándékosan akart zombivá változni,nagyon élvezték ezt a játékot!
Ehavi témánkba belevontam az édesanyákat is, hiszen ki is bocsátana meg többször a kis csínytevésekért, mint az édesanyánk. Naponta történnek apróbb kis dolgok, félreértések, rosszul megfogalmazott mondatok, amiket nem is biztos, hogy szándékosan mondunk, vagy csak később ébredünk rá, hogy ezt nem jól fogalmaztuk meg. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ilyenkor ők mit szoktak tenni, hogy oldják a rossz élményt az édesanyjukban. Nagyon lelkesen gyűjtötték össze a bocsánatkérő szavakat, ám hozzá tették azt is, hogy nem csak szavakkal, de gesztusokkal, mimikával, hangsúllyal is kísérhetjük. Érdekes volt, hogy a gyermekeink számára a bocsánatékérés nem csak feloldja, de el is tünteti az általuk okozott történést, több példára volt szükség ahhoz, hogy megértsék, hogy csak oldja a feszültséget, amit tettünk, az megmarad.
Számos tüske került elő a beszélgetés során a gyermekekből, melyet ez alkalommal megpróbáltunk oldani, a bocsánatkérésnek több formáját használva, jelképekként kis szívecskékkel. Volt olyan kisgyermek, aki szavak nélkül kért bocsánatot, volt olyan, aki csak szavakkal, a legtöbben érintéssel, öleléssel és szóval tették meg. Megbeszéltük, hogy mindannyian mások vagyunk, más módon tudjuk elmondani a varázsszavakkal a mondanivalónkat.
Váci Mihály Katolikus Általános Iskola
A megbocsátás témájának feldolgozását a segédanyagban található 9 képpel kezdtük. Mindenki kiválasztotta azt a képet, amely számára leginkább kifejezi a megbocsátást. Megbeszéltük, hogy ki, miért éppen azt választotta, milyen érzéseket kelt benne a kép. Néhányan saját történetet is megosztottak. Szó volt arról, hogy nem mindig könnyű megbocsátani, de ha megtörténik, milyen felszabadító érzés.
A magunknak való megbocsátásról is beszélgettünk és gyakoroltuk is az alsós anyag javaslata alapján. (https://www.youtube.com/watch?v=h1lD9qCVXPA)
Elénekeltük Bagdi Bella: Ho’oponopono dalát, „ízlelgettük” a sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek varázsszavakat.
Az áprilisi boldogságóra témáját a beporzók, a méhek témahét köré csoportosítottuk. A homok víz asztal segítségével egy terepasztalt hoztunk létre, közösen a gyermekekkel virágokkal ültettük be, újra hasznosított dobozból méh kaptárt készítettünk, majd méhecskés síkbábokat is alkottunk hozzá.Megbeszéltük, hogy mennyire fonosak életünkben a méhek, valamint azt is, hogy a méhecskének meg tudjuk bocsátani, ha esetleg megcsíp minket, remélhetőleg nem vagyunk a méh csípésre allegiások és a méhecske ilyenkor elpusztul, ha valakit megcsíp. A gyermekek kis filmet láthattak a méhecskék életéről a méz készítésének folyamatáról, a méz fontosságáról az egészségmegőrzés folyamatában.A Morgós medve és a szorgos méhecske c. mese meghallgatása során még érthetőbbé vált számukra a megbocsátás, mint bolodság fokozó cselekedet.
Az áprilisi boldogságóra témáját a beporzók, a méhek témahét köré csoportosítottuk. A homok víz asztal segítségével egy terepasztalt hoztunk létre, közösen a gyermekekkel virágokkal ültettük be, újra hasznosított dobozból méh kaptárt készítettünk, majd méhecskés síkbábokat is alkottunk hozzá.Megbeszéltük, hogy mennyire fonosak életünkben a méhek, valamint azt is, hogy a méhecskének meg tudjuk bocsátani, ha esetleg megcsíp minket, remélhetőleg nem vagyunk a méh csípésre allegiások és a méhecske ilyenkor elpusztul, ha valakit megcsíp. A gyermekek kis filmet láthattak a méhecskék életéről a méz készítésének folyamatáról, a méz fontosságáról az egészségmegőrzés folyamatában.A Morgós medve és a szorgos méhecske c. mese meghallgatása során még érthetőbbé vált számukra a megbocsátás, mint bolodság fokozó cselekedet.
,,Megbocsátani azt jelenti, hogy megérteni. És megérteni valakit, azt jelenti, hogy megbocsátok neki.” (Müller Péter)
Ebben a hónapban egy nehéz témát dolgozunk fel: a megbocsátást. Minden ember életében jelen van a megbocsátás, de hogy ki képes teljes szívvel ezt megtenni, az csakis az egyéntől függ. Fontos tudatosítani, hogy elsősorban önmagunknak szóló ajándék.
A foglalkozást idézetek fejtegetésével, megbeszélésével kezdtük.
Kihangsúlyoztuk a megbocsátás különféle előnyeit:
-megbocsátó emberek kisebb valószínűséggel gyűlölködnek,
-boldogabbak,
-nyugodtabbak,
-optimistábbak,
-hálásabbak.
Majd olyan helyzeteket hoztunk fel, amikor megbántottunk valakit vagy megbántottak minket, és ezt hogyan éltük át, hogyan dolgoztuk fel.
Az órát a Ho’oponopono dallal zártuk.
Szilvási Általános Iskola Felsőszilvási Általános Iskolája
A tanév során a legnehezebben kivitelezhető feladatot jelentette számunkra. Megbántani és megbántódni sokkal könnyebb, mint megbocsátani. Először mindenkinek magában kell rendeznie a sérelmeit, utána tud megbocsátani másoknak. Kiskamaszkorban gyakoriak a konfliktusok, a megbocsátás gyakorlására bőven van alkalom. Többször leültünk beszélgettünk erről. A gyerekeknél a megbocsátást szavakkal megfogalmazni , de kisebb ajándékokkal kompenzálnak.
Néha nem gondolunk abba bele, hogy a szavainknak, tetteinknek milyen súlya van. Megbántottunk valakit, majd elfelejti, nem nem biztos hogy elfelejti, azt gondoljuk, hogy abban a pillanatban jogos volt, hogy megbántottam vagy megvertem, vagy ütöttem abba nem gondolunk bele, hogy ez a másik kisgyereknek, hogy esik! Fő probléma mostanában sajnos a verekedés, lökdösődés és a csúfolódás is sajnos! De nem kérnek sajnos bocsánatot, nem gondolnak abba vele hogy a másik hogy érzi magát csak azt, hogy ők mit éteznek. Nagyon sok érzékenyítő mesét hozok a gyerekeknek és mindig visszautalok annak szereplőire. (Hirtelen haragú Hugó, Mit kezdjünk az agresszióval könyv).
A foglalkozást Napimádó relaxációval kezdtem, majd meghallgattuk Bagdi Bella Ho’oponopono dalát és megtanultuk a munkafüzet 56.oldalán található versikét. A foglalkozást mesével folytattuk és meggyújtjuk a mese gyertyát a mese a Tündéri bocsánat volt, ami a gyerekeknek nagyon tetszett, beszélgettünk a meséről és arról, hogy ki az akit már megbántottak, vagy ő bántott e már meg valakit. A munkafúzet feladatait közösen megoldjuk a nagyokkal, a kisebbek addig színezhetnek.
Nehéz bocsánatot kérni, de egyre többször próbálkozunk és a szülőkkel együtt működve fejlődünk.