Az első osztályban fontos a finom motorika fejlesztése, gondoltam a feladatot összekötjük vele. Só-liszt gyurmából köveket formáztunk, kiszárítottuk és piros szíveket rajzoltak bele. Bár kemény lett, mint a kő, mégis törékeny és vigyázni kellett rá, óvni, védeni, mint a kapcsolatainkat, amiben könnyen megbánthatjuk egymást.
A gyerekek sokat gondolkodtak, kinek a nevét írják bele, kit bántottak meg és miért. Nem mindig gondolták azt, hogy bizonyos szóval vagy cselekedettel bárkit megbánthatnak. Sokat beszélgettünk róla, mivel is lehet, még kicsik hozzá, de kezdték érezni, mire kell figyelniük. Egy szív köré gyűjtöttük az alkotásokat, amit gondos kézzel őriztek, örömmel vitték haza.
Megbocsátás
Olyan egyszerű dolog, mint az ölelés is borzasztóan tud hiányozni. A kényszer otthonlét után visszatérve nem tudtunk nem megölelni egymást. Bár a termünk előtti napi osztályüdvözlések még mindig alternatív megoldásokkal lehetségesek, a szeretet ezen egyszerű kinyilvánítását már nem tudtuk nélkülözni. Az ajánlott film megnézése után még nem tudták pontosan megfogalmazni a törések okát, azt viszont mindenki érezte, hogy az ölelésnek gyógyító ereje lett. A film záróképét tovább vive mi is megrajzoltuk köveinkre a szivecskéket. Majd rákerültek azok a nevek is, kiktől bocsánatot szerenének. Lufikat is fújtunk és egészen vicces jelenetek lettek ezek átadásából. Maradandóbb lett, mintha „csak ” bocsánatot kértek volna egymástól.
A hónap igazi kihívását a hajónk megépítése jelentette. Találtunk egy hatalmas dobozt, amire együttes erővel egy vitorlást festettünk. Árbócunkra felhúztuk a szeretet vitorláját, melyre felkerültek az általuk kiválasztott varázsszavak. /Sajnos ez a videón nem nagyon látszik, és a hajónk útját megrajzoló kövek sem./
Megtanultuk a zárókör mondókáját. Majd beszálltunk a megbocsátás hajójába és evezés közben elmondtuk a mondókát és a kicsit átírt vidám hajós éneket is. Mindezt az anyák napi készülődés légkörében téve egészen könnyen hangolódva a kedvességre és a vele járó megbocsátásra.
A Boldogságóra napot individuális, kiscsoportos beszélgetésekkel kezdtük, ahogy a gyermekek érkeztek az óvodába. Mindenki elmesélt egy-egy történetet, amikor rosszul esett neki valami, vagy megbántódott, sértődött, megharagudott valakire. Elmondták, hogy érezték magukat, mit csináltak, majd kiválasztottak annyi könnycseppet, amennyire bánatosak voltak. Kiszínezték, majd egy lavór meleg vízbe rakták. Az elkészített szappanba belevésték, karcolták, ütögették, kalapálták haragunkat, mérgüket, majd megbeszéltük, hogy a szívünket érdemes kinyitni, megbocsájtani, hogy újra összekapcsolódhassunk. Ezért fehér és piros fél-szívecskékből szívszövést készítettünk, mindenki korának, ügyességi szintjének megfelelően. Ezt követően beszélgető körben a gyermekek meghallgatták a „Prücsök és a harag” meséjét. Az apa kérdését követően a gyermekek szinte egymás szavába vágva védték a kiskutyát, és elmesélték saját történeteiket is az otthoni, vagy a nagyi kiskutyájáról. Határozott véleményük, tiszta, érző megítélésük, a kutya iránti együttérzésük megindítóan őszinte volt. A körben még megbeszéltük, hol, melyik testrészükben és mit éreznek, ha megbántódnak, vagy haragot éreznek, és hogy szoktak megbirkózni ezzel az érzéssel. Majd a gyermekek lefeküdtek, és kipróbáltunk egy relaxációs technikát, ami során átöleltük, megszeretgettük magunkat, elengedtük az átélt fájdalmat, megbocsájtottunk a minket bántónak, végül megöleltük egymást.
Zárásképp megöleltük egymást, megbeszéltük kinek melyik feladat, játék tetszett a legjobban, majd meghallgattuk a hónap dalát.
Nyugati Városrészi Óvoda Nagy Jenő Utcai Tagóvoda
A gyerekekkel többször is beszélgettünk arról, hogy milyen az, amikor megbocsátanak nekünk, illetve milyen érzés az, amikor mi bocsátuk meg. Hogyan lehet bocsánatot kérni és mit jelent megbocsátani. Melyik könnyebb. Nagyon élvezték a „Haragszom rád, mert… ” játékot. Több kreatív megoldás született. Végül elkészítették a begbocsátás virágait, és szíveket szőttek.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
A megbocsátás témakörét sajnos idén is az otthonaink falai között próbáltuk elkezdeni, bízva a közeli találkozásban. A mostani karantén idején az online óráink mindennaposak voltak, így a boldogságórákon is együtt lehettünk, ha még csak a virtuális térben, de akkor is jó volt egymást látni, hallani. Az első alkalommal a hónapban elgondolkodtunk a mindennapjainkat befolyásoló érzelmi hatásokon.
Miért haragszunk? Mi váltja ki belőlünk? Kikre szoktunk dühösnek lenni? Milyen érzés a megbocsájtás? Hogy kell megbocsájtani? Az érzelmeink kifejezésének, kimutatásának fontosságáról beszéltünk az óra elején. Kicsit bevontuk a mesevilágot, a gonosz tündér és a jó tündér szerepébe próbáltunk belebújni, elgondolkodni a tetteinken. Megbeszéltük, hogy kell illendően, higgadtan kezelni a sérelmeinket.
Az egyik foglalkozáson pedig mindenkinek el kellett gondolkodnia, hogy az osztályon belül neheztel-e valakire. Ha igen, oda kellett mennie hozzá, és megbeszélni vele, hogy hogyan tudnák rendezni a nézeteltéréseiket.
A gyerekek egy kis plakátot készítettek, melyekre azokat a varázsszavakat írták rajzokkal kísérve, amelyek szerintük a megbocsátás lépései lehetnek.
Ebben a hónapban a megbocsátás gyakorlása volt a hónap fő témája. A hosszú szünet után újra együtt lehettünk , örülhettünk egymásnak s sokat beszélgettünk arról hogy az otthonlét alatt, vagy a csoportban, ki volt az aki megbántott bennünket vagy aki valamiért haragudott ránk. Ezeket a sérelmeket megbeszéltük és egy egy szívecskét készítettünk azoknak akiket megbántottunk. Óvodánk kiscsoportosai a csoportjukba érkezett katicát vigasztalták és könnycseppeket színeztek.
Ebben a hónapban a megbocsátás gyakorlása volt a hónap fő témája. A hosszú szünet után újra együtt lehettünk , örülhettünk egymásnak s sokat beszélgettünk arról hogy az otthonlét alatt, vagy a csoportban, ki volt az aki megbántott bennünket vagy aki valamiért haragudott ránk. Ezeket a sérelmeket megbeszéltük és egy egy szívecskét készítettünk azoknak akiket megbántottunk. Óvodánk kiscsoportosai a csoportjukba érkezett katicát vigasztalták és könnycseppeket színeztek.
Az április havi Boldogságórát is online osztályfőnöki óra keretében tartottuk. Egy új platformot használtuk ez alkalommal. Megkértem a gyerekeket, idézzenek fel egy olyan alkalmat, amikor sérelem érte őket. Gondolják át, hogyan kezelték azt. Ezután mindenki leírta, mi jut eszébe ezzel kapcsolatban.
Bocsánatot kérni vagy megbocsátani nehezebb? Korábban többször beszélgettünk már erről a gyerekekkel, és egyetértettek abban, hogy nehezebb megbocsátani. A bocsánatkéréshez bátorság kell, a megbocsátáshoz pedig erő. Továbbá időt kell adni magunknak, hogy el tudjuk engedni a haragot és meg tudjunk bocsátani. Nagyon fontos, hogy ezt a gyerekek is megtanulják, hiszen ez a saját jóllétük és egészségük miatt fontos.
Sárkeresztúri Napraforgó Óvoda
A megbocsátás gyakorlása
A témakörhöz kapcsolódva színes papírból jácintot hajtogattunk. Ezt a virágkészítési technikát a tavaszi témakörhöz is tudtuk illeszteni. Naponta szóba kerül, hogy nem bántjuk egymást, sem szóval, sem tettel. A jellel ellátott virágokat vázába raktuk, a cél az, hogy senkinek se kelljen oda adni a virágot. Tehát senkit sem fogunk megbántani és ha ez sikerül az általuk készített virágot haza vihetik.
Megbocsájtás témája nagyon tanulságos volt a gyermekek számára.Papírból készített fejekre különböző arckifejezéseket rajzoltam,melyhez kapcsolódóan a gyermekek elmesélték érzéseiket,negatív,pozitív élményeiket.Megbeszéltük egyénenként azt,hogy csoporton belül ki az aki megbántotta az illető gyermeket és hogyan lehet bocsánatot kérni.Milyen bűvös szavakat lehet mondani a másiknak azért hogy a rossz érzés elmúljon és megbocsásson nekünk,ne haragudjon ránk.Végül minden gyermek lerajzolta ki az aki megbántotta már őt.
Farkas Orsolya Anna óvodapedagógus
A Csicsergő csoportnak Dudás Ágnes:Prücsök és a harag meséjén keresztül éreztettem a megbocsátás érzelem fontosságát. A mesét három gyermekkel dramatizáltuk. A mese jelentőségét, érzelmi tanúságát gyermeki szemlélettel kifejezték. Szotyit szeretni kell és sokat kell vele játszani. A mese alatt figyelmesen hallgatták a történetet. A szereplők motiváltak voltak a mesei játékra. Négy pár gyermekkel szituációs játékban mutattuk meg a vita, veszekedés, harag és a megbocsátás útjához vezető érzelmi feloldást.A fájdalmat könnycseppel, a megbocsátást szívvel fejezték ki egymás iránt. A hangulatot fokoztuk a Föld festéssel. Hiszen a Föld szeretetét és a hozzá füzödő sajnálatunkat és a megbocsátást is kifejeztük, mert az élethez a Földünk megóvása, környezetvédelme a gyermekek látásmódját erősíti.
Nagy – György Eszter óvodapedagógus