Rendkívüli szünet a koronavírus miatt

A hónap témája a megbocsátás gyakorlása. Szerencsére a Covid időszak után április 19-étől újra szinte teljes létszámban kezdtük az óvodát. Jó volt újra mosolygós, vidám gyerekekkel találkozni, akik itt az ovi falain belül elfelejtetik velünk, azt ami épp a körülöttünk lévő világban zajlik. Amikor a témával foglalkozni kezdtünk, még nem is sejtettük, hogy akarva akaratlanul az egész hetünk erről fog szólni. Egyik reggel arra kértem kislányokat a csoportból, hogy hozzanak néhány mesekönyvet az asztalhoz, és keressenek benne szereplőket, akikről úgy látják, hogy bánatosak, dühösek vagy haragosak valamiért. Egy középsős kislány egy micimackós mesekönyvet, míg egy kiscsoportos a Pinokkió című könyvet választotta. A Micimackósat végiglapoztuk együtt, és megpróbáltuk kitalálni melyik az a szereplő aki bánatos, és mi okozhatta a bánatát. Majd el is meséltem több kisgyermeknek a történetet, amit később a többi ovissal is megosztottunk. Majd beszélgetésbe kezdtünk, arra voltam kíváncsi, náluk melyik érzelem (pozitív vagy negatív) volt meghatározó mostanában. Csatlakozott hozzánk Csupaszív is a csoport Boldog Ovis kabalája, aki egyébként is mindig mosolyog. A gyerekek a beszélgetés alatt megállapították, hogy mi inkább mosolyogjunk! 🙂 Örömmel fogadták a gyerekek a Tündéri bocsánat című mesét a beszélgetés után, vidáman mondták velem a Tündérbocsánatot. Végezetül a kívánságukra táncoltunk, játszottunk, majd vidáman folytattuk a napot kinnt a szabadban, mivel az időjárás is e legkegyesebb volt ezen a napon. A hét végén pedig érkezett hozzánk egy Lázár Ervin mese is, A kék meg a sárga melyet egy Így Tedd rá-s foglalkozás vezető hozott papírszínház feldolgozásban. A színek is a mesében többféle érzelemmel játszottak, de végül ott is jóra fordult minden.

A téma bevezetéséhez Kowalsky meg a Vega: Varázsszavak című szerzeményét játszottam le a gyerekeknek. Megörültem, hogy egy-két kisgyermeknek ismerősek voltak a dallamok. Kíváncsi voltam, mit mond a gyerekeknek ez a dal. Ügyesen megfogalmazták, ha valakit megbántunk, bocsánatot kell kérni. De mit is jelent igazából megbocsátani? Nehéz feladat.
A csoportunkban is előfordult már, hogy egy kisgyerek tönkretette társa játékát, vagy belefirkált a rajzába. Ilyenkor az első gondolatuk általában az, hogy visszaadják ugyanazt a fájdalmat a másiknak, amit kaptak. Ez azonban nem megoldás! Segítségül egy Mérges torta elnevezésű pozitív fegyelmezési módszert alkalmazok. A táblán olyan tevékenységek láthatók, melyek segítenek megnyugodni a gyerekeknek. Pld.: birkózás, táncolás, éneklés, nagy ölelés, kiabálás, ugrálás… stb. Ha az ovisaim közül valaki dühös, elkeseredett, bátran használja a Mérges tortát! Választ egyet az imént felsorolt tevékenységek közül, amelyik számára szimpatikus és a mérge már el is szállt. A nyugodt állapot elérése után jöhet a konfliktus megbeszélése, majd (szükség esetén) az őszinte bocsánatkérés és megbocsátás. Csoportunkban remekül működik ez a módszer.
A gyerekeket arról is kérdeztem, hogy ki az, akinek megbocsátottak, és nekik ki bocsátott már meg? Többen meséltek arról, hogy megbántották szüleiket valamilyen cselekedettel, mondattal. Sokan beszéltek társaik által elkövetett bántásokról 🙂 . (Elvette…, Nem engedte…, Azt mondta, hogy…)
A beszélgetés után elővettem a Boldogságóra könyvet és elmeséltem Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat című történetét. A következő kérdésre vártam a választ óvodásaimtól: Ha lenne egy varázspálcád, mint a tündéreknek, mit tennél vele?
Ha lenne egy varázspálcám:
– Egy tündérré változnék és akkor mindig velem lenne a varázspálca és csak repülnék, repülnék…
– Elvarázsolnám magam.
– Nyuszikat varázsolnék, több nyuszit. Egy lányt és egy fiút, hogy aztán egybekeljenek és legyenek kisnyulaik.
– Varázsolnék egy motort és azzal mennék.
– Odaadnám anyának.
– Életre kelteném a plüssöket.
– Varázsolnék egy unikornist.
Megcsináltuk a munkafüzet feladatai közül néhányat, megtanultuk a megbocsátás mondókát is.
Fokozottabban odafigyelek arra, hogy a gyerekek (és én is 🙂 ) gyakrabban használják, használjuk a megbocsátás varázsszavait!