Szerencsére a 8. Boldog órát már óvodai keretek között tudtuk megtartani. Jó volt újra találkozni a gyermekekkel, és ők is örömmel fogadták egymást. Nagyon örültek, hogy újra Boldog órát tartunk, a témánk a megbocsátás gyakorlása volt. A foglalkozást „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” relaxációs gyakorlattal kezdtük, melynek játékossága, jókedve megalapozta a foglalkozás hangulatát. Ezt követően beszélgettünk arról, hogy mit éreztek akkor, amikor rosszat tettek, és hogy akkor, amikor ők várták a bocsánatkérést. A gyerekek nagyon aktívan, közlékenyen mesélték el, egy-egy ilyen élményüket. A Tündéri bocsánat című mese nagy kedvenc lett, a hét folyamán többször kérték, hogy meséljem el. Beszélgettünk a mese tanulságáról, a bocsánatkérés, valamint a megbocsátás fontosságáról. A gyerekek egész ügyesen megfogalmazták gondolataikat és mesélték el mit éreznek, illetve mit tesznek, ha megbántanak valakit, vagy ha őket bántják meg. Ezután a gyermekek 2 db piros szívet adhattak át csoporttársaiknak a négy varázsszó használatával (Sajnálom, Kérlek bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek). Ügyesen, általában a sajnálom, és a bocsáss meg szavak használatát részesítették előnyben. A foglalkozás lezárásaként a varázsszőnyegen ülve elrepültünk Hawaii szigetére. A Ho’oponopono interaktív játékkal zártuk a tevékenységet. Végül kiszínezték a megbocsátás jelét és örömmel ragasztották fel a Boldogság várának 8. lépcsőfokára.

A tevékenység megkezdésekor a könyvben található relaxációs gyakorlatok közül végeztünk néhányat.
A téma értelmezését különböző képek nézegetésével kezdtem. A feladat az volt, hogy felismerjék a különböző érzelmeket. Pl: mérges, boldog, szomorú, stb. Beszélgetés közben a gyerekek elmesélték mikor éreztek hasonlóan. Szóba került a megbocsátás is, amely során hangsúlyoztam a varázsszavakat, melyeket az óvodában és otthon is gyakrabban használhatnak. Pl: köszönöm, bocsáss meg, kérlek ne haragudj.
A tevékenység lezárásaként mindenki elkészíthetett egy szívet, amelyet odaadhatott valakinek a csoportban.

Április hónapban a Föld napját ünnepeltük. Elmeséltem a Föld meséje c. mesét, majd beszélgettünk a Földről, mit jelent nekünk, hogyan tudjuk megóvni, mi az, amit meg kell óvni. Meghallgattuk Bagdi Bella Gyújts egy gyertyát a Földért című dalát, közben mi is gyertyát gyújtottunk. A dalt a héten többször is kérték a gyerekek. A zenehallgatás közben készült színezők kikerültek a faliújságra.

A megbocsátás témakör bevezetéseként levetítettem a Fülesmackó bábsorozatból a Bocsánat című epizódot. Beszélgettünk arról, hogyan bántotta meg Füles a társait, és hogyan tette jóvá.
Ezután a gyerekek meséltek arról, milyen helyzetekben fordult már elő, hogy nekik kellett bocsánatot kérniük. Megerősítettük, hogy kijavítható, ha hibázunk, és magunknak is meg kell bocsátani. Felidéztük, hogy milyen jó érzés a megbocsátás. Kiszínezték a megbocsátás jelét, majd ezek is felkerültek a faliújságra.

A következő foglalkozáson a Boldogságóra könyv181. oldalán található Ho oponopo mesét mondtam el a gyerekeknek, majd eljátszottuk a „Jön a zombi” játék általam átírt, „megszelídített” változatát, a varászszavak gyakorlására.

A szitakötő csoport ezt a témát nagyon szívesen dolgozta fel,hiszen a csoport összetételèből adódóan gyakran adódnak konfliktushelyzetek a fiúk között.

A szitakötő csoport ezt a témát nagyon szívesen dolgozta fel,hiszen a csoport összetételèből adódóan gyakran adódnak konfliktushelyzetek a fiúk között.

A szitakötő csoport ezt a témát nagyon szívesen dolgozta fel,hiszen a csoport összetételèből adódóan gyakran adódnak konfliktushelyzetek a fiúk között.

A szitakötő csoport ezt a témát nagyon szívesen dolgozta fel,hiszen a csoport összetételèből adódóan gyakran adódnak konfliktushelyzetek a fiúk között.

A 8. hónap témájának (megbocsátás) kezdeményezéséhez Bagdi Emőke relaxációi közül a „Kitárom a világom, mint egy virág kinyilok” című gyakorlatát választottam. Mivel heti témánk szorosan kötődött a Föld napjához, így igyekeztem a két témát összekötni. Beszélgető körben sokat emlegettük bolygónkat, hogy mit is érezhet Földünk, mikor megsértik, megbántják őt azzal, hogy néhány emberke szemetet szór rá. Talán hasonlót, mint amit mi is érzünk, ha sértettek vagyunk. Ekkor mindenki megmutathatta, hogy hol is érezzük ezt a fájdalmas érzést. Igen megható volt számomra, hogy szinte minden gyermek ugyan arra a testrészére mutatott, a szívére. Majd megkérdeztem tőlük, hogy mit tehetnénk, hogy Földünk ne érezze ezt a fájdalmas érzést, hogyan tehetnénk ezt a rosszat jóvá? Mivel előtte már sokat beszélgettünk e témáról, így már jött is a sok sok jó megoldás. Mint pl. : nem szemetelünk, autó helyett biciklivel, vagy gyalog járunk óvodába, takarékoskodunk az árammal és a vízzel. Mivel a gyerekek nagyon érdeklődnek a bolygók iránt, így előzö hetekben már sokat foglalkoztunk velük, ezért a Föld napja alkalmából gyurmából mindenki elkészíthette saját kis Föld gömbjét, amit haza is vihetett. Elkészítésük folyamán nem csak tájékozódó képeségüket, hanem finommotorikájukat is fejleszthettem a földrészek elhelyezkedésének tudatosítása által. Földünk óvása mellett szó esett a héten a szépítésről is, így virágokat ültettünk óvodánk udvarára. A gyerekek viselkedését és magatartását figyelembe véve úgy érzem a téma feldolgozása sikeres volt. Sokkal jobban oda figyelnek az elhullajtott szemétre, felveszik, kukába dobják, majd kezet mosnak, így védve bolygónkat, hisz nem szeretnénk megbántani, fájdalmat okozni neki.