2021.04. Megbocsátás
Kiscsoportos (3-4 éves) gyerekekkel a megbocsátásról beszélgetni meglehetősen nehéz. Inkább a mindennapokba építettük be, tudatosan ügyelve arra, hogy ha szükséges, a megfelelő mélységben beszélgessünk róla.
Kiscsoportban hónapok telnek el, amíg összecsiszolódnak a szeptemberben egymásnak még idegen csemeték, és összekoccanások, súrlódások nyomán „megtanulják egymást”. A véletlenül felborított torony, az összekuszált autópálya, az elszakadt papírlap szomorúságot okoz annak, akit ilyen kár ér; Az udvaron is előfordul, hogy összefutnak, meglökik, vagy labdával eltalálják egymást.
Az ilyen véletlen eseményeket mindig igyekszünk helyrehozni (megvigasztalni, újraépíteni, megragasztani, stb.), és ebben maximálisan példát mutatunk, és segítünk a gyerekeknek, hogy ők is a tőlük telhető módon tegyék meg. Példamutatással és / vagy kérdésekkel, segítünk nekik:
Mit tegyünk?
Hogyan tegyük jóvá:
Hogyan vigasztaljuk meg?
A másik féltől pedig azt „várjuk”, hogy vegye észre, hogy valóban véletlen esemény történt, fogadja el a jóvátételt, és a bocsánatkérést.
Szerencsére szándékosság nem szokott előfordulni, úgyhogy most még nincs szükség erről „komolyan” beszélgetni.
Megbocsátás
A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola 2. b osztály tanulói a megbocsátás hónapjában a mesefeldolgozása során érzékelték, milyen fontos a megbocsátás az életünkben.
A megbocsátás virágát nem feltétlenül megbántáshoz kötjük. Elég , ha szeretettel adjuk!
A megbocsátás virágát nem feltétlenül megbántáshoz kötjük. Elég , ha szeretettel adjuk!
Nagyon kedves ünnepünkre készültünk: az Anyák napjára.
Mindegyik gyermek nagy szeretettel készítette ajándékát, tanulta meg versét, énekét.
Lövész Utcai Óvoda Malom téri tagóvodája
Kiscsoportos koruk óta kiemelt feladatom a csoportban,hogy törekedjenek arra,hogy figyelembe vegyék egymás érzéseit,illetve,hogy bátran fejezzék azt ki szavakkal is. Mindennapjaink fontos része,hogy használják a varázsszavakat társaikkal és felnőttekkel egyaránt. Szabad játék alatt nagyon ritkán veszekednek egymással és természetes számukra a bocsánatkérés. Nagyon sokszor hallom,hogy „szeretlek”!
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Visszajőve az iskolába, egy kis akklimatizálódás után akadtak összezörrenések.
Ezeket igyekeztünk rögtön gyógyítani, s mindkét fél békéjével zárni.
Panaszra nincs okunk így utólag, de még fejlődhetünk is e téren.
Kölcsey Ferenc Főgimnázium ,29-es számú Napközi Otthonos Tagóvoda
Megbocsátani jó érzés, egy közösségben pedig ez igazán fontos, hiszen csakis a megbocsátás segít a feszültség és a konfliktus feloldásában. Ezt a témát jártuk körbe a szatmárnémeti Kölcsey óvodás gyermekekkel. Megbeszéltük, dramatizáltuk, lerajzoltuk… megbocsátottunk egymásnak.
Ebben a hónapban a mesék világában utazva összekötöttük a megbocsátás témát a Föld napjával. Megnéztük a gyerekekkel, hogy mi jó a Földnek, mi okoz Neki örömet (Berta Kati meséje és Gryllus Vilmos zenéje). Mi az, amiért szomorú (kisfilmek). Mit tudunk tenni MI gyerekek a Földért? A Föld megbocsát nekünk azokért a dolgokért amikkel szennyezzük a környezetet és a levegőt?
Varázsold színessé a Földet! (plakáttervezés)
Ültess fát!
Gondozd, védd az állatokat!
Zárd el a csapot!
Kapcsold le a villanyt!
Dobd ki a szemetet!
Öntözd a növényeket!
Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával megtanulták, megtapasztalták a gyerekek, hogy maguk is gyógyíthatják bánatukat. A szomorúságot elűzve vidámak lehetnek. Az online tanításból visszatérve sokat beszélgettünk, játékos formában építettük a közösséget.
A 4 varázsszó mindig ott lapult a mesebeli tarisznyánkban. Ha szükségét éreztük, egymás szemébe nézve mondtuk ki:
– Sajnálom… az első lépés a felelősség felismerése, a megértésre törekvés.
– Kérlek, bocsáss meg! Jóvá szeretném tenni… Megfogalmaztuk, miért jobb megbocsátani, mint haragot tartani.
Tudatosítottuk, hogy sokkal több barátjuk lesz, ha nem haragtartóak.
– Köszönöm szépen…..Minden nap többször mondhatnánk.
– Szeretlek!
Ezen a héten az e havi Boldogság óra témája, a megbocsátás volt a középpontban. Ezt a szivárvány megjelenéséhez hasonlítottuk. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy amikor sötét felhők gyülekeznek és elkezd dörögni és villámlani, az hasonlít arra, amikor összeveszünk valakivel, megbántunk valakit, vagy megbántódunk. Amikor azonban megszületik a fejünkben a gondolat, hogy bocsánatot kell kérnünk, olyan, mint mikor a vihar után kisüt a nap. A szivárvány pedig az igazi jutalom, mert képesek voltunk erre.
A hangolódást hétfőn azzal kezdtük, hogy beszélgettünk az időjárási viszonyok váltakozásáról, ennek növényekre gyakorolt hatásáról és megbeszéltük, melyek a szivárvány színei s milyen sorrendben követik egymást. Ehhez kapcsolódóan szivárvány füzéreket ragasztottunk, melyekből dekorációt készítettünk a csoportba. A megmaradt füzérekből pedig egy hidat alkottunk meg csütörtökre bóják és tornabotok felhasználásával. Ez volt a „Szivárvány-híd”, amely elvezetett minket a „Megbocsátás szigetére” (szivárványkendő).
A gyerekeket Bagdi Bella ’Repülj’ velem c. dalával invitáltam a tevékenységbe, majd elhívtam őket a Megbocsátás szigetére. A hídról leérve egy kartonból kivágott vízcseppet adtam a kezükbe, melyen egy társuk jele volt. Megkértem őket, hogy vigyázzanak rá és őrizzék meg a titkot. Ezt követően helyet foglaltunk a szigeten, egy szivárványkendőn, ahol meghallgattuk Bezzeg Andrea Tündéri bocsánat c. történetét, majd relaxációs gyakorlat következett a „Ho’oponopono” c. dalra, mely közben megkértem a gyerekeket, hogy emlékezzenek vissza arra, mikor megbántottak valakit, mit tettek akkor. Ezt követően azt kértem tőlük, hogy a négy varázsszó egyikét (sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek) mondják el annak a társuknak, akinek a jelét húzták és adják át neki a cseppet, amelyből ugróiskolát készítettünk a tevékenység lezárásaként és a munkafüzetben található ’Megbocsátás erdeje’ c. feladatlapot is elérhetővé tettem számukra. Mindeközben a ’Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek’ c. dal szólt. Később a szivárványkendővel is játszottunk egy jót, így igazán komplex tevékenység volt.