A hónap témájának feldolgozásakor ismét Boldog Dóra köszöntötte a gyermekeket, most viszont kicsit rendhagyó módon: egy saját magam által kreált sérelmét adta elő. Kérte a gyermekeket, hogy ha ők is voltak már hasonló helyzetben, akkor fújják ki együtt a haragukat. Így a relaxációs gyakorlatokat Dórával együtt végeztük el: „A haragom kifújom…., majd a Domborítok, mint a cica…” Miután midannyian kifújták haragukat, Boldog Dóra mesére invitálta a gyermekeket. A motivációt Dóra most a varázspálcájával biztosította, azzal mondta el Kerekerdő kalandra hív téged…mondókáját. Ezután következett a Tündéri bocsánat mese, melyet nagyon figyelmesen, odaadóan hallgattak a gyermekek. A mese után megkérdeztem őket, hogy kerültek-e már olyan helyzetbe, amikor valaki megbántotta őket? Kezdetben nehezen nyíltak meg, így saját egyszerű példámmal motiváltam őket az esetleges megnyilvánulásokra, ami hatásosnak tünt. Folyamatosan meséltek, osztották meg időnként fájdalmas sérelmeiket. Nem egyszer a könnyeimmel is küzdöttem a meghatottságtól, amiért őszintén felvállaták, és elmondák, hogy mi nyomja a kis lelküket.
Ezt követően Dóra felajánlotta a varázspálcáját ahhoz, ha úgy érzik, valakitől bocsánatot szeretnének kérni.
A nagy meglepetés ezútán következett, amikor bejelentettem, hogy Hawaii-ra fogunk utazni. Képeket néztük az interneten a szigetről, megkerestük a földgömbön, hogy hová is készülünk, viszont, hogy betehessük a lábunkat, meg kellett tanulnunk a varázsszavukat. Segítségül hívtuk
Bagdi Bella zenéjét, dalát. Nagyon élvezték a gyermekek, hogy „külföldiül” tanulnak. Eldramatizáltuk a történetet, majd megtanulták a négy varászszót. Ennél a játéknál már nagyon felszabadultak, vidámak voltak a gyermekek.
Miután „visszatértünk” az oviba, kértem őket, hogy készítsenek varázskártyát a családjuk számára, és hogy miért is van rá szükség?- ezt már ők fogalmazták meg.
A varászszavakat napi szinten alkalmazzuk, a Hawaii „nyelvvel” büszkélkednek 🙂
A boldogságórák megtartása közül úgy érzem, eddig ez a téma volt a gyermekek (és jómagam) számára is a legkeményebb, legmegérintőbb, az viszont nagyon meglepett, hogy a gyermekek ennyire mély fájdalmakat hordoznak, de örülök, hogy alkalom adódott kibeszélésükre, s a gyermekek, családok még mélyebb megismerésére. A problémák kezelésére igyekszem megoldásokat keresni, találni, hol megnyugtatással, hol a szülővel való négyszemközti diszkrét elbeszélgetéssel.
Megbocsátás
Zempléni Árpád Általános Iskola és AMI
A megbocsátás gyakorlása
A relaxáció nagyon jó hangulatot teremtett az óra elején, hiszen kifújtuk magunkból minden harangunkat, rossz érzésünket és átvette helyét a vidámság.
A mesefeldolgozással folytattuk az órát. Mindenki koncentráltan, szívesen hallgatta a történetet. Nagyokat kacagtak egy-egy ügyetlen szereplőn. A véletlenek szerencsétlen összejátszására több példát is felsoroltak saját életükből. „Az egy rossz mozdulat!” eljátszása nem jelentett problémát. Megértették, milyen lavinát indíthat el egy kis ügyetlenség. Milyen félreértések adódhatnak ebből.
Ezután mindenki elkészítette saját bőröndjét, amibe becsomagolta fájó emlékét. Mi változtattunk a befejezésen, mert a gyerekek nem szívesen gyűrték össze frissen elkészült csomagjaikat. Ezért felraktuk a táblára rajzolt repülőgépre, ami elvitte a világ végére.
Az óra végén a ”legbánatosabb” osztálytársukat hatalmas öleléssel próbálták megerősíteni, boldogabbá tenni.
Hubay Tiborné
osztályfőnök
Boldogságóránkat a „Haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” lazító gyakorlattal kezdtük. Aztán képek alapján különböző történeteket találtak ki a gyerekek. Ha nem volt jó a vége, megbeszéltük, hogyan lehet jóvá tenni, kijavítani a hibákat. Hoztam egy „bocsánat” virágot, aminek átadásával, gyakorolhattuk a bocsánat kérését és a megbocsátást is.
Másnap Boldog Dóra Mészöly Miklós: a Bánatos medve című meséjét hozta el hozzánk. A mese végén ismét körbeadtuk a bocsánat virágot, majd megmutattam nekik, hogyan lehet egymás arcát egy plexi és filctoll segítségével könnyen lerajzolni. Bánatos, vidám, csodálkozó, mérges arcot mutattak és a párjuk a plexire rajzolta a látványt. Aztán szerepet cseréltek. Jókat nevettünk az elkészült képeken. Mindenki elmesélte, mire gondolt, amíg rajzolták.
Szerdán megmutattam, hogyan lehet megvigasztalni a pajtásukat, ha bánatos. „Szeretetgombócot” készítettünk. Mindenki kipróbálhatta, milyen a gombóc közepében lenni. Volt aki sokáig akarta élvezni, hogy ő a gombócban a „töltelék”, volt olyan is, aki hamar kimondta, hogy „köszönöm” és ezzel gyorsan kibontotta a gombócot.
Csütörtökön újra portrékat rajzoltunk és történeteket meséltünk arról, hogyan lehet kibékülni, még verset is tanultunk hozzá: Béke, béke barátság, mi volt ez a szamárság? Ha még egyszer összeveszünk, nagyon gyorsan kibékülünk.
Pénteken Bagdi Bellával együtt énekeltünk a Földért.
A gyerekeknek a legjobban a rajzolás és a szeretetgombóc tetszett.
Március hónapban az osztályommal közösen énekeltünk a Földért! Nagyon jó érzés volt így együtt , mert úgy éreztük, hogy ezzel is teszünk egy pici lépést a Föld érdekében!
Szilvike néni!
Szeghalom : Tildy Zoltán Ált. Iskola és AMI!
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A tanulókkal megbeszéltük a megbocsátás fogalmát. Gyűjtöttünk olyan történeteket, eseményeket, ahol gyakorolnunk kellett a megbocsátást. Meghallgattuk a Hoponopono című dalt.
Ezután elkészítettük a Csodafa-megbocsátás-fa feladatot.
Évek óta azt tapasztalom, hogy ez az egyik legnehezebb téma az éves tematikában. Éppen ezért mindig sokkal több figyelmet szentelek az előkészületekre. A témát a munkafüzet történetével indítottam. A börtönből hazatérő fiú esetén keresztül nagyon sok mindenről tudtunk beszélgetni. Szóba került az apró bűn, a bocsánatos bűn, a megbocsáthatatlan bűn fogalma is. Nem minden esetben egyezett a gyerekek véleménye a kategóriák megfogalmazásában, de ez egyáltalán nem gond. Mindenki szépen, értelmesen érvelt és mondta el a véleményét. Ugyanakkor a bűnös és a megbántott szemszögéből is megvizsgáltuk az esetet. Alaposan kitértünk mindkét fél lelki világára. Elemeztük, hogy mit éreztek a szülők és mit érzett a fiúk. Több fázison végigvezettük a lelkiállapot-változásokat. A feltételezett bűnbeeséskor, a bűn kihirdetésekor, a börtönben töltött évek alatt, hazatéréskor és elképzeltük az ezt követő éveket is. Közösen gondolkodtunk azon is, hogy mi lehetett volna a történet másik (pesszimistább) befejezése. Mindezt azért tettük, hogy a saját életünkre vonatkoztatva is tanulsággal szolgáljunk önmagunknak. Hogy érezzük, hogy milyen jó érzés a megbocsátás mindkét fél számára. Mivel a csoport tagjai felső tagozatos diákok, így nagyon könnyen és gyorsan összegyűjtöttünk elsősorban irodalmi alkotásokból olyan eseteket, melyben valamilyen konfliktus és megbocsátás fellelhető és elemezhető. Ezután meghallgattuk a hónap dalát és elkészítettük a 4 varázsszót tartalmazó kártyát is. A következő foglalkozáson elkészítettük a tablónkat is, melyre közösen választottunk egy nagyon jó idézetet, mely szerint a megbocsátás nem változtatja meg a múltat, de jobbá teszi a jövőt.