A gyerekek egy színes papírpillangóra írták azt a szót, hogy „MEGBOCSÁTOK”, egy közelmúltbeli sérelmükre gondoltak, ezután elröptették a pillangót, ami „rárepült” egy közös virágra, s a sérelem a megbocsátás erejétől elmúlt.
Megbocsátás
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A megbocsájtás különleges téma, de nagyon fontos. Sokat beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy ha megbántunk valakit, akkor bocsánatot kell kérni. Ez azért fontos, mert annak is jól esik, akinek bánatot, vagy bosszúságot okoztunk, meg nekünk is, hiszen nem haragszanak ránk tovább.
Megbeszéltük, hogy emlékszünk-e arra, hogy kit, mivel bántottunk meg? Hogyan kértünk bocsánatot?- szóval, öleléssel, simogatással, puszival….
Milyen érzést keltett bennünk? „Örültem, amikor azt mondta a barátom, hogy nem haragszok, semmi baj.”. vagy „Olyan jó volt, amikor rám mosolygott, és megölelt”…
Majd elmeséltem a gyerekeknek a Tündéri bocsánat című mesét.
Ebben a hónapban sokszor maghallgattuk a Ho’oponopono című dalt, amit nagyon megszerettek.
A hónap Boldogságóráját az „Ígéretkosár” c. meséhez kapcsoltam, melyben Mackó mama nagyon szomorú, mert a bocsok folyton megszegik ígéreteiket. Kibontogattuk a szálakat, mi is a menete a megbocsátásnak és nagyon hangsúlyoztuk, hogy az, hogy megbocsátunk valakinek, nem jelenti azt, hogy elfelejtettük, ami történt.
A tevékenységet egy díszes dobozzal kezdeményeztem, melyben egy csoportunknak címzett titkos levelet találtunk. Ebben Mackó mama kért segítséget tőlünk. Különböző feladatokat rejtett a levél, melyet igyekeztünk teljesíteni.
Az első az volt, hogy a tévében kivetítettünk egy-egy családi fotót és egy „szeretetszőnyegre” állva a képen látható gyermeknek el kellett mesélni, be kellett bizonyítani, miért is jó az ő anyukája.
Ezt követően egy nagy papírszíven nyomtatva is megkapták a gyerekek a képeket és egy nagy „szeretetkertet” alakítottunk ki belőlük a szekrényre ragasztva őket. Ennek a hátoldalára egy szív alakú papírra mindenki lerajzolta anyukáját és ezeket kapták meg később az édesanyák Anyák napjára, így azóta otthon gyönyörködhetnek benne.
A Boldogság órába helyet kapott még egy kis székfoglaló játék is, ezzel próbáltam fenntartani a gyermekek figyelmét közben, hiszen a várakozásban több gyermek visszatért a játékhoz. Ez nem volt olyan sikeres kezdeményezés, de újabb lehetőséget adott a megbocsátás gyakorlására.
„A megbocsátás jele” című írás a kézikönyvben megtalálható történet. Ezt dolgoztunk fel, először közösen, majd csoportokat alakítottunk és a megbocsátásról szóló idézetekből választhattak a gyerekek. Az egyik csapat rejtvényt készített a többiek számára. Ez a rejtvény látható a képen.
A gyerekek körbe álltak,középre beállhatott az,aki összeveszett szünetben a társával. A körön kívül állt az a diák,aki megsértette a másikat. A sértett fél elmondta, szerinte miben kéne változtatnia a másiknak, és amikor ezt megbeszélték, a gyerekek beengedték a körbe a körön kívülit és megölelték egymást. A foglalkozás végén meghallgattuk Kowalsky meg a Vegától: A varázsszavak c. dalt és együtt elénekeltük.
Az első osztály áprilisi alkotása a „Szent a béke” címet kapta.
Az áprilisi boldogságórát elkészítette: Tamás-Szalai Szintia
A megbocsátás gyakorlása – Haragunkat kifújtuk, mint a cica nyújtóztunk…
Bagdi Bella Ho’oponopono című dala sokszor elhangzott ebben a hónapban. A gyerekek többször kérték, hogy játszam le nekik, mert olyan megnyugtató.
„Tudtad?” Elmondtam nekik, miért fontos a megbocsátás, amit ők is gyakorolnak nap, mint nap. Tanultunk hozzá egy kedves mondatot, amit a képzésen mutatott nekünk Marica: „Béke, béke, barátság, összeveszni szamárság!”
Az Oktatási Segédanyag ajánlására a Bocsánatsoroló gyakorlatot beépítettem a Boldogságórába. Lelkesen gyűjtötték a bocsánatkérő mondatokat, szavakat és bocsánatkérésre alkalmas nem verbális eszközöket! Meglepően sokat sikerült találniuk!
Felolvastam nekik A három csibe című belga népmesét, majd páros munkában feladatlap segítségével rendszerezték, melyik szereplőnek milyen sérelme volt.
Ezután közösen ötleteltünk, mi járhatott a fehér csibe fejében, mielőtt beengedte a testvéreit.
Az újrahasznosítás jegyében reklámújságokból sablonok segítségével pillangókat vágtak ki, többen kettőt is, és az iskola gangjáról “Elengedem a sérelmem! Megbocsátok!” kiáltással pillangóinkat elröpítettük.
A hónap során többször is beszélgettünk a megbocsátásról, annak jótékony hatásáról, sőt egymás figyelmét is felhívták erre.
Már várjuk a következő hónapot, sok-sok ötletünk van ehhez a témához! Tele vagyunk energiával!
Csoportunkban naponta gyakoroljuk a megbocsátást, empátiát, az egymásra figyelést, az együttműködés képességét. A mindennapokban visszatérő feladatunk tudatosítani a gyerekekben, hogy megbocsátani és bocsánatot kérni is tudni kell. Megismerkedtek a gyerekek a megbocsátás dalával, és az öt varázsszóval, majd a „Tündéri bocsánat „ című mese meghallgatását beszélgetés követte. Aki szerette volna átadhatta a plüss szívecskét annak, akit esetleg aznap megbántott. Milyen érzés bocsánatot kérni és milyen érzés megbocsátani? Nagyon aktívak voltak a gyerekek, szívesen mesélték el a témával kapcsolatos saját történeteiket. Végül a megbocsátás dalát újra hallgatva, énekelve megoldották a megbocsátás erdeje feladatot és kiszínezték az öt varázsszó színezőt.
Egy rövid meditáció után kezdtük a téma kibontását. Ráhangolódásként Rembrandt: A tékozló fiú visszatérítése című képet használtuk. A történet több oldalról való megközelítéssel dolgoztuk fel. Beszélgetőkörben a „megbocsátáshoz” kapcsolódó fogalmakat dolgoztuk fel. Zárásként pedig mindenki készíthetett egy megbocsátókártyát annak, akit megbántott.
Tapasztalatból tudom, milyen nehéz téma. Az osztály életében is voltak konfliktusokkal terhelt időszakok, így tapasztalatból tudják, hogy a sérelmeken túllépni nem mindig könnyű. Nem mindenki képes a megbocsátásra, és nem mindenkinek tudunk egyformán megbocsátani.
Gary Chapman mondatát választottam: „A megbocsátás nem érzelem, hanem az a döntés, hogy elfogadjuk a másik személyt annak ellenére, amit tett” – erről beszélgettünk kicsit.
Az óra nagyobb részében aztán a Pozitivity társasjátékkel játszottunk.