Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy általában milyen sérelmek szokták őket és családtagjaikat érni, milyen problémák merülhetnek fel az iskolában, amikor is megbánthatnak minket vagy mi bántunk meg másokat. Osztottam ki cetliket, amelyek különféle szituációkat vázoltak. Ez és az történt…Te ebben a helyzetben mit tennél, hogyan kérnél bocsánatot? Megvitattuk hányféleképpen kérhetünk elnézést, annak milyen formái vannak. Szóval, cselekedettel, apró ajándékkal, öleléssel.
Ezután rajzokkal szemléltettek egy-egy esetet.
Mindent összevetve arra jutottunk, hogy a harag rossz tanácsadó, ezért fontos, hogy meg tudjunk bocsátani és mi magunk, ha vétettünk, akkor tudjunk elnézést kérni.

Megbocsátás
Egy kis hangulatteremtő játék, meseolvasás után megbeszéltük, kinek mit jelent maga a megbocsátás szó. Egészen régi, elsős korunkig visszanyúló emlékek jöttek elő. Pontosan meg tudtuk fogalmazni, mi is az a megbocsátás, mit jelent az adott feleknek.
A kis megbeszélés után elkészítettük a „sebtapaszainkat”, elhelyeztük azokat a táblára rajzolt sérülésre.
A foglalkozás végén pedig Nyúl Péter mintájára megbocsátottunk egymásnak, erősítettük egymást.

Április – a megbocsátás hónapja. Feldolgoztuk A három csibe c. mesét. Elkészítettük a megbocsátás hajóját, a gyerekek elhelyezték rajta személyes üzeneteiket.

Az áprilisi boldogság órán „A megbocsátás gyakorlásáról” beszélgettünk a gyerekekkel. Mi történik akkor, ha megbántunk valakit? A gyerekek felsorolták sérelmeiket, érzéseiket, amikor megbántották őket. Beszéltünk arról is, hogy milyen érzés megbocsátani valakinek. Ezt követően megbocsátó szavakat gyűjtöttünk, majd anyák napjához közeledve anyák napi kulcstartót készítettünk. Ezzel fejezve ki majd bocsánat kérésünket édesanyánk felé.