Június hónap témája a fenntartható boldogság volt. A Maci csoport gyerekei már reggeli után az udvaron vannak, így boldogórámat is ott töltöttem velük. Rendhagyó módon a homokozót tettük meg helyszínnek, és annak a szélén körben ülve soroltuk fel előző témáinkat, és emlékeztünk meg róluk. A gyerekeknek elmagyaráztam, hogy ezek a dolgok, amiről beszélgettünk, nagyon fontosak az életükben és iskolás korukban is figyeljenek egymásra, legyenek hálásak, tudjanak megbocsátani, fedezzenek fel minden apró örömöt maguk körül. Szerencse, hogy legtöbben a helyi általános iskola tanulói lesznek, és ez az intézmény rendelkezik a Boldog Iskola címmel, így ott is részt vehetnek a Maci csoport gyerekei boldogórákon. Végül a homokban- nagy alagút fúrások közepette- együtt felépítettük boldogságvárunkat. Örülök, hogy ebben a nevelési évben is boldogórákat tarthattam ovisainknak, érzelmi intelligenciájuk nagyban fejlődött a tevékenységek által, és a velük való foglalkozás élmény volt számomra is.

Hogy is kezdődött? …
„Egyszer volt, hol nem volt, állt egy csodás vár egy hatalmas erdő közepén. Ebben a várban tízen éltek együtt boldogan, békességben. Egy napon azonban leszállt a boldogtalanság köde az erdőre és a vár lakói szétszéledtek. Az első feladatunk, hogy elfújjuk közösen az erdőre leszálló, várat beborító ködöt. Közös erővel elfújtuk a ködöt, most már csak a vár lakóit kell felkutatnunk. Ez bizony nehéz feladat, hiszen a világ minden tájára elvándoroltak. …”

Bizony szeptemberben 24 kiscsoportossal elindultunk a 10 hónapon át tartó utunkra, hogy felkutassuk és a várba visszajuttassuk a lakókat. Megismerkedtünk a hála, optimizmus és barátság fogalmával, célokat tűztünk ki magunk elé és valósítottunk meg és sokat nevettünk, táncoltunk, meséltünk és alkottunk együtt. Ez látva a vár királya boldogan tért vissza a Boldogságvárba, hogy újra teljes legyen a létszámuk.

A gyerekekkel ebben a hónapban felidéztük, hogy miket is csináltunk közösen. Volt, hogy képeket nézegettünk, volt, hogy felidéztünk néhány közös játékot és persze teljessé tettük a boldogságváras falunkat is az utolsó képünkkel.
A gyerekek együtt festettek egy nyári képet, hogy emlékezzenek erre a nagy kalandra.

Fényképeket csináltunk, amibe belecsempésztük a várunk lakóit is, ebből egy videó is készült, amit a szülőkkel is megosztottunk, hogy ők is betekintést nyerhessenek, hogy miről is szólt ez az első, boldogságórákkal gazdagított évünk.

Mint minden mese, most a miénk is véget ér, a kis vándorok hazatérnek megpihenni, de ősszel újult erővel indulunk el a boldogság újabb ösvényein.

Hogyan tartható fent folyamatosan a boldogság? Egyedül, vagy társak támogatása is szükséges ahhoz, hogy boldogok legyünk? Az együttműködés ereje miért fontos? A pozitív életszemlélet hogyan szilárdul meg a mindennapjainkban?
A szeretet folyosó játék nagyon tetszett a gyerekeknek, minden gyerek szeretett volna részt venni benne. Szerették volna hallani és szerették volna kimondani, amit éreznek egymás iránt. Zárásképpen pedig eljátszottuk a szeretetláncot.

A mi óvodánkat, ami közösségünket a gyermekközpontúság jellemzi. Minden tevékenység a játék köré van csoportosítva, minden foglalkozásunk kiindulópontja. Örökös zöld óvoda révén nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóságra, az újrahasznosításra és a környezettudatos magatartás kialakítására. Az óvodapedagógusaink ezt a szemléletet vallják, valamint minden erejükkel ezt próbálják a gyermekeknek átadni, hiszen ők a jövő generációja.
Június első hetében IS a gyermekeké volt a főszerep. Őket ünnepeltük, nekik szerettünk volna adni élményt, boldogságot és jókedvet, hiszen május utolsó vasárnapján őket ünnepeltük. Mi, akik a gyermekek miatt választottuk ezt a gyönyörű hivatást szerettük volna az egész nevelési évet megkoronázni különböző programokkal. A reggeli érkezés már az udvaron történt, ahol az óvodát ünnepi ruhába öltöztettük, feldíszítettük. Pikniket varázsoltunk a füves területre, raklapokból asztalt terítettünk, plédekkel biztosítottuk az ülőhelyet. A Grimm – busz színház társulatot már sokadik alkalommal vendégül láttuk, akik a „Rigócsőr” című gyermekmesét dramatizálták a gyermekeknek. Minden csoport kókuszgolyót készített, amit el is fogyasztott a piknik alkalmával. Csillám tetkót is kaptak a gyermekek egytől egyig, valamint még pálcikás jégkrémmel is kedveskedtünk számukra. Az egyik édesapa lovakkal foglalkozik, aki színesítette a gyermeknapi programsorozatunkat egy lovaglással. A gyermekek boldogok voltak és vidámak. Azt gondolom a rengeteg élménynek köszönhetően a fenntartható boldogság ki fog tartani szeptemberig, az új tanévig. :)