Az utolsó boldogságórán előkerültek a tanév során készített plakátok. De előtte a táblára felírták a diákok azokat a szavakat, amelyek eszükbe jutottak az órákról. Mindenki jól érezte magát.

Beszéltük az osztalyban a következő dolgokról:
Mit is jelent a fenntarthatóság?

„Viszonylag könnyű dolog rövid időre vidámabbá válni, ahogyan
nem nagy művészet rendet tartani az íróasztalon vagy párba rakni a cipőket. Az igazi kihívást az
jelenti, hogyan őrizzük meg a boldogság új szintjét.” – írja Sonja Lyubomirsky.

Három fontos összetevőt beszéltük át :

1. A pozitív érzelmek
2. Társas támogatás
3. Szokássá válás

Kiállítást tartottunk :

Készített a csoportom egy kiállítást az év során készített egyéni és közös munkákból! A kiállításról
készült fotók a következők :

A feladat neve: Kiállítás

A kategória: rajz

Szabó Aliz pszichologus

Az utolsó boldogságóra a tanév témáinak összegyűjtésével kezdődött páros munkaformában. Majd minden páros kapott egy-egy elkészült munkát. Ügyeltem arra, hogy mindenki olyan csomagoló papírt kapjon, amit nem ő készített a tanév során. Majd a párok azonosították a témákat az elkészült alkotásokkal. Jó érzésekkel gondoltak az egyes munkákra.

Egy példa arra, amikor a jó úton haladva hamarabb elérjük a célunkat. De nem feltétlenül a cél kell, hogy vezérelje a tetteinket, egyszerűen csak jónak kell lennünk legbelül és ez a jóság kamatozni fog. Így sikerült kibékülnie Planktonnak és Spongyabobnak, Rákuramnak. 🙂

Egész komoly könyvsorozatban gondolkodott a csapat. Ők a Szent Johanna Gimi szigorú (?) tanárának és a rajzolásra képtelen Reni kapcsolatát tették rendbe. Feltettük a kérdést: Mi lett volna, ha hamarabb feláll Reni….???

Az osztály kis csapata Vukot választotta. Ők Vuk és a Simabőrű kapcsolatát rendezték, reméljük tartósan. 🙂

Az osztályom egyik kis csapata Hókuszpókot szemelte ki. Nos, kiderült, hogy a mese írói egy szempillantás alatt tudtak volna belőle egy kedves varázslót is teremteni. 🙂 A gyerekek megtették. 🙂