A boldogságprogram alkalmazásával sikerült elérni, hogy énképük, különböző tevékenységek során és kapcsolatokban differenciálódjék. Fontos volt számomra ezeket a foglalkozásokat megszervezni, amely a gyerekeknek biztonságot nyújt, lehetőséget a kibontakozáshoz, beszélgetőkörök aktív részvevője lehessen, sokszínű tevékenységet gyakorolhasson, érzelmi kötődéseik alakuljanak társaik, felnőttek iránt, a destruktív kritika minden formájától védve legyenek! Képessé váltak, hogy ezekben a közös tevékenységekben érdeklődéssel, aktivitással, jó kedvvel vegyenek részt. Társaik beszédére oda figyelnek, beszédfegyelmük, monotóniatűrésük kiemelkedően jó lett. Megértik környezetük jelenségeit, van véleményük, képesek azokat egyéb cselekedetükben újra alkotni.

A júniusi hónap témájának megfelelően, a fenntartható boldogságot a gyermeknap köré szerveztük.
A Bogyó és Babóca nagycsoportosai, csillámport szórva, varázsigével és varázsmozdulatokkal elutaztak Meseországba, ahol különböző meseszereplők ruháit ölthették fel. A lányok, egy hatalmas ládából valogathattak a szebbnél szebb hercegnős, királykisasszonyos, szegény lányos és boszorkányos jelmezek között, míg a fiúk hercegnek, királynak, lovagnak, vándornak vagy éppen szegény embernek öltözhettek fel. Ültettünk mesefát, simogattunk galambokat, lencsét válogattunk, s végül eljártuk a „mesés boldogság” táncát.
A mesés utazást követően, a gyermekeknek le kellett festeniük saját magukat. A feladat címe: „Én boldogan”. Az elkészült alkotások kiállításra kerültek a csoport mágneses tábláján, amit az utolsó tanítási hét végéig a gyermekek megcsodálhattak.