A tanév első felének tapasztalatai alapján arra az elhatározásra jutottam, hogy a tanulóim képességstruktúrája indokolja a lassabb tempót. A tanulók rigid gondolkodása következtében a szeptember, október, november és december hónapokban begyakorolt típusfeladatokat, szerkezeti egységeket igyekeztem a tanulók konfortzónájának megfelelően apró változtatásokkal módosítani.
Január – A célok kitűzése és elérése
Januárban a célok kitűzésének fontosságával foglalkoztunk. A tankönyvben szereplő mese feldolgozását követően a tanulók kreatív módon saját kívánság-halacskáikat készítették el. A színes pikkelyekkel díszített halak hátoldalára mindenki felrajzolhatta személyes céljait, vágyait, így alakítottuk ki közösen „kívánság tavunkat”. Ez a játékos, vizuális projekt segítette a gyerekeket abban, hogy tudatosabban megfogalmazzák és bátrabban vállalják céljaikat.
A hónap zenéjének választottuk: https://www.youtube.com/watch?v=StsRgzH3E6s
Február – A megküzdés gyakorlása
Februárban a megküzdési stratégiák fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A foglalkozásokon az érzelmek felismerését, kifejezését és mások érzéseinek megértését gyakoroltuk különböző szituációs játékok segítségével. A tanulók a nehéz helyzetek során jelentkező érzéseket és azok testi megnyilvánulásait is feldolgozták a munkafüzet feladatai által. A hónap zárásaként légzéstechnikákat (például pillangólégzés, szivárványlégzés) ismertek meg, majd mindenki elkészítette saját „légző négyzetét” zseníliából és gyöngyből, amely segítette őket a négyzetes légzés tudatos gyakorlásában és megnyugvásban.
A hónapban nem választottunk zenét, hanem különböző természeti hangösszeállításokat hallgattunk.
Március – Az apró örömök élvezete
Márciusban a figyelmet az élet apró örömeinek tudatos megélésére irányítottuk. A tavasz eljövetelét kihasználva kincskereső sétát szerveztünk a tanulók számára. A séta során arra kértük őket, hogy figyelmesen szemlélődjenek, és próbálják meg felfedezni a természet apró csodáit: egy színes virágot, különleges falevelet, madárdalt vagy a nap melegét az arcukon.
A gyerekek egy előre elkészített feladatlapon jelölték azokat a természeti kincseket, amelyeket útjuk során felfedeztek. A feladat célja nemcsak a megfigyelőképesség fejlesztése volt, hanem az is, hogy ráébredjenek: boldogságérzetünkhöz gyakran elegendő egy rövid séta, egy szép táj vagy egy kellemes illat is. A közös élmény során a tanulók megtapasztalták, hogy a boldogság sokszor a legegyszerűbb dolgokban rejlik – csak észre kell venni őket.
Április – A megbocsátás gyakorlása
Áprilisban a megbocsátás, a mások iránti empátia és az elfogadás került a középpontba. A foglalkozások során ismét egy tanulságos mese feldolgozására került sor a tankönyv segítségével. A cél az volt, hogy a tanulók mélyebben elgondolkodjanak a megbántás és a megbocsátás folyamatáról, és bepillantást nyerjünk gondolatvilágukba. Megnyugvással tapasztaltam, hogy a legtöbb gyermek már egészen empatikus módon viszonyul mások érzéseihez és sorsához.
A történet feldolgozását kreatív feladatok is kísérték: a gyerekek szerepeket választottak, majd saját készítésű fejpántokat színeztek és vágtak ki a mese szereplőinek megfelelően. Egy következő alkalommal az udvaron, drámapedagógiai eszközöket is alkalmazva, részben improvizatív módon eljátszották a három csibe történetét. Ez a játékos feldolgozás segített mélyebben átélni az eseményeket és az érzelmeket, amelyek egy-egy konfliktushelyzetet kísérhetnek.
Különösen emlékezetessé tette ezt a hónapot, hogy új tanuló érkezett a csoportba, aki korábbi iskolai tapasztalatai miatt frusztráltan, elutasítottsággal küzdve csatlakozott hozzánk. A megbocsátás témája, valamint az elfogadó közösségformálás segítette őt az első lépésekben, hogy új közösségére bizalommal nyithasson.
Május-A testmozgás gyakorlása
Májusban a testmozgás és a mozgás örömének gyakorlása állt a Boldogságóra fókuszában. Ebben a hónapban különösen sokszínű és élménydús programokon vehettek részt tanulóink, amelyek a testi-lelki jóllétet egyaránt támogatták. A lehetőségek teljes körű kiaknázása főigazgató asszonyunk támogatásának köszönhetően valósulhatott meg – ezúton is hálásak vagyunk érte.
A tanév során folyamatosan figyelmet fordítottunk a mozgás ösztönzésére, azonban májusban kiemelt hangsúllyal vettünk részt az „1 millió lépés az iskoládért” pályázatban, amelybe a tanulók mellett szüleik is aktívan bekapcsolódtak. A közös célért való mozgás motiválta a gyerekeket, és erősítette a családok mozgáshoz való pozitív viszonyát is.
Különleges élményt jelentett számunkra, hogy a főigazgató asszony közbenjárásával lehetőségünk nyílt részt venni a Várpalotán áthaladó Béke Futásban is. A tanulók és pedagógusok közösen csatlakoztak a rendezvényhez, amely nemcsak a mozgás fontosságát hangsúlyozta, hanem a béke, az összetartozás és az egészséges életmód üzenetét is közvetítette.
A hónap egyik csúcspontja a városi Kihívás Napja keretében megrendezett Fighter’s Run akadálypálya volt, amely valódi fizikai kihívást és rengeteg örömet jelentett a résztvevő diákok számára. A mozgásos élmények ezúttal is túlmutattak a fizikai aktivitáson: közösséget építettek, önbizalmat adtak, és a tanulók számára maradandó emlékeket teremtettek.
Június – Évértékelés és búcsúzás
Júniusban igyekeztünk számot vetni az elmúlt tanév során megélt élményekkel, feldolgozott témákkal és közösen átbeszélni, milyen utat jártunk be a Boldogságóra Program keretében. Ez az időszak egyben alkalmat adott arra is, hogy búcsút vegyünk egymástól és a közösen megélt pillanatoktól.
A jövő tanévtől nemcsak a negyedikes tanulóim búcsúznak az alsó tagozattól, hanem én magam is elbúcsúzom jelenlegi iskolámtól. Ez az időszak számomra is különleges mérföldkő, amelyet hálás szívvel és sok szép emlékkel zárok le.
Úgy gondolom, hogy a Boldogságóra Program nemcsak egy értékes pedagógiai eszköz, hanem egyben remek lehetőség a közösségformálásra, a tanulók érzelmi fejlődésének támogatására és a közös élmények megerősítésére. Hálás vagyok a közösségnek, hogy én vezethettem be ezt a programot intézményünkben, és hogy együtt dolgozhattunk a gyerekek boldogságáért és jóllétéért.