Együtt sikerül
Fenntartható boldogság
Az utolsó foglalkozáson többek között beszélgettünk az éves munkájukról. Kinek milyen kedves emléke van? Le is rajzolták,el is mesélték. Az egyik rajzpályázaton több gyerekünk is nyert, van akinek ez volt a legnagyobb boldogság!
A június hónap egy kicsit kautikusan sikerült. Kezdve ott, hogy nagyon kevés gyerek lett a csoportban. Valaki beteg lett, valaki pedig a nyári szünetet kezdte meg nagyon hamar. Valamint mi felnőttek is fontos dolgokkal voltunk elfoglalva. Azonban a fentartható boldogság egyik legjobb példája az éves munkánkért köszönetet mondó meglepetés találkozás szervezése a Ligetben a csoport szülei részéről, ahova a napocska csoportos gyerekek szinte hiánytalanul eljöttek. 😊
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Az osztály tanulói ,,boldogságmadarat” készítettek, majd ráírták, hogy mi volt számukra az év legboldogabb pillanata az iskolában. Ezután a madárkák a ,,szeretet folyosón” elrepültek iskolánk faliújságára.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Fennrartható boldogság lenne a minden napok mozgatója.
A meséhez készített illusztrációkkal köszönünk el a programtól.
Jó volt itt!
Semmit nem ér az élet boldogság nélkül.A nehéz időszakban a nagyobb odafigyelés nélkül értelmetlen minden perc.
LEGYEN SOK BOLDOG ÓRÁTOK,MERT MINDEBKI AZT ÉRDEMLI.
Az utolsó Boldog Óra foglalkozásra megígértük a gyermekeknek, hogy ha feljutunk a vár kapujába, és kinyitjuk azt, „hetedhét világra szóló bulit” rendezünk.
Sokat fejlődtek a gyermekek, toleránsabbak lettek, segítenek egymásnak, erősödött a csoportkohézió.
Sajnáljuk, hogy véget értek az órák, de mindenképpen folytatjuk a következő nevelési évben a nagycsoportosokkal.
Júniusban örömmel nyugtáztuk, hogy eljutottunk a Boldog vár 10. lépcsőfokára.
Elkészítettük a közös boldogság füzérünket. Mindenki kiszínezhette, kivághatta a kedvenc témájának mintáját, melyet haza is vihetett a „boldog-zsákjában”. Építettünk kockákból Boldog-várat, jó időben pedig Boldog-homokvárat. Zárásul nagyot táncoltunk kedvenc Bagdi Bella- dalainkra. 🙂
„Minden napot mosollyal kezdj, és hálával zárj!”
„Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig. De bujkáljon bennünk a mosoly – minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson! ” /Janikovszky Éva/
Júniusi hónapunk a fenntartható boldogság jegyében telt, a boldogságórákkal átszőtt tanévünk utolsó lépcsőfokára értünk. Az év végéhez közeledve szinte repültek a napok! Mindenkit csalogatott már a pihentető nyár: a melengető napsütés, az udvari játékok, homokozás, fagyizás… A hónap feladataival sokféle érzést éltünk újra át, sokat tanultunk! A kis madár relaxációs gyakorlatát érdeklődve, jó érzésekkel élték meg a gyerekek, a mesehallgatás során Meseországba kalandoztunk, s élményrajzaik elkészítésével színes boldogságláncot fűztünk. A jól érzem magam… kezdetű összefoglaló meditációval zártuk hónapunkat. A kilenc hónap témáit megélve, boldogságfokozó technikáit tanulva, gyakorolva gazdagodtak a gyerekek hálával, optimizmussal, sokat javultak társas kapcsolataik, jócselekedet-tárházuk gazdagodott, újabb és újabb célokat tűztek ki, és értek el, megküzdve az akadályokkal. Sok örömben volt részük, a konfliktushelyzetek megoldásában segítségükre voltak a beszélgetések, a megbocsátás gyakorlása. A mozgás öröme egész évben velünk volt: önfeledt udvari játékok, izgalmas focimeccsek, labdajátékok, népi dalos játékok által, kint és bent egyaránt, ahogy az idő engedte. Beépültek mindennapjainkba a hónapok meséi, dalai, zenéi. Nagy várakozással tekintünk a jövő év elé, mert a Boldogságórák nélkülözhetetlen kincseinkké váltak. Boldogiskolánk pedagógusaival örömmel osztottuk meg hónapjaink élményeit, ötleteit. Hálás szívvel köszönjük Bagdi Bellának, s mindannyiuknak, hogy átélhettük minden apró örömben, hogy Jobb velünk a világ! Jövőre folytatjuk…
Rétsági Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye
Rendszeresség, gyakorlás, kitartás… Így lesz Fenntartható a Boldogság is. Megannyi nehézséggel, problémával, gonddal kellett megküzdenie kisdiáknak, pedagógusnak, szülőnek ebben a tanévben is. Mi megmásztuk a lépcsőfokokat!
Egy, évekkel ezelőtt, más csoporttal készített tablót „újrahasznosítottunk” – mert nem hogy nem szégyelljük, hanem büszkék vagyunk arra, hogy ami elődeinknél bevált, azt a gyakorlatot ma is alkalmazzuk. Sőt, épp az értékét növeli, a fenntarthatóságot erősíti.
A jövő felé is bizakodva tekintünk. Megható jelenet volt, amikor összevont kisiskolánk „nagy negyedikesei” ballagtak, és így búcsúztak: „Márti néni, ugye az új iskolánkban, ötödikben is lesz boldogságóra? Ha esetleg nem, akkor segítesz elintézni? ”
Azt hiszem, sőt tudom: a gyermekek lelkében biztos lesz folytatás, és biztosan hatással lesz fejlődésükre e négy év a Keszegsuliban – ahol nemcsak tanultak, hanem a jóllét boldogleckéivel is gyarapodtak.
Nekem is hiányozni fog! (Hiszen magam is elballagtam a nyugdíj felé:(
Ám ami megnyugtat: a fenntarthatóság biztosított, hiszen drága kolléganőm folytatja e szép, nemes munkát.
HÁLA ÉS KÖSZÖNET!!!