Beszámoló

Mesevár Óvoda és Bölcsőde, Törpike csoportjában megtartott Boldogság óráról, amelyen A testmozgás témát dolgoztuk fel a gyerekekkel

Foglalkozásunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival indítottuk, „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”, „Tüdőtakarítás”, „Az én hangom..”. A mozgásos feladatokat nagy örömmel végezték a gyerekek, többször is kérték az egyes feladatok ismétlését.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie c. dalát is, amelyhez saját kis koreográfiát találtak ki a csoport tagjai, elsősorban a kislányok. Kézen fogva mozogtak, forogtak, közösen, majd kettesével énekeltek. Nagyon jó hangulatot teremtve a további játékokhoz.
A meglepetés hatására alapoztam, amikor bekopogtatott hozzánk” Boldog Blanka” és „Szomorú Szilárd”. A bábokkal a gyerekek motiválása volt a célom, kíváncsiságuk felkeltése, hiszen a bábok” kicsit fáradtan, kimelegedve” érkeztek meg hozzánk.
Már el is hangzott a kérdés, miért ilyen „fáradtak” a bábok? Válaszom: Tornáztak, futottak, mozogtak egy kicsit a szabadban.
Játékos tornára hívtam ezután a gyerekeket, a tornázós mondókával. Először kicsit kevertük a mozdulatokat, de többszöri gyakorlás után már nagyon jól mentek a mozdulatsorok. Nagyon tetszett mindenkinek.
A kis bemelegítés után, tükörjátékot játszottunk, amelyet nem is akartak abbahagyni a gyerekek, olyan nagy sikere volt. Újabb és újabb mozgásformát találtak ki, amelyet elmutogattak, és nagyon élvezték, ha a többiek nem találták ki mindjárt.
Mindenki nagyon elemében volt, ezért még a „Tűz, víz, repülő” játékot is eljátszottuk, amelyet már nagyon jól ismertek a csoport tagjai, de ennek ellenére nagyon lelkesen vettek rész a játékban.
Sokat nevettünk, mindenki nagyon jól érezte magát játék közben.
A sok mozgás után egy kis beszélgetésre hívtam a csoport tagjait, arról indítottam beszélgető kört, hogy a gyerekek véleménye szerint Miért fontos a testmozgás?
Nagyon jó válaszok születtek, a gyerekek gondolatai igazán nagyszerűek voltak,
„azért, mert egészségesek leszünk tőle, ne legyünk ducik, jobban tudjunk levegőt venni, a mozgás végén, olyan jó…stb.” lehetne még tovább is sorolni a gondolatokat.
A beszélgetés után színeztek a gyerekek, nagyon szép, színes szökellő cicák készültek.
A csengővel mesélésre hívtam a gyerekeket, A lusta király c. mesét hallgattuk meg.
Mesélés közben törekedtem arra, hogy a történet és a szereplők bemutatása érdekes, érzékletes legyen.
A mese bemutatását ezért úgy terveztem, hogy igyekeztem mindvégig fenntartani a tevékenységben résztvevők figyelmét, illetve bevonni a később csatlakozókat is.
Szerettem volna lehetőséget biztosítani a mese mélyebb átélésére, ezért a mesét dramatizálással is eljátszottuk.
A szerepek kiosztása egyéni jelentkezés alapján történt, nagyon tetszett a gyerekeknek a mese története.
A dramatizálás sikerét a gyermekek aktív részvétele igazolta, az, hogy tetszett nekik a mese témája, és érdekes volt számukra a megjelenítés.
A mese után aki kedvet érzett hozzá, lerajzolhatta a főszereplőt a lusta királyt is.
A rajzolás után a tornaterembe mentünk a gyerekekkel, ahol sorversenyeket játszottunk, nagyon lelkesek voltak a gyerekek.
A tevékenységek minden mozzanatában dönthettek arról, hogy melyik játékban szeretnének részt venni, egyénileg választhattak.
Foglalkozásunkat közös énekléssel zártuk. Bagdí Bella: Repülj velem c. dalával.
Úgy érzem, hogy sikerült olyan élményközpontú tevékenységeket végeznünk a gyerekekkel, amelyek nagyban elősegítik az egészséges életmód megalapozását, a gyerekek igényévé válhat a rendszeres mozgás.

Ez a témakör azért állt a legközelebb a gyerekekhez, mert a mozgás minden gyermek lételeme.A beszélgetést azzal kezdtük, hogy kinek melyik a kedvenc sportja, és ehhez ki kellett választaniuk a képek közül, amilyen eszközt kell hozzá használni (ha van). A mozgásos játékok színesítették a foglalkozást. Játszottunk egy ügyességi- gyorsasági játékot, amelynek az volt a lényege, hogy párban játszottuk.Az egyik gyermek volt az egér, a másik az egérlyuk. Jelre, kifutottak az egerek a lyukból, tettek egy kört, majd visszabújtak a lyukba. A leghamarabb visszaérő volt a legügyesebb. A másik játék egy csapatjáték volt, egy nagy abroszba felfújt lufit tettem, először 1, aztán 2, végül 3-at. Nagyon izgalmas volt,ahogy koncentráltak a gyerekek, hogy ne”ugorjanak ki” a lufik.