Ianculescu Zsófia
Célok kitűzése és elérése
Sylvester Adrienn és Szész Nóra
Sorbán Dorottya és Fülöp Yvette fotója
A siker öröme
Volt egy lány az iskolában, aki szerette a kosárlabdát, és mindenképpen meg akarta ő is próbálni.
Mikor hazafele tartott, azon gondolkodott, hogyan mondja meg a szüleinek, hogy zongorázás helyett inkább kosarazna. Amikor hazaért, elmesélte gondolatait, és hosszú könyörgések után végül a szülei beleegyeztek.
Az edzésen az első nehézséget az jelentette, hogy nem tudott bal kézzel labdát vezetni. Nagyon rosszul esett neki, hogy a csapattársai sokkal ügyesebbek, és már bal ziccereket dobták sorozatban. Már majdnem feladta a kosarazást, de még egy esélyt adott magának. A hatodik edzésen, amikor ő került sorra, összeszedte minden bátorságát, és elindult a labdával, hogy bedobja. Hitt benne, hogy meg tudja csinálni, hiszen sokat gyakorolt, és a csapattársainak is ment. Mikor a palánkhoz ért a labda, úgy tűnt, sikerülni fog. A lány és társai is izgultak, de a labda csak forgott a gyűrűn. Egyszer csak hirtelen megállt. Mindenki csendben várta a csodát. És a labda végre beleesett a gyűrűbe. Nagy taps és kurjongatások hallatszottak. A lány alig hitt a szemének. Csapattársaival együtt örült élete első sikeres ziccerének.
Az öltözőben együtt ünnepelték az új csapattag sikerét, és már a következő meccsre be is választották a keretbe.
Év végén az állatkertbe szeretnénk menni osztálykirándulásra. Persze, ez nem olcsó mulatság. Ezért a gyerekek azt javasolták, hogy a már lezajlott őszi, és a nemsokára esedékes tavaszi papírgyűjtés során kapott pénzt fordítsuk a kirándulásra. Megígérték, hogy szüleiket is megkérik, ne dobjanak ki semmilyen szórólapot, újságot, hanem segítsenek azt összegyűjteni.
Nyolcadikos osztályként fontos feladat volt a tavaly megfogalmazott célokat megvizsgálni, és felelősségteljes döntést hozni a továbbtanulásunk ügyében. Túl vagyunk rajta! Bízunk benne, hogy mindannyian jó irányba indulunk!
Egy másik fontos célkitűzésünket is sikerült megvalósítani. Elkészült a BOLDOGSÁGFALunk! Egy kis emléket hagyunk magunk után az iskolában. Addig is motiváló idézetekkel lelkesítjük magunkat és arra járókat is!
Mi lehet a közös célunk? – januári feladat
„Egyáltalán nem baj, ha az útkeresésed során nem arra a hegyre mész fel, amelyik az igazi nagy célod. Az sem baj, ha nem a legrövidebb úton mész fel. Mint ahogy az sem, ha sok helyen állsz meg pihenni.”- Vámos Róbert
Szárnyaltak a gyerekek gondolatai a cél, mint téma felvezetése kapcsán. Természetesen először a saját szubjektív szférájuk nyílt meg, majd a csoportos feladatoknál körvonalazódott, hogyan is ragadhatják meg a közös célokat. Idézeteket kerestek, hogy melyik foglalja leginkább magába a meghatározást. Majd elkezdődött a kis műhelymunka. A rajzokból megfogalmaztuk az osztály közös célját, ami látható volt a produktumokból; az pedig a kirándulás.
Következő foglalkozásunkon igyekeztünk egy tablón is megerősíteni az osztály kirándulás utáni legfőbb vágyát. Kitértünk arra, hogy kinek-kinek mi lehet a saját feladata a kitűzött cél eléréséhez, kiknek a segítségére számíthatunk, milyen nehézségek adódhatnak?
A tanult dalocska éneklése a számolásokkal megmutatta, hogyan haladhatunk közösen lépésről–lépésre.
Minden kisgyerek vágyik rá, hogy hazavigye, minél többször az osztály kabalafiguráját.
A cél a nyuszi, elérése egyéni. Erről készültek rajzok.
