Célok kitűzése és elérése
„Aki nem tervez, a bukást tervezi meg.” (Churchill)
Ez az óránk a célok kitűzéséről és eléréséről szólt. Bár sokan hiányoztak betegség miatt, azért ugyanolyan lelkesedéssel és komoly átgondoltsággal fogtak a feladatok végrehajtásához a gyerekek, mint eddig. Ráhangolódásként meghallgattuk a dalt, ebből már ügyesen rájöttek a tanulók, mi is lesz az adott témánk. Összekapcsoltuk a dal szövegéből értelmezett gondolatokat a kivetített idézettel. Ezután csoportokban dolgoztak, puzzle-t raktak ki, melyek győzteseket ábrázoltak, és ezek kapcsán mondták el gondolataikat. Szépen összegyűjtötték, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjék, a buktatók esetén mi a helyes magatartásmód, megoldást hogyan találjanak. Felolvastam nekik a mesét, majd csoportban beszélgettek arról, hogy a kitűzött célok megvalósításához a szükséges lépéseket meg kell tenni. Jeleneteket játszottak el a meséből, majd közösen megbeszéltük a tanulságokat. Majd egy T-ábrában jellemzőket gyűjtöttek a céltalan és céltudatos emberre vonatkozóan, s megbeszéltük, ki hová sorolná magát, mik a legfontosabb célok az életükben. Végezetül ismét meghallgattuk a zenét.
Amikor elkezdtem készülni ebben a hónapban a Boldogságórára volt egy kép a fejemben, hogy mi felé próbálom majd terelgetni a gyerekeket, milyen ötleteket adok nekik, hogy közösen megfogalmazzuk, hogy vajon a mi kis elsős osztályunknak mi is lehet a célja és milyen akadályok nehezíthetik annak elérését.
No, tipikus példája volt az óra annak, hogy „Isten tervez, ember végez”! De imádtam az órát és a gyerekek fantáziáját is. A mese felolvasása utána rákérdeztem vajon mi milyen célt tudnánk magunknak kitűzni? Az első válasz meg is adta az alaphangulatot: „Legyen a célunk az, hogy elmegyünk osztálykirándulásra, a Balatonra.” Úgy éreztem a kisfiún, hogy szívéből jött a válasz, őszinte volt, boldogság tükröződött az arcán. Úgy éreztem a maguk elsős szintjén a korosztályuknak megfelelő célt tűztek ki maguk elé. Nem gondolkodnak nagy, érzelmi dolgokban, a távoli jövőben, egyszerűen csak együtt akarnak eltölteni egy kis időt a Balatonon.
Milyen akadályokba ütközhetünk a célunk eléréséig? Záporoztak itt is a jobbnál jobb gondolatok. Például: lerobban a busz, megbetegszik a fél osztály, pirosat kapunk a sorompónál, kiesik a busz kereke, lebetegszik a sofőr bácsi. Ebben megfogalmaztak könnyen áthidalható és esetenként nagyobb horderejű akadályokat is.
A célba dobos játékot mindenki kipróbálta és elmondta milyen érzés volt amikor célba talált.Ez alapján könnyebb volt megfogalmazni,hogy kinek milyen célja van.A következők hangzottak el:
– A bolygó összes nyelvén szeretnék megtanulni.
– Szeretnék megtanulni olvasni, írni.
– Állatorvos, műkörmös, bűvész szeretnék lenni.
Készítettünk egy szivárványt amire mindenki rárajzolta, hogy milyen célt szeretne elérni, kisebbekkel képeket kerestünk és ezt raktuk fel.
Farsang hónapjába léptünk. Közös célt tűztünk ki a gyerekekkel: együtt készítjük el csoportszobánk farsangi dekorációját. A tervezgetéshez készítettünk egy céltérképet, ahol képekkel/eszközökkel jeleztük a megvalósítás útjait. Több tevékenységet, megvalósítandó feladatot terveztünk: lufi fújást, bohócok színezését, álarcok készítését, és kiegészítésként dalok, versek tanulását. Egész hónapunkat áthatották a kitűzött tevékenységek. A lufi felfújásnál minden gyermek kipróbálhatta magát. Három kisgyerek a csoport biztatására, ösztönzésére megtanulta a felfújni a lufit nem kevés küzdelemmel.Többször megmutattuk, magyaráztuk, bemutattuk a technikát. ,,Küzdj, ne add fel, sikerülni fog!” – kiáltoztunk bátorítva őket, mire végre megpróbálták. A végeredmény három boldog gyerek, akik megtanultak lufit fújni, és egy gyerekcsoport, aki széppé varázsolta a csoportszobáját. Mi, felnőttek is a gyerekekkel élveztük az utat és a végeredményt. Elmondhattuk: ,,Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
Elérkeztünk a boldogság óra 5. témájához, ami a célok kitűzése és elérése. A gyermekek igyekeztek megfogalmazni, hogy milyen célokat szeretnének elérni és milyen tevékenységek vezetnek az elérésééhez. Az értelmes célok támogatják az önbecsülésüket azt eredményezik, hogy magabiztosak lesznek s jól tudnak érvényesülni a mindennapokban. Azt is megtapasztalhatták, hogy a csoport közös céljait úgy érhetjük el, hogy együtt működünk a csoport tagjaival. Az egyéni célokat lerajzoltuk és felragasztottuk a csoport fájára, hogy minden nap láthassuk. A közös célból céltérképet készítettünk, amelyben lerajzoltuk, hogy milyen tevékenységekkel kell szembe nézni és milyen akadályokat kell legyőzni, hogy elérjük a kitűzött célt.
Kedves Grinch!
Képzeld el, hogy meg tudtam menteni a barátomat. Őt Max-nek hívják és ő egy terrier kutya, barna-fehér fotokkal. A parkban elrántotta egy másik kutya és így elveszett a nyakőrve. Elvitték a sintérek. Mindenkinek szóltam a legjobb barátomról, hogy elveszett és segítsenek megkeresni. Elindultunk, és egy emberi úton mentünk a csatornához. Ott voltak a kóbor macskák. Az egyik kiöklendezte Max nyakörvét. Ezután lementünk a csatornába. Ott volt a gonosz nyuszi, bántani akart minket, de végül segített ő is a barátaival megkeresni Max-et. Közös erővel megoldottuk és minden jóra fordult. Megtaláltuk Max-et és kimentettük egy autóból, ami vízbe borult. Mindenki örült és hazamentünk ki-ki a gazdájához.
Szia! Szeretettel Gigi
Nagyon harcolunk, hogy a magatartás versenyben egyszer elsők legyünk.
Célunk várépítése közösen, együttműködve.
Célul tűztük ki, hogy a Boldogságóra program 5. hónapjának témáját („Célok kitűzése és elérése”) a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szinten feldolgozzuk. A gyerekek érzelmeire hatva, azon keresztül fogalmazódtak meg bennü(n)k egyéni, illetve közös céljai(n)k, először képi, majd fogalmi szinten. Énekeltünk, játszottunk, célba dobtunk, meséltünk, várat építettünk, rajzoltunk. Mindezt nevetve, bolondozva, egymást buzdítva, támogatva.
