A gyerekek már nagyon várták az újabb boldogságórát. Örültek ,hogy újabb lépcsőhöz értünk és hamarosan bejutunk a várba. Boldog Blanka segítségével megbeszélgettünk mik is a célok, kinek mi a célja a közeljövőben, mit szeretne elérni. Boldog Blanka is megsúgta neki mi a kitűzött célja, ami ösztönözte a gyerekeket, hogy miket tudnának ők is mondani. Elmeséltem Boldogvár történetét, majd játszottunk célbadobós játékok babzsákokkal. Ez nagyon tetszett nekik. Miközben karikába dobálták a babzsákokat, célokat fogalmaztak meg pl. szeretnének meg tanulni síelni, a nagy focicsapatba bekerülni, stb. Ezt követően az asztalnál feladatlapot oldottak meg, ki kellett színezni mit szeretnének megtanulni és le is rajzolták ami nem volt a megadottak között. Élvezettel színeztek és rajzoltak. Másnap kiszínezhették a „Boldogvárat” és kincskeresésre indulhattak, a boldogvár puzzle darabjait meg kellett keresni. Izgatottak voltak, hogy minél többet találhassanak meg. Nagyon élvezték a játékot. Majd elmondták nekem ma miért hálásak. Ez boldogsággal töltött el.
Célok kitűzése és elérése
Hévízgyörki Petőfi Sándor Általános iskola
A szeretettel meghajtott járművek. Csak szeretet kell!
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Január, újévi fogadalmak, tervek időszaka. Innen indítottam a foglalkozást. Tisztáztuk a fogalmakat, remekül értették, hiszen osztályfőnökükkel is beszélgettek a fogadalmakról, sőt, azok olvashatóak is a terem falán. Mit tervezünk, mik a céljaink, erről is beszélgettünk, aztán elővettük a három halas papírt. Jött a nagy kérdés, 3 és hal, mi jut eszünkbe róla? Először nagyon valóságos élményeket hoztak elő, például a karácsonyi vacsorát, de végül megérkezett a válasz: mese, aranyhal, 3 kívánság. Ők is beírták a halakba a kívánságaikat , melyek között ismétlődött a jó autó, a nagy ház, a sok pénz, de volt például egy valódi cápa és természetesen voltak, akik nem tárgyi javakban gondolkodtak, hanem az eredmények, az értékek mentén gondolkoztak, kiemelnék egy kisfiút, aki azt kérte, hogy hadd tudjon anyukájának mindig segíteni. Jó volt ezeket hallani. Aki akarta, beszélhetett a kívánságairól, érdeklődve és kíváncsian hallgatták egymást. Ezt követte a címer elkészítése, itt is a fogalom tisztázásával indultunk, aztán beszéltünk a teremben látható magyar címerről és a rajta lévő szimbólumokról, így már kellő előzetes tudásuk volt a saját címerük megtervezéséhez és megalkotásához, melyen a bal oldalon a múltjukat, a jobbon pedig a jövőjüket szimbolizáló dolgokat mutatták be. Nagyon hasznos és értékes volt ez a részfeladat, sokkal mélyebbre mentünk a valóban emberi értékek megfogalmazásában, megtalálásában. Volt, akinél a munka, mint érték és jövőbeli cél jelent meg, volt, akinél a majdani családi élet és a jelenlegi mellett. Végül elkészült a csodajármű is, amellyel a céljukhoz vezető úton fognak haladni. A fiúk jellemzően menő autókban gondolkodtak, a címerében a munkát megjelenítő kisfiú egy bálázó traktort rajzolt, mert neki arra lesz szüksége, a lányok hőlégballont készítettek a járművek köré olyan célokat, illetve értékeket írtak fel, hogy boldogság, család, szeretet, barátság, gazdagság, munka, egészség, stb.
A két óra során sok értékes gondolatot fogalmaztak meg, jó volt figyelni, ahogy rákapcsolódnak egymás értékesnek gondolt gondolatmenetére. Mindenki pozitívan értékelte az órai légkört, az élményt és a saját tevékenységét. Ezzel én is egyetértettem.
Székesfehérvári Kossuth Lajos ÁLtalános Iskola
A „kívánságtrombiták” szalagjaira mindenki felírta céljait, illetve egy olyan célt is, ami az osztályra vonatkozik. Még mindig nem egyszerű a gyerekeknek a cél és a vágy fogalmát megkülönböztetni. Tanév végén meglátjuk, mi sikerült ezekből.
Év eleje óta meghatározó élmény életünkben a bolygók és a tejútrendszer világa. Mi egészen idáig utaztunk képzeletbeli járműveinkkel. Űrhajóinkat egy pártatlan zsűri értékelte/ a testvérosztályunk tanulói/, így csak a legszebbek kerülhettek kilövésre. A csillagokra célokat, álmokat fogalmaztunk meg, amelyek igazi hajtóművei járműveinknek.
Már a harmadik osztályosoknak is van elképzelésük arról, mik szeretnének lenni, ha felnőnek. Lerajzoltak egy varázsbuszt, melyben az egész osztály együtt utazik a távoli jövő felé.
Ha nagy leszek
Hamar eltelik az idő, amíg az óvodásból iskolássá cseperedik a kisgyerek. Az idő múlása nehezen értelmezhető és érthető számukra, ezért mindig viszonyítunk valamihez. A felnőttkor pedig különösen távolinak tűnik, ezért szinte napi szinten változik, hogy ki mi szeretne majd lenni, mivel szeretne foglalkozni. Pár gyerek szívesen rajzolta le az elképzeléseit, volt ami még minket is meglepett. A beszélgetéseink során inkább közeli célokat fogalmaztunk meg, aminek az elérésére, eredményre nem kell túl sokat várni, a gyerek számára is belátható időn belül megvalósulhatnak. Ilyenek voltak pl.:
• Célbadobásnál a babzsákkal beletalálni a karikába
• Páros lábbal átugrani a kockát
• Megtanulni cipőfűzőt kötni
• Egyedül önteni a kancsóból
• Megtanulni kétkerekű bicajjal menni
• Egyedül öltözni
• Úgy színezni, hogy ne menjek ki a vonalból
• Minél magasabbra tudjam építeni a tornyot
• Tudjak papírfonatot csinálni
• Tudjak korcsolyázni
Mind-mind olyan dolog, ami viszonylag könnyen elérhető, csak gyakorolni kell hozzá. Türelem és gyakorlás kéz a kézben járnak.
A foglalkozás motivációs része egy mesefilm megtekintésével kezdődött.A gyerekek ügyesen kapcsolták a történetet a saját elérendő céljaikkal és terveikkel. Szerepjátékkal kitalálták egymás tervét, vágyait. Rajzzal, énekkel , játékkal színesítették az órát.
A Napocskák osztály kitűzte a közös céljait, melyeket tanév végéig szeretnénk elérni. Ezek a célok:
-Tanuljunk jól
– Viselkedjünk jól
Céljaink eléréséhez csodajárgányt készítettünk, Suhanó 500- at, mely segít bennünket elrepíteni céljaink felé.
Suhanó 500- nak üzemanyagra is szüksége van a működéshez: türelemre, kitartásra, segítőkészségre, szeretetre, barátságra.