Óvodásaink a Boldogságóra kezdő motivációjaként, játékos tapasztalással észrevehették, hogy a hóemberes célba dobónál eltalálják-e a célt. Mindenki igyekezett beletalálni a hóember hasába a ,,hógolyó-pamacsokkal”. Az ügyeseket megtapsoltuk. Majd Ottlik Géza: Az utolsó mese c. történetet mondtam el. Ebből kiindulva kezdődött el a beszélgetés a céljaikról. A mese kapcsán a pozitív gondolatok, vágyaik kimondására is lehetőség adódott. A pozitív gondolatok hatással vannak érzéseinkre, azok pedig tetteinket is jó irányba befolyásolják. Rájöttek a gyerekek is, célok mindig kellenek; hogy legyen mit elérni. Lerajzolhatták a nagyok, a kisebbek kiszínezhették, milyen céljaik vannak. Zárókörben mindenki megfogalmazta a legfontosabb céljait. És meghallgathatták, énekelhették Bagdi Bella: Van egy álmom dalát.

Az első héten célba dobós játékot készítettünk: hógolyókat kasíroztunk, ezzel kellett beletalálni a vödörbe. Miután jól kijátszották magukat, beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy mit éreztek akkor amikor beletaláltak, és amikor nem tudták beledobni. Eljutottunk a kitartás, próbálkozás, gyakorlás fogalmához.
A következő alkalommal a relaxációs gyakorlat után elmeséltem a Boldogvár c. mesét. Beszélgettünk arról, hogy milyen célja lehet egy óvodásnak, ki tud annak elérésében segíteni. Ezután ki is színezhették Boldogvárat, sok eszköz közül választhattak.
Közben a hónap dalát hallgattuk.

A téma feldolgozását beszélgető körrel indítottuk, ahol szó volt arról: Mit szeretnénk elérni? Mi az, amire nagyon vágyunk? Megerősítettük azt, hogy mindig legyenek céljaink, amit szeretnénk, ha valóra válnának. Legyenek álmaink, amit szeretnénk elérni. Arról is beszélgettünk milyen az, amikor nem sikerül és milyen érzés, amikor sikerül elérni céljainkat? Mozgásos játékokkal, társas játékokkal, másokról való gondoskodással, próbáltuk szemléltetni a célok elérését. Mindenki megfogalmazhatta mit tekint a legfontosabb céljának.