Mit jelent 5-6 éveseknek a célok kitűzése? Nehéz erről beszélni a gyerekeknek, de a hajós játék, jó lehetőség volt arra, hogy egy cél érdekében közösen dolgozzunk. Viharos tengeren megy a hajó, ami egyre kisebb lesz. Vigyáznunk kell egymásra, célunk, hogy senki se essen le a kissebbedő vízi járműről.
Utána a beszélgetés során a gyerekek elmondták, hogy mi a céljuk a közeljövőben – és ezt le is rajzolták.
Lezárásként felhelyeztük az ötödik lépcsőfokra a célok elérésének jelét.
Célok kitűzése és elérése
Az otthon befejezett célokat óra elején felolvasták, és megbeszéltük, hogy esetleg tudnak-e egymásnak segíteni egy-egy cél elérésében. Volt ajánlat segítségre, ami nagyon jó hatású volt. A mese meghallgatáása és megbeszélése után próbáltunk egy közös célt is kitalálni az osztálynak, azt pedig lebontani részcélokra csapatokban, de még dolgoznunk kell rajta. A meditáció mostanra egész jól működik, nagyon szereti mindenki. Erről teszek most be fotót.
A célok és kívánságok közti különbségek megfigyelésén és meghatározásán volt a fő hangsúly, illetve a füzetbe is írtak aranyhalacskákba kívánságokat, nyilacskákba pedig célokat fogalmaztak meg.
A hónap témáját célbadobással vezettem be, babzsákokat dobhattak a gyerekek egy kosárba. Ezután beszélgetést kezdeményeztem: kinek milyen célja van. Eleinte inkább kívánságokat fogalmaztak meg, pl. kisautót szeretne kapni. Később sikerült rávezetnem a nagyobbakat arra, hogy mik is azok a célok melyek igazán nagy boldogságot okozhatnak nekik. Volt aki olvasni, más korcsolyázni szeretne megtanulni, valaki főzni…sokféle célt hallhattunk.
Ezután babzsákokból meseösvényt építettünk, és sorban mindenki végigsétált a kacskaringós ösvényen. Eljutottunk Meseországba, ahol papírszínház mesét láthattak, hallhattak a gyerekek. A mese címe: Jégország királya.
A főhős igazán kitartó volt abban, hogy elérje célját és ő lehessen Jégország királya.
Mese után mindenki királlyá/királynővé válhatott kis időre: Mátyás király parancsára játékot játszottunk úgy, hogy a kör közepén álló gyermek nevét mondtuk „Mátyás” helyett 🙂
Ez a játék nagyon tetszett a gyerekeknek.
A végén énekeltünk, relaxáltunk.
Januárban a boldogságóráink középpontjában a célok kitűzése és a hozzájuk vezető út állt. Az órák során nem csupán beszélgettünk a célokról, hanem élményszerűen, mesén és játékokon keresztül dolgoztuk fel a témát.
Az első alkalommal megnéztük a A teknős és a nyúl című mesét. A történet remek kiindulópontot adott ahhoz, hogy beszéljünk a kitartásról, a lassú, de biztos haladás fontosságáról, és arról, hogy a célok eléréséhez néha türelemre és kitartásra van szükség.
A következő alkalommal a harmadikos gyermekek a mese inspirációjára saját „cél-lépcsőt” készítettek. Ez egy vizuális segédlet volt, amelyen végiggondolták, miben ügyesek már, és mit szeretnének még gyakorolni. Így nemcsak elméletben, hanem konkrétan saját életükre vetítve is foglalkoztak a célokkal. A kisebbek közben színezővel dolgoztak, amely szintén a mese és a célok témájához kapcsolódott – így mindenki korának megfelelő, kreatív feladatot kapott.
Az óra végére csodálatos volt látni, mennyi gondolat született a gyerekekben. A legfontosabb pedig az volt, hogy mindenki sikerélménnyel zárta a foglalkozást, és megtanulták:
Kitartással célba érnek!
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A hatodik osztályban megemlékeztünk az oktatás nemzetközi napjára. Megbeszéltük, hogy mit jelent az iskolában az inklúzió, és azt, hogy miért fontos az inklúzió. A tanulók ötleteltek azzal kapcsolatban, hogy szerintük még mitől lehetne inklúzívabb az iskola.
A tanulók prezentációt készítettek a céljaikról, amiben azt is kifejtették, hogy miért motiválóak számukra céljaik, mennyire reálisak, mérhetőek és konkrétak.
Januárban a téli szünetről visszatérve sokat beszélgettünk a gyerekekkel az újévi fogadalmakról, bár azt tapasztaltuk, hogy a szülők körében ez annyira nem jellemző, senki nem tudott olyat említeni, amit a szülei az idei évben változtatni szeretnének vagy el szeretnének érni.
Beszélgettünk a gyerekek vágyairól, terveiről. Kértük, hogy fogalmazzanak meg maguknak egy célt, melyet szeretnének elérni. Segítettük őket abban, hogy ez ne legyen irreális, és saját maguknak kelljen érte tenni nap mint nap.
Ez a téma a hónap folyamán többször is előjött. Technika órán a kezüket rajzolták le és az ujjaikra írták a vágyaikat, céljaikat.
Olvasásórán a Himnusz tanulásánal a bérc szó ismeretlen volt a gyerekek számára, így több képet is megnéztünk magas hegységekről, pl. a Kárpátokról is. Megbeszéltük, hogy őseink sem hátráltak meg, átjöttek rajta. A táblára felrajzoltak egy magas hegyet, melyet azonosítottunk a céljaikkal. Beszélgettünk arról, hogy milyen érzés egy hatalmas hegy lábánál állni, milyen nehéz lehet feljutni rajta, sőt, az is előfordulhat, hogy visszacsúszunk a megmászása közben stb.. Nagyon jó gondolataik voltak azzal kapcsolatban, hogy mit tennének ilyenkor. (Nem adom fel, újra próbálkozom, másik, esetleg könnyebben járható utat keresek, stb…)
Mindemellett megünnepeltük a hóemberek világnapját is, persze ebben az időjárás is segített nekünk, de Örökös Ökoiskolaként a hóembereket az újrahasznosítás jegyében üres műanyag joghurtos poharak és textilmaradékok felhasználásával is elkészítettük.
Kolléganőmmel úgy gondoljuk, nagyon tartalmas hónapot éltünk meg a témának köszönhetően.
„A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.” (Eleanor Roosevelt)
Bevezető
A téli szünet után a gyerekek örömmel tértek vissza az iskolába. Sok élményről számoltak be a karácsonyi ünnepek és a szilveszterezés kapcsán.
2026. január az új év, új évi célok jegyében zajlottak. Közösen beszélgettünk a gyerekkel arról, hogy 2026-ba léptünk. Készítettünk új évi szerencsehozó patkót a tantermi ajtónkra.
Bevezetőként elolvastuk és feldolgoztuk: A három kívánság c. mesét.
A beszélgetést segítő kérdések:
-Mit jelent a mondás: Jó tett helyében jót várj? Hogy jelenik meg ez a mesében?
A szegény embernek 3 kívánságát is teljesítette a jótündér.
– Miért járt mégis pórul a szegény ember és a felesége? Mit csináltak rosszul?
-Az életben gyakran magunknak kell teljesítenünk a kívánságainkat. Ilyenkor céloknak
nevezzük őket, kívánság helyett. Milyen lehet a jó cél?
-Hogyan érdemes jó célokat kitalálni?
A céljaink kitűzésénél néhány szempontot emeltünk ki:
-egészséggel kapcsolatos célok
-tanulással kapcsolatos célok
-családdal barátokkal kapcsolatos célok
-sporttal, hobbival kapcsolatos célok
Közös játék: Postás játék, egy közös cél megfogalmazása és továbbadása volt a postások feladata. „Sok szerencsét!”
Feladat: Add tovább a varázsceruzát!
Mit rajzolnál le vele?
A gyerekek céltáblákba rajzolták bele kívánságaikat, céljaikat.
Többek között: sportversenyen való helyezés elérése, énekesi jövőkép, fodrászkodás, baráttal való jó kapcsolatok ápolása, családi programok mélyítése.
A közös munkálkodás közben meghallgattuk Bagdi Bella csodálatos dalát:
Van nekem egy álmom
Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy január 26-án van a Csokitorta Világnapja
Kitűztük célul, hogy ezen alkalomból a februári farsangi mulatságunkra közösen készítünk csokis golyókat.
Zárókör
Az elkészült szépséges munkákat felraktuk a boldogságóra falunkra. A gyerekek elmondhatták, mit rajzoltak le, milyen célokat tűztek ki maguknak?
Az elkészült munkák önmagukért beszélnek.
Boldog új évet kívánunk!
Edit néni és a kisnémethesek 2.i csoportja
Egy bátorító mondattal kezdtük a foglalkozást, amit a foglalkozás közben sokszor elmondtunk közösen: „ A bátorságom erőt ad, hogy merjek álmodni és elérni a céljaimat.”
Relaxációs gyakorlatunk az „Összehangoló” volt jól ismert mondókára meneteltünk. Majd célba dobtunk és megbeszéltük a képek segítségével, hogy milyen céljaink lehetnének, amit elérhetnénk. Megbeszéltük, hogy sosem szabad feladni semmit sem. Majd „ A nyúl és a teknős” című mesét meséltem el plüssök segítségével. Amelynek megbeszéltük a tanulságát: A lassú és kitartó munka elnyeri jutalmát! Játszottunk „ Hideg-meleg” játékot ahol a teknős plüsst rejtettük el. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek. Kiszíneztük a Célok elérése és kitűzése jelet. Majd közben hallgattuk „ Van nekem egy álmom” dalt. Készítettünk a szülőknek „Vágyak fáját”, ahol mindenki választott egy képet amit elszeretett volna érni és azt kiszínezte, ezeket pedig felakasztottuk egy ágra és kitettük az öltözőbe. A végén pedig egy közös öleléssel körbe vettük Boldog Dórát.
Január utolsó hetében a célok kitűzése volt a témánk. Bevezetéképpen beszélgettünk arról, mi jut eszükbe arról, hogy cél, célkitűzés. Gyorsan rájöttek, hogy arról van szó, mi az, amit szeretnének elérni, megvalósítani. Kevés példa is elég volt ahhoz, hogy beinduljon a beszélgetés. Volt olyan gyermek, akiről megtudtuk, hogy űrhajós szeretne lenni és tudja is, hogy mi az, amit tennie kell ahhoz, hogy ezt elérje. Érdekes volt hallani, hogy több gyermeknek az a célja, hogy sok pénzt keressen és a fiúk körében a „gamer”, mint vágyott „hivatás” is elhangzott. Többen is tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy mi szükséges a céljuk eléréséhez. Az útkeresőt, mint kikapcsolódást csináltuk meg, mert nem volt különösebben szükséges révezetni őket a témára. Kértem, hogy beszélgessünk kicsit az iskolai célokról és mindenki tűzzön ki valamit, amit a következő héten igykszik megvaslósítani. Ez már kicsit döcőgősebben ment, de végül mindenki talált valamit. Ezeket a halacskákba rajzolták és kitettük a táblára, hogy szem előtt legyen egész héten. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesével zártuk az órát, melynek végén megállapítottuk, hogy bár csodák történnek, de bizony nekünk is tennünk kell azért, hogy elérjük, amire vágyunk.