A januári boldogságórán egy képzeletbeli utazásra indultunk, ahol a Célok Birodalmába látogattunk el. Itt arról beszélgettünk, milyen álmokat és célokat szeretnénk megvalósítani együtt, mint egy igazi kis csapat. Elhatároztuk, hogy egy vidám és összetartó osztályközösséget építünk, ahol mindenki számít, és ahol jó együtt tanulni és játszani.
Mesénk egyik fontos állomása az Olvasás Erdője volt, ahol megtanuljuk megfejteni a betűk titkait, és lépésről lépésre egyre ügyesebb olvasókká válunk. Útközben ellátogattunk a Rend és Tisztaság Városába is, ahol megtanultuk, hogy a rend segít abban, hogy minden nap nyugodtan és örömmel teljen.
A történet során felfedeztük az Összetartozás Hídját, amelyen csak akkor lehet átkelni, ha figyelünk egymásra, és betartjuk a közös szabályokat. A boldogságóra végére rájöttünk, hogy ha együtt haladunk, segítjük egymást, és hiszünk a közös céljainkban, akkor bármilyen akadályt könnyedén leküzdhetünk. Így indultunk el az új évben, tele mosollyal, reménnyel és jókedvvel.
Célok kitűzése és elérése
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
Januári Boldogságóra az óvodában: Célok kitűzése és elérése
Januárban csoportunkkal a Boldogságóra program 5. témáját dolgoztuk fel. A célunk az volt, hogy a gyerekek játékos keretek között értsék meg: a kitartás és a tervezés mindig meghozza a gyümölcsét.
Három különböző tevékenységen keresztül tapasztaltuk meg a sikerhez vezető utat:
1. Síléc-kihívás – Egyensúlyban a cél felé:
A sílécek kipróbálása igazi bátorságpróba volt! A gyerekek megtanulták, hogy az új célok elérése (mint a csúszás és a koordináció) eleinte nehéz lehet, de gyakorlással egyre ügyesebbek leszünk. Megbeszéltük, hogy az „elesés” is a tanulás része, a lényeg, hogy mindig felálljunk.
2. Medvelábnyom ugróiskola – Úton a sikerhez:
A padlóra ragasztott medvelábnyomokon való végighaladás a részcélok fontosságát jelképezte. Minden egyes ugrás egy-egy magabiztos lépés volt a végcél felé. A játék remekül fejlesztette a nagymozgást és az összpontosítást.
Közös puzzle – Az apró részletek ereje:
3. A puzzle-kirakás során láthattuk, hogyan áll össze sok apró darabból a teljes kép. Ez a feladat a türelemről szólt: megtapasztaltuk, hogy a nagy álmok (a kész kép) sok kis apró, kitartó munka eredményei. A tevékenység segített a vizuális figyelem és a kudarctűrő képesség fejlesztésében is.
A foglalkozás végén örömmel állapítottuk meg, hogy legyen szó sportról vagy játékról, a kitartásunk mindig elvezet minket a célhoz.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Zenehallgatással keztük az órát. Beszélgettünk az Újévi szokásokról, arról, hogy ilyenkor megpróbálunk megújulni, változtatni rossz szokásainkon, erősíteni ami jó. Mindenki írt egy-két fogadalmat, amit megpróbál megvalósítani a tanév végéig. Ezt egy ládikóban gyűtöttük össze. Júniusban visszatérünk rá. Megismerkedtünk néhány közmondással, megbeszéltük a jelentésüket. Elmondták saját tapasztalaikat egyik- másikhoz kapcsolódóan. Végül énekeltünk és táncoltunk. Egyik nagy kedvencünk a „Van nekem egy álmom..”
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A február hónap boldogságóráin értékeltük az elmúlt 4 hónapunkat és az új Célok kitűzéséről és eléréséről beszélgettünk. Azt is megállapítottuk, hogy ezek eléréséért nagyon sok mindent kell tennünk. Kitartással, kellő szorgalommal élérjük vágyainkat és ez fejleszti személyiségünket. Elkészítettük osztályunk közös céljait bemutató plakátunkat rajzokkal, szöveggel illusztrálva. Megemlékeztünk a hónap nevezetes napjairól is. A béke világnapja alkalmából békegalambokat készítettünk, melyre írtak, rajzoltak, hogy milyen békés dolgokat szeretnének megvalósítani az iskolában. A kézírás nemzetközi napja alkalmából kártyalapokat készítettek ilyen mondatkezdésekkel: A jövőben szeretnék olyan ember lenni, aki…; Ebben az évben szeretném megtanulni… . A világvallások napján az emberek sokszínűségét, közös jegyeit vizsgáltuk, majd megoldottuk hozzá a párkereső feladatot is. A magyar kultúra napján video összeállítást néztünk meg, kvízt készítettünk, melyet meg is oldottunk. Meghallgattuk a Van nekem egy álmom című Bagdi Bella dalt is.
A tegnapi óra folytatásaként ma azt jártuk körbe, hogy a célok felé vezető úton akadályokba is ütközhetünk. Felmerült a kérdés: megéri feladni? A mai tapasztalatok alapján egyértelmű lett a válasz: nem.
Ezt egy akadálypálya segítségével testközelből is megtapasztaltuk, ahol a gyerekek játékos formában élhették át, milyen érzés próbálkozni, küzdeni, majd továbbhaladni.
Az érzelemlabdák most sem maradhattak el – igazi kedvencek. Utánoztuk az arckifejezéseket, megbeszéltük, mikor éreztük így magunkat legutóbb, és azt is, hogyan segíthet az érzések felismerése és kimondása a mindennapi konfliktusok feloldásában.
Az óra során külön figyelmet szenteltünk annak is, hogy mi a különbség a célok és a vágyak között. Beszélgettünk arról, hogy a célokért tehetünk, lépéseket tervezhetünk, míg a vágyak inkább kívánságok – amelyek néha teljesülnek, néha nem, de ettől még fontosak lehetnek számunkra.
Ma kicsit mélyebb vizekre is eveztünk – persze csak képletesen 🐠: aranyhalakat „fogtunk”, amelyek mindenkinek három kívánságát teljesítették. A gyerekek bármit kívánhattak, majd a záró relaxációs gyakorlat alatt maguk elé is képzelték ezeket. A kívánságok végül természetesen felkerültek a falra – apró halacskák formájában, hogy szem előtt legyenek… és ki tudja, melyik aranyhal úszik el mellettük legközelebb ✨🐟
Egy élményekkel teli, elmélyülős óra volt, amely megerősítette: az akadályok nem megállítanak minket, hanem segítenek tisztábban látni az utat a céljaink felé 💛
Ezen az órán a célok kitűzése, elérése volt a fókuszban. Először a gyerekeknek elmeséltem milyen terveim vannak a zenekarral kapcsolatban, majd ismertettem 5 lépésben hogy hogyan fogom/fogjuk ezt közösen elérni. Ezután megkértem őket, hogy ők is írják fel egy papírra a céljaikat és egy 5 lépéses tervet, hogy hogyan tudják megvalósítani. Majd közösen megfejtettük a rejtvényt 🙂
Osztályunk örömmel fogadta a tízhónapos személyiségfejlesztés januári témáját, ami a céljaink kitűzésének és elérésének fontosságágát boncolgatja.
Mottónak Joe Vitale idézetét választottuk: „A jó cél az, amely kissé megrémiszt, de nagyon lelkesít.” Megbeszéltük azt is, hogy „Néha a helyes ösvény a legnehezebb.”
Ráhangolódásként meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom..c. dalát, amit másodjára már minden gyermek énekelt és mozgással kísért.
Megbeszélésre került, hogy miért fontosak a célok és miért kell nagyokat álmodnunk, a tanulók a legrejtettebb álmaikról, céljaikról készítettek rajzokat a szabad fantáziájuk maximális felhasználásával. Nagyon beszédes alkotások születtek és óra végén mindenki elmondhatta – ha akarta – miért azt rajzolta, mi volt vele a célja.
Majd a január 18-ai „Hóemberek világnapja”-hoz kapcsolódva, az öko szemléletet szem előtt tartva, újrahasznosított papírból, szebbnél szebb hóemberek készültek. Mivel ez a nap „Micimackó napja” is, dallal és színezőkkel emlékeztünk meg róla és barátairól.
A hónap nevezetes napja, 22-e, „A magyar kultúra napja”. Előzetes feladatként közmondások, szólások között keresgéltek a tanulók, felkészültek azok jelentéséből, majd közösen megbeszéltük azokat. Nagyon inspiráló feladatnak bizonyult, alig győztük feldolgozni a sok tanulságos, tartalmas mondatot.
Végezetül időutazással elképzelték a gyerekek, hogyan élnek majd 20-30 év múlva, milyen lenne az ideális életük. Csoportmunkában, kockák/ legó felhasználásával, megtervezték leendő otthonukat.
Köszönjük a remek ötleteket és lehetőséget!
Ismét várakozással telve tekintünk a februári téma felé!
Érj el egy ÁLMOT!
A Boldogságórát kis relaxációs gyakorlatokkal indítottuk.
A relaxációs gyakorlatok : Napimádás, Fújj-fújj, Égi érő fa vagyok, Puha meleg.., Kitárom a világom, Tüdőtágítás, Medve vagyok.., Totyog a liba, Repül a madár, Almát szedj ügyesedj, szőlőt szedj ügyesedj, Malomkörzés, Lemegy a nap….után
Bagdi Bella : Nekem van egy álmom c. dalát..
Kézfogással mondjuk el együtt a csoport köszöntő mondókáját:
,,Örülök, hogy itt vagy kezdődhet egy jó nap.
Köszöntelek téged, cselekedjünk szépet. ”
Beszélgetőkörben, kötetlenül csevegtünk: – A célokról, kinek mi a célja? Mi az álma, mit szeretne? Minden gyermeket meghallgattunk, hogy mit is szeretne elérni, miről álmodik gyerekként?
Aztán megbeszéltük, hogy mit is jelent a cél? Tovább folytattuk tevékenységünket, egy kis célbadobós játékkal.
Célbadobós játék: Kislabdával két kisvödör közül választva célba lehet dobni. Akinek nem sikerült beletalálnia az újra neki futhatott, mégegyszer ne add fel, tarts ki a célod mellett.
A témához kapcsolódó mese: A kiskakas gyémánt félkrajcárja. (Papírszínház mese) A mese célokhoz való kapcsolódásáról beszélgettünk. A mese tanulságai a cél eléréséhez szükséges lépéseket felismerni és megvalósítani.
A maci bajban van a gyerekek segítségét kéri a maci. Anyukája elengedte egyedül az óvodába, de nem találja hazafelé vezető utat, kapott egy térképet az anyukájától és csak a gyerekek segítségével nyithatják ki. Négy feladatot kellet teljesíteni, ahhoz, hogy a térkép kinyíljon. Elénekeltek egy ismert maci dalt, lufi fújás után , cammogva járást utánozták el a gyerekek, hogy tudjanak segíteni a macinak hazatalálni.
A feladatok teljesítésével nyitottuk ki a térképet.
Végül elkészítettük a kis repülőgépet ami elrepít a célunk és álmunk felé. Megtanultuk a meséken keresztül a kitartás, bátorság mennyire fontos és sokat jelent a célok elérésében. A siker élményét (célba érés) hangsúlyozzák.
A foglalkozást a Van nekem egy álmom című Bagdi Bella zenével kezdtem. A gyerekek odajöttek a szőnyegre, aztán beszélgettünk, hogy kinem milyen álma, célja vannak. Sokfélét mondtak a gyerekek. Mivel Dínós projektben vagyunk, így ezzel kapcsolatban is mondtak ötleteket, célokat. Például legyen az a célunk, hogy építünk egy időgépet. Relaxációs gyakorlat következett (Lemegy a nap, lankad a kar…). Megépítettünk ezután egy kutatóállomást, időgépet, amivel visszautazhatunk a múltba, a dínók világába. Sokféle ötlet érkezett a gyerekektől, mit hová építsünk, és mivel készíthetjünk el, hogyan nézzen ki. Néhány lánynak az az ötlete támadt, hogy a babakonyhában egy dínókiállítást szerveznek. Mondták is, „az a cél, hogy sok dínót megismerjünk”. Az időgéppel elutaztunk a dínók világába. Meghallgattuk a „Repülj velem…” című Bagdi Bella zenét közben. Elvittük Boldog Dórát is magunkkal. Ahogy megérkeztünk képeket, könyveket nézegettünk, beszélgettünk, hogyan éltek, mit csináltak a dínók. Amikor visszérkeztünk az óvodába, megtekintettük a kiállítást. Ezután ásatást végeztünk, cél volt, hogy a dínónak a csontjait kiássák, és a helyére tegyék a táblán. Egy másik játékot is játszhattak a gyerekek (dínóetetés), ami a célbadobás volt. Majd a szőnyegre ültünk, és Boldog Dórával beszélgettünk az élményekről, illetve további célokat tűztünk ki magunk elé. Például: „mindig betartjuk a szabályokat az óvodában”, „az a célom, hogy megtanuljak cipőt kötni”…. Majd az 5. lépcsőfokra felragasztották a hónap jelét a gyerekek. Zárásként pedig lerajzolhatták az élményeiket.
A foglalkozást Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” című dalának meghallgatásával kezdtük. A dal segített ráhangolódni az álmok és célok témájára, érzelmileg is megérintette a gyerekeket.
A dal után beszélgettünk arról, mit jelent álmodni, mire vágyunk, és mi az, amit egyszer szeretnénk elérni. A gyerekek bátran megosztották gondolataikat, vágyaikat.
Ezt követően meghallgattuk Benedek Elek „A három kívánság” című meséjét. A mese feldolgozása során megbeszéltük, hogy milyen kívánságok fontosak igazán, és hogyan kapcsolódhatnak ezek a jó szándékhoz és mások segítéséhez.
Különösen megható volt, amikor az egyik gyermek azt fogalmazta meg kívánságként, hogy minden ember boldog legyen, és hogy lehessen mindenkin segíteni. Ez a gondolat mély empátiáról és érett érzelmi gondolkodásról tanúskodott.
A foglalkozás végén minden gyermek lerajzolta, ki szeretne lenni felnőtt korában, milyen álma, célja van. A rajzok elkészítése közben meséltek terveikről, elképzeléseikről.