Építsük fel a „Boldogság várát!”

A célok kitűzése és elérése témát is egész héten keresztül dolgoztuk fel. A „célbazokni” játék segítségével először is megértették a gyermekek mi az, hogy cél, valamint azt, hogy ha nem sikerül valami, akkor van újrakezdés, egy másik lehetőség. A Boldogságóra programtól függetlenül kidolgoztunk a csoportunkban egy ösztönző módszert, amely a „Boldogság vára” elnevezést kapta. A falra helyeztünk egy textil várat, amelyen minden gyermeknek van egy jellel ellátott ablaka. A gyerekek az ablakukba minden nap kapnak egy zöld –„boldog arcot” vagy egy piros-„szomorú arcot”. Természetesen a „zöld- boldog arc” megszerzése a cél, a nap folyamán. Ezt jó cselekedetekkel, a szabályok betartásával, egymáshoz való pozitív alkalmazkodással lehet kiérdemelni,- jól működik, nagy az ösztönző ereje. A hét elején azt tűztük ki célul, hogy minden nap mindenki „zöld arcot” kapjon. Először is az „Érintés csukott szemmel” játékkal mindenki választott magának egy „őrangyalt”. Utána az egymás iránti felelősségvállalást erősítettük meg a „Bizalom-séta” játékkal. A párok egész héten át figyeltek társukra, és ösztönözték egymást, hogy „zöld arcot” kapjanak. Közben a hét folyamán többször meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát, és mozogtunk rá. Elmeséltem Bezzeg Andrea: Boldogvár meséjét, amelyből kiderült, hogy Jánost bátorsága és kíváncsisága eljutatta célja eléréséhez. Mindenki elkészítette vágással, ragasztással a saját boldogság várát, e tevékenység közben matematikai tapasztalatokat szerezhettek a síkidomokról, a vágással fejlesztették türelmüket, szem-kéz koordinációjukat. Majd resztoratív-körök segítségével sokat beszélgettünk álmaikról, rövid és hosszabb tervű céljaikról, a boldogságról, amelynek során fejlődött szókincsük, kommunikációs képességük.
Nagyon élménydúsan, boldogan telt el ez a hét. A sok érdekes, játékos tevékenység jól motiválta a gyermekeket, nagyon érdeklődőek, figyelmesek voltak. A célunkat is megvalósítottuk, mert több napon keresztül felépült a „Boldogság vára”- mindenki örült neki. Az átélt élmények hatására tudatosodott bennük, hogy a célok nagyon fontosak, és ha azokat megvalósítjuk, akkor boldogok leszünk.

A témához kapcsolódóan és a Boldog Óvoda tematikájához illesztve a mese segítségével tanulhatták meg a gyerekek, hogy érdemes reális célokat kitűzni maguk elé. (A mese Szutyejev: Jegeske repülni tanul) Azt is megbeszéltük, hogy a célok eléréséhez tenni is kell. Tanulni, gyakorolni kitartóan. Apró lépésenként kell halatni, és elérhetjük nagy álmainkat. Beszélgetésünk során egy kisfiú elmesélte, hogy „dolgozik”, segít szüleinek, amiért pénzt kap. Ezt gyűjti, mert szeretne venni magának egy játékot. Volt, akinek az a célja, hogy ügyesedjen, jobban tudjon vigyázni a kistestvérére. Olyan is volt, akinek az a célja, hogy megtanulja helyesen fogni a ceruzát, mire szeptemberben iskolába megy.
Az egymás hátára ”rajzolásnál” a rajzoló és a figyelő célja az volt, hogy a figyelő kitalálja, mit rajzolnak a hátára. A rajzolónak törekednie, segítenie kellett, hogy ez sikerüljön, a figyelőnek pedig nagyon kellett koncentrálnia. Össze kellett dolgozniuk. Tehát a célok eléréséhez lehet segítséget kérni.
Mi a „lékbe” visszadobáltuk a pici halakat, hogy tovább élhessenek.