A gyerekekkel beszélgettünk a napi és távolabbi céljaikról, azokról a tulajdonságokról, amelyekre szükségük van a céljaik eléréséhez. A rajzos feladat során azokat a képeket kellett kiszínezniük, amelyeket ebben a tanévben még el szeretnének érni.
Célok kitűzése és elérése
Boldogságóra – Január
Célok kitűzése és elérése
A heti tematikánkhoz – Várjuk a medvét! – jól illeszkedve tudtuk megvalósítani ezt a témát. A boldogságóra könyvből az óvó néni játéka ötletet használtuk fel. Egy kolléganő felvette a medve jelmezt, aki versmondás közben egyszer csak megjelent. Nagyon élvezték a medvebocs játékát, hogy ő elkóborolt és nem talál vissza a barlanghoz, és a térképen a csatok csak akkor nyílnak ki, ha a gyerekek segítenek. A négy játékos feladatot
1 – énekeljenek medvés dalt: Mackó, mackó mackó ugorjál…,
2 – cammogjanak mit egy medve, mondókára cammogtunk: Dirmeg, dörmög a medve…
3 –lufit fújtunk és pukkasztottunk, amely játékot már jól ismertek a gyerekek, alkalmazni szoktuk mozgások végén levezető illetve légző gyakorlatként,
4 – kiáltottunk, hogy Medve mama jövök már! nagyon élvezték.
Amikor kinyílt a térkép, a gyerekek nézték meg, ismerték fel és nevezték meg, merre is kell haladjunk. A térkép útmutatása szerint játékos formában a Medvevadászat című játékkal (Menjünk medvét vadászni…Nini, ott egy híd…stb..) jutottunk el a barlanghoz haza segítve a medvebocsunkat. Végül megbeszéltük, hogy szegény bocs célba ért, megtalálta otthonát. Majd beszélgettünk arról, kinek milyen célja van, mit szeretne elérni, megtanulni, megszerezni. Egy példát mondtunk mi felnőttek, majd sorban jelentkeztek a gyerekek. Bámulatosan fogalmazták meg céljaikat és azt, hogy hogyan tudják elérni.
„ Szeretnék egy autót! Sok pénz kell hozzá, ahhoz sokat kell dolgozni.” – ehhez hasonló célként fogalmaztak meg még versenyautót, motort, hajót.
„ Szeretnék szépen beszélni! ( egy kislány, aki nagyon pöszésen beszél) Hogy ez sikerüljön, le kell tegyem a cumit.”
„ Szeretnék iskolás lenni! Ehhez még ide kell járnom még egy évet az óvodába.” (egy nagycsoportos gyermek, aki marad plusz egy évet.)
„ Szeretnék egy lovat!” ( egy gyermek, aki nagyon szereti a lovakat és rendszeresen jár lovagolni.) – szintén azt fogalmazta meg, hogy sok pénz kell hozzá, amiért sokat kell dolgozni.
Végül egy futó-fogó játékkal zártuk. A játékszabály az volt, hogy a körön kívül egy gyermek a babszákkal megérinti a társai fejét miközben mondja hogy méz, méz, méz…akinél azt mondja medve, ott ölébe ejti a babzsákot és futással megpróbál leülni a társa helyére. A gyerekek ismerik a szabályt, hogy a cél, hogy le tudjon ülni, és az, hogy olyan társat válaszon a mondókával, aki még nem volt, hogy mindenki részt vehessen a játékban.
Megítélésünk szerint egy nagyon tartalmas, öröm és élmény teli boldogságóra foglalkozást sikerült megvalósítani.
Zalavár, 2025. január 31.
Boldogságórás foglalkozásunkat egy mondókával kezdtük, ezzel vártuk, hogy Boldog Dóra megérkezzen.
Öt ujjacskámmal tapsolok,
négy ujjacskámmal szálldosok,
három ujjacskámmal kukkintok,
két ujjacskámmal békét mutatok,
egy ujjacskámmal elhalkulok.
Boldog Dóra új évet kívánt a gyermekeknek, hiszen ebben az évben még most találkoztak először. A gyerekek egy köszöntő verssel fogadták őt, majd párban állva, a végén egymást átölelve is bemutatták újonnan tanult versüket.
„Itt az új év, megérkezett,
ajándékot hoztam neked.
Hüvelykujjam egészség,
mutatóujjam békesség,
középsőujjam boldogság,
gyűrűsujjam vidámság,
a kisujjam szeretet,
odaadom mind neked!”
Beszélgetőkörrel folytattam a Boldogságórát. Elmondtam a gyerekeknek, hogy egy nagyon fontos témát fogunk ma megbeszélni, mégpedig: Reális célok kitűzése és elérése. Kis csoportommal beszélgettünk a célokról, mi óvodai célokról, erre az éppen aktuális udvarra lemenetelkor felmerült problémát választottam (kesztyű) beszélgettünk róla, miután körbejártuk a témát saját példákat mondtam az én életemből, azután már ők is közelebb kerültek ehhez a témához.
Relaxációs gyakorlatként az „Irkafirkát” választottam, melyben jól ellazultak a gyerekek. Kezeik alatt szép alkotások születtek.
Majd a Boldogság mondókával mentünk vissza a nagy szőnyeghez, ahol Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalára táncoltunk a gyerekekkel. Boldogan, vidáman, felszabadultan énekelték a dalt táncolás közben.
A gyakorlatban is kipróbáltuk a cél elérését. Babzsákot kellett hullahopp karikába dobniuk. Elmagyaráztam nekik, hogy ez most nem verseny, a cél lebegjen a szemük előtt, hogy a babzsák a hullahopp karikában landoljon. A gyerekek ezt a játékot nagyon komolyan vették, akinek elsőre nem sikerült beletalálnia, próbálkozhatott még egyszer.
Játék után Boldog Dóra szélcsengőjével és mesébe hívó mondókájával mesehallgatásra hívta a gyerekeket. Elmeséltem A kesztyű című mesét. Azután beszélgettünk az állatok tevékenységeiről. Milyen célokat lehet még kitűzni. Sorrendbe tették a gyerekek egyesével az állatokat beköltözésük sorrendjében.
Boldogságóra lezáró tevékenységeként kesztyűs színezőt kaptak, melyet ki is színezhettek.
A szülők számára már jól ismert mondatot „Mindig a cél lebegjen a szemed előtt!” kinyomtattam, és fölragasztottam a csoportszoba ajtajára, a témát a szülőknek így adtam tovább.
Január témaköre: Célok kitűzése és elérése
Jan. 6.
Először közösen énekeltünk, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni a Dugattyú című kisfilm szereplőivel. Megbeszéltük, hogy melyik szereplőt, milyen cél motiválhatta. Mivel tetszett diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat is. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. A tehetséges gyerekek inkább az önálló véleménynyilvánítás terén tudták megcsillantani képességeiket. De a gyengébb képességű diákok is kaptak testhezálló feladatot a szerepjáték során. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást.
Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen diákjaim megértették a kisfilm tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
A Ha nagy leszek játékhoz kapcsolódóan csodaszép képeket készítettek a gyerkőcök, mely feladat során megbeszéltük, hogy ki, mi szeretne lenni majd felnőtt korában. Arról is szót ejtettünk, hogy hogyan lehet elérni a kitűzött céljukat.
Az órát meditációval és Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalával zártuk.
A foglalkozásoknak pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. Önértékelésüket és önbizalmukat is sikerült megerősíteni. Sok jutalomkártyát tudtam kiosztani az órák végén. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban dolgoztunk.
A Rend a lelke! című játékot többször is játszottuk a hónap során, melyet mindig nagyon élveztek kis tanítványaim. Megígérték, hogy a rendrakást otthon is alkalmazzák és ezzel meglepik édesanyjukat.
Az óra elején az elmúlt évet értékeltük. Elővettük 2024-es naptárunkat és segítségével végig pörgettük elért eredményeinket, visszapillantottunk megélt eseményeinkre. Aztán egy idei naptár, tervező áttekintése következett. Idei céljainkat, célkitűzéseinket tervezgettük: bakancslistánk, elolvasandó könyvek, elvégzendő feladatok… Beszéltünk a rövid és hosszú távú célokról. Arról, hogy jó „időkertészként” bánjunk az időnkkel. Választottunk jelmondatot is: „Írd le a céljaidat, készíts terveket ezek elérésére, és minden áldott nap tégy valamit ebben az irányban. (Brian Tracy) Majd egy újévi történetet olvastam el: A Tündér újévi ajándéka (Emilie Poulsson). Mi is minannyian kaptunk egy könyvet erre az évre, mint a történetben szereplő gyerekek. A könyvek hátoldalán arany betűkbe foglalva ez állt: „Az új évre”. A lapok fehérek voltak! A történetet magunknak kell beleírni… Majd meghallgattuk és eljátszottuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát. Célba is dobtunk! Nem volt könnyű! Még gyakorolnunk kell! Végül elkészítettük a céljaink tábláját. A tündér ajándékát ti is megkaptátok. Fessétek színessé a fehér lapokat!
Boldogóra keretében a gyerekekkel egy sarkvidéki expedícióra szerettünk volna eljutni. Megterveztük az úticélt, és kellő felszereléssel elindultunk, hogy felleljük a sarkvidéki állatokat. Az expedíció nem volt felhőtlen, mert hatalmas hóviharba keveredtünk. Menedéket kellett keresnünk, nem szerettük volna feladni az expedíciót. Elővettük bátorságunkat, és nekiláttunk egy jégkunyhó építésének. Ebben a jégkunyhóban vártuk meg a vihar végét, és közben átbeszéltük, hogy nem adjuk fel céljainkat, mert azok értelmet adnak az életünknek. A célok elérésével fejlődünk, értékesebb életet élhetünk.
Ahogy elült a vihar, azonnal útnak indultunk, hogy meglessük a jegesmedvéket, sarki rókákat. A hóban megleltük a nyomukat. El is indultunk a nyomon, de közben ismét akadályba ütköztünk. Darabokra tört jégtáblákon kellett átkelnünk. Ám közben használtuk varázsdalunkat, így sikeresen átjuthattunk a túloldalra. Ennek nagyon örültünk, hiszen a jéghegy mögött ott rejtőztek a jegesmedvék. Elővettük távcsövünket, és végignéztük ahogy a medvebocsok játszanak. Nagyszerű élmény volt a gyerekek számára.
Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola
Boldogságóra: célok kitűzése és elérése
Az olvasó könyv 6. oldalán lévő Gyermekrovat ismeretterjesztő szöveg 1. kis részét olvastuk el a téma bevezetéseként. Majd sokat beszélgettünk a gyerekekkel, hogy szerintük, hogyan tudják elérni a kitűzött céljaikat. Beszélgetés közben írtunk is az olvasás füzetbe. A téma végén „Vizualizáltunk” azaz elképzeltük, hogy milyenek akkor, amikor elérték a céljaikat. Ezt rajzolták le az olvasás füzetbe.
Fazekas József Általános Iskola
Januári boldogságóránkat az akasztófa játékkal kezdtük, a CÉLOK szót kellett kitalálniuk a gyerekeknek. Miért is ezt a szót? Január minden ember életében egy új kezdet, amikor tele vagyunk vágyakkal, újévi fogadalmakat teszünk, meghatározzuk az adott évre szóló céljainkat. A célok kitűzéséről és eléréséről így már a téli szünetről való visszaérkezésünk első napján beszélgettünk a gyerekekkel. Elmesélték karácsonyi élményeiket, ki merre járt, többen már szilveszterkor is fent maradhattak, átélték az ünnepélyes évfordulást. Lezártuk a régi dolgokat, nyitottan állhatunk az új előtt: új lendülettel és célokkal kezdhetjük a 2025-ös évet. Beszélgetésünk során érintettük, hogy milyen a jó cél, hosszútávú és rövidtávú célokat kerestünk, hogyan érhetjük el a céljainkat, mi a reális cél, kik segíthetnek elérni céljainkat stb.
Relaxációinkat is ehhez igazítottuk: milyen tempóval haladhatunk céljaink felé? Totyogunk, mint a libák („Totyog a liba, nagy a galiba.”)? Cammogunk, mint a medvék („Medve vagyok és cammogok.”)? Ha ügyesedünk („Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj!”), akkor majd szárnyalhatunk céljaink elérése felé („Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár!”).
Igyekeztünk a hétköznapi feladatainkat is egy-egy célkitűzéssel kezdeni. Közös tevékenységeink előtt meghatároztunk egy célt (pl: ma úgy megyünk le a játszótérig az iskolaudvaron át, hogy mindenki néma csendben lesz, hogy ne zavarjuk a többiek óráját; ma mindenki megkóstolja az ebédnél a levest; ma csupa jót mondunk egymásról és nem árulkodunk stb.), majd nap végén megbeszéltük, hogy megvalósult-e az adott cél, miért sikerült, vagy esetleg miért nem sikerült. Megvalósítható volt-e a célunk, vagy nem? Megtettünk-e mindent azért, hogy sikerüljön? Jó érzés volt-e céltudatosan véghezvinni a cselekedeteinket? Hogyan segítettük egymást közös célunk elérésében? stb.
Céljainkat két feladatlap segítségével listáztuk. Az első lapon mondatkezdések segítettek minket: Megpróbálom…; Többet fogok tenni…; Kevesebbet fogok csinálni…; Szeretnék lenni… A másik feladatlapon 3-4 célt tűztünk ki magunknak a 2025-ös évre, majd ezeket a rajzos-írásos céljainkat kivágtuk és plakátot készítettünk belőlük.
Következő gondolatunk arra irányult, hogy kik segíthetnek nekünk egy-egy célunk elérésében. Mindenki kiválasztott egy tanulót, akinek a megismert céljai közül egyben biztosan tudna segíteni. A munkafüzet ígéretkártyáit kitöltöttük, majd átadtuk annak a társunknak, akinek megígértük, hogy egy adott céljában támogatjuk, segítünk neki elérni a célját.
Az órát egy társasjátékkal zártuk, amiben felidéztük a témával kapcsolatos ismereteinket, a legfontosabb kérdéseket a célokkal kapcsolatban. A játék öröme mellett átélhettük a tudás örömét, hiszen már sokat tudunk a célokról, és ami igazán fontos, hogy igyekszünk a mindennapjainkat is céltudatosan, a meghatározott céljaink felé haladva élni.
Január hónap sok kreatív feladatot hozott az Életrevalók számára. Rajzos formában „átugrottunk” a 2025-ös évbe, majd saját naptárat színeztünk magunknak, amin inspiráló idézetek voltak. Egy másik alkalommal megrajzoltuk a szemünket, és belerajzoltuk azt, amit nagyon szeretnénk elérni. A szerelemtől, új barátoktól kezdve az utazásokon át az elérendő gimnáziumokig sok minden előkerült. Megírtuk a fordított bakancslistánkat is. Csatlakoztunk az iskolai wc-k szebé tételéhez, mint rövidtávú cél megvalósításához. Aranyos tengeri élőlényeket készítettünk el üvegfestékkel. Úgy belejöttünk, hogy a termünkbe is készítettünk az ablakra különböző alkotásokat. Végül a csokoládé torta világnapján megfogyatkozva bár, de megtartozzuk egy bögre kakaó és sütemény társaságában a saját kakaó szeánszunkat, és nagyon jót beszélgettünk.
Január hónapban a Boldogságórákon a célok kitűzésének és elérésének témájával foglalkoztunk. A cél az volt, hogy a gyerekek megértsék, miért fontosak az álmok és a célok az életünkben, valamint hogy hogyan lehet lépésről lépésre közelebb kerülni ezek megvalósításához.
Az órát egy nyugtató légzőgyakorlattal kezdtük, amely segített a gyerekeknek ellazulni és a jelen pillanatra koncentrálni. Ezt követően elolvastam nekik a „Szőlő Szelli álma, avagy miért szőnek meséket a meseszővő manók?” című interaktív mesét. A mese kapcsán arról beszélgettünk, hogy a kitartás és a hit milyen fontos szerepet játszanak a célok elérésében.
A mese után a gyerekek egy kreatív feladatot kaptak: lerajzolhatták, hogyan képzelik el magukat a jövőben, milyen célokat szeretnének elérni. A gyerekek örömmel meséltek is a terveikről.
Az óra végén egy játékos gyakorlat következett: tükörjátékot játszottunk, amely során a gyerekek párban utánozták egymás mozdulatait. A játék célja az volt, hogy megtapasztalják, milyen fontos a figyelem, az összpontosítás és a másikra való ráhangolódás – ezek mind hozzájárulhatnak a célok sikeres eléréséhez.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt az órán, és a beszélgetések során sok inspiráló gondolat hangzott el. Remélem, hogy ez a foglalkozás segített nekik abban, hogy merjenek álmodni és tudatosan dolgozzanak a céljaik megvalósításán.