Boldogságóra keretein belül beszélgettünk a célokról és azok elérésnek a folyamatáról. A gyerekek több olyan célt is felsoroltak, amit életük során elszeretnének érni. Megbeszéltük hogy, ahhoz hogy elérjük amit szeretnénk, azért sokat kell tenni és lehet hogy sok akadályba ütközünk de sosem szabad feladni, küzdeni kell azért hogy megvalósuljon amit szeretnénk. A témát sokrétűen átbeszéltük és egy nagyon pozitív élmény maradt meg bennem és úgy gondolom hogy a gyerekekben is egyaránt.
Célok kitűzése és elérése
Rimóci Szent István Általános Iskola
A gyerekek elképzelték az életüket 10 év múlva, ezeket az célokat rajzolták le boldogságórán.
Az ötödik osztály tanulói elkészítették a fordított bakancslistájukat, közben pedig arról beszélgettünk, hogy ki milyen célokat tűzött ki magának a 2025-ös évre, és mit tehetünk ezek megvalósításáért.
Mint azt tapasztaltam, a mai gyermekek problémamegoldó képessége sajnos elég gyenge. Ha egy-egy feladat nem sikerül elsőre, akkor bizony nagyon neki tudnak keseredni, nem próbálkoznak újra…
Mivel nagyon szeretnek mozogni és nagy is a mozgásigényük, ezért legfőképp olyan játékos, egyre nehezedő sorversenyt csináltunk, ahol bizony jócskán állítottam eléjük kihívást!
Az elején négy felnőtt is kevés volt, hogy megértsék a feladatokat, de aztán szépen sorban a legtöbben ráéreztek. Javítottunk, újrakezdtünk számtalanszor, és egyre több gyermeknek volt sikerélménye. Sőt, még a végén meg is jegyezték, hogy jót játszottunk, jól elfáradtak.
Ebben a formában, a mozgás által könnyebb volt feldolgozni a témát velük, hiszen itt nem volt idejük dacosan félrevonulni, ha valami nem sikerült elsőre, addig küzdöttek, míg végül elérték a céljaikat!
A foglalkozást kezdő relaxáció és éneklés után gyertyát gyújtottam és elmeséltem a ” Boldogvár meséje” című mesét. A gyertya mindig kellemes hangulatot varázsol a mesekörünkhöz. A mese után megbeszéltük a gyerekekkel a hallottakat és kérdeztem a gyerekeket a céljaikról. A csoportot 6 fős csapatokra osztottuk és minden csapat választott magának egy csapat nevet: kértem, hogy valamilyen állatról nevezzék el magukat.Mindegyik csapat külön-külön megépítette a maga Boldogvárát, szivacs torna elemekből. Nagyon jó volt látni, ahogy a csapatok összedolgoztak és figyeltek egymásra a közös cél érdekében.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
E havi témánk a célok kitűzése, és elérése volt, melyet most a Hóemberek világnapjához kötöttünk. Megismerkedtünk Jónás Orsolya: Mese a hóemberről, aki barátokat keresett című meséjével. Nagyon sok cél megfogalmazódott már a csoportban az eddigi Boldogságórák során, ezért igyekeztünk most ezt a témát egy kicsit másképp feldolgozni. Megbeszéltük a mese mondanivalóját, azt, hogy senki sem szeret egyedül lenni, és újra megbizonyosodhattunk róla, hogy milyen fontos dolgok is az életben a jócselekedetek és a barátság. A mese kapcsán csoportunk céljaként megfogalmaztuk, hogy a mi csoportunkban mindig együtt leszünk, jó barátok leszünk, és nem hagyjuk, hogy bárki is egyedül játsszon, vagy egyedül érezze magát. Azt is tudatosítottuk, hogy a célok eléréséért tennünk is kell, és ennek megfelelően kell dolgoznunk is érte, hogy mindez ne csak vágy legyen.
Hóembereket készítettünk, majd az elkészült műveket kiállítottuk, illetve volt, amit haza is vihettek a gyerekek. A téma hangulati lezárásaként meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát is, vidám mozgással kísérve, melyet nagyon élveztek a gyerekek.
Nagyfügedi Arany János Általános Iskola
Januárban a célok kitűzése volt a központi témánk. Először megbeszéltük, hogy miért fontos, hogy legyen céljaink. Lehetnek azok, rövid és hosszútávú célok is.
Ki-ki elmondta számára, ki/kik a példaképek, és miért.
Majd felolvastam nekik „Az öreg halász és a nagyravágyó felesége” című mesét, majd az ehhez tartozó kérdéseket megbeszéltük.
Beszéltünk a bakancslistáról, és mindenki elkészítette a saját rövidtávú bakancslistáját.
A foglalkozáson megkértem a diákokat, hogy készítsenek a lapjukra egy bakancsot, majd készítsék el a saját bakancslistájukat. Megbeszéltük, hogy mit jelent a bakancslista, honnan kapta ezt az elnevezést. Pontosítottuk. hogy miért nagyon fontosak a célok az életben és miért nehéz céltalanul, motiváció nélkül élni az életet. Miután elkészültek, megkértem őket, hogy emeljenek ki egy fontos célt a bakancslistájukról. Egyesével kijöttek a táblához és elkészítettük a táblára a saját, közös bakancslistánkat is.
Boldogságóránk központi témája a célok kitűzése volt. Az óra egy rövid, ráhangoló relaxációval kezdődött, mely során nemcsak ellazultunk, hanem megpróbáltuk előhívni belső álmainkat és céljainkat is. A relaxáció után megbeszéltük, ki mit érzett, mire gondolt közben, és hogyan hatott rá ez az elmélyülés. Ezt követően közösen megbeszéltük, mit is jelent a célkitűzés: mi számít célnak, hogyan érdemes célokat meghatározni, és mi a különbség az álmok és a célok között. A „Hogy vagy?” kártyacsomagot hívtam segítségül, amelyből mindenki olyan kártyát választott, amely számára egy célt szimbolizál. Ezeket a választásokat is megosztottuk egymással, így még jobban megértettük, mennyire egyedi és személyes lehet egy-egy cél mindenkinél. Miután mindenkiben megfogalmazódtak a saját célkitűzései, elkészítettük egyedi bakancslistáinkat, amelyekre a gyerekek leírták álmaikat és céljaikat. A kreatív munka közben meghallgattuk a hónap meséjét is, amely tovább inspirálta a gyerekeket. Az óra végén közösen énekeltük a Van nekem egy álmom című dalt, amely méltó lezárása volt az álmaink és céljaink ünneplésének.
A gyerekeket nagyon megfogta a téma, öröm volt látni, hogyan ragyogott a szemük, amikor álmaikról és céljaikról beszéltek. Ugyanakkor érdekes volt megfigyelni, hogy már ennyi idős korban is működnek bennük önkorlátozó mechanizmusok. Ezért fontosnak tartottam azt is átbeszélni, milyen szerepe van a gondolatainknak a céljaink elérésében, és hogyan tudjuk a pozitív gondolkodást a mindennapjaink részévé tenni.
“Látom a jövőt! – ezzel a mondattal kezdtük az első foglalkozást januárban.
“ Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban!” (Albert Einstein)
A kutatások szerint , aki alaposan és részletesen el tudja képzelni a lehető legjobb jövőjét, az nagyobb eséllyel éri el azt! – ezeket a mondatokat boncolgattuk, kinek mit jelentenek.
Aztán elővettük egy régi, de számunkra kedves feladatot, ami a megkezdett mondatok befejezését jelenti:
Ez az év számomra azért lesz különleges, mert…
Ebben az évben azt szeretném legtöbbször érezni, hogy…
Ebben az évben abból merítem majd a legtöbb erőt, hogy…
Ezt a 3 dolgot fogom magamban szeretni:
Erre a 3 emberre tudok majd nehéz pillanatokban támaszkodni:
Ezen a 3 módon kapcsolódom többet szeretteimhez:
Ebben az évben azt csinálom meg (nem halogatva tovább), hogy…
Ebben az évben akkor leszek a legbátrabb, amikor…
Ebben az évben a legjobb dolog, ami történik velem, hogy…
Ebben az évben attól a rossz szokásomtól szabadulok meg, hogy…
Ebben az évben többet fogok…
Ebben az évben kevesebbet fogok…
Amikor a fenti mondatokat befejeztük, következett a jövő tervezése, majd lerajzolása.
A hónap jeles napjai közül kiválasztottuk azt, ami számunkra kivitelezhető és ötletünk is van hozzá. Így esett a választásunk az olasz konyha napjára, január 17.-re.
AZ ÉTKEZÉS ÖSSZEKÖT ÉS FELSZABADÍT – MA VAN AZ OLASZ KONYHA NAPJA
2025. január 17.
„Attenzione! Ki szereti a spagettit és a pizzát? Képzeljétek azt, hogy olasz étteremtulajdonosok vagytok!”
Pizzát készítettünk az iskolában, igazi olasz recept alapján. A gyerekek otthonosan mozogtak a konyha világában, nagyon jól éreztük magunkat és remek pizzát készítettünk.
Egy boldog januárt tudhatunk magunk mögött.