Ebben a hónapban arra próbáltam nevelni a gyerekeket, hogy ha van egy céljuk és nem tudják elérni elsőre, akkor se adják fel, hanem még keményebben próbálják megvalósítani. Ennek egyik legjobb formája szerintem a célbadobás, célbalövés, bármilyen cél eltalálása valamilyen formában. Sajnos ebben a hónapban a különböző megbetegedések miatt nagyon kevés gyerekkel tudtam csak megvalósítani az elképzeléseimet. A célbadobáshoz babzsák helyett összegyűrt papírgalacsint használtunk, megteremtve ezzel egy hógolyó nélküli „hógolyózás” lehetőségét is. A gyerekek idén két kislabdakilövő pisztolyt is kaptak a „Jézuskától”, amihez felállítottam egy Legóból készült célpontott is. Az a kevés gyerek, aki itt volt az óvodában órákig játszott vele fokozatosan változtatva a célbalövés feltételeit. Kezdetben nehezen találták el a célpontot. Sokszor fel is adták a tevékenységet, de nagyon jó volt látni, hogy kis tanácsaikkal hogyan biztatták egymást a játék folytatására, a nagyobb teljesítmények elérésére. A nap végén mindenki elégedett volt a saját és társai fejlődésével. Nem győzték egymást dícsérgetni. A málhazsák elkészítésében két gyerek vett aktívan részt, azok is a másik csoportból. Gyűlekezési időben, megkérdezték, mit csinálok, miután elmondtam nekik, kérték, hogy ők is, hadd rajzolhassák le, hogy minek örülnének. Így most az ő munkájukat szeretném feltölteni ide. Az egyik kislány nagy házban szeretne élni. a kisfiú pedig szeretne magának egy kamiont, egy kivánságteljesító kutat, valamint egy varázs pénzérmét, amivel bármit meg tud venni. A mese sajnos nem aratott sikert a gyerekek körében, addig jutottunk benne, hogy elérkeztek a király városához. Itt a gyerekek kérték, hogy hagyjuk abba, mert elfáradtak. Sajnos később kiderült, hogy már bennük is bújkált a betegség, mert mikor elindultam haza fej és torokfájásra panaszkodtak. Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dala nagyon tetszett a gyerekeknek. Jó volt rá mozogni és többször is kérték a hónap során más dalaival együtt.

A gyerekek megismerkedhettek a Boldogvár meséjével, elmondhatták érzéseiket a mesével kapcsolatban. Beszélgettünk a közeli és távoli céljaikról, amit szeretnének majd elérni, esetleg megtanulni. Ezeket a célokat le is rajzolhatták, majd kiállítást rendeztünk belőlük. Célbadobós játékot is játszottunk, elmondták mit éreztek mikor sikerült a célba bedobni és mikor nem. Beszélgettünk a csoport céljairól, hogy a boldogság várába szeretnénk bejutni, és az iskolára készülünk, megtanulunk szépen színezni, verselni, számolni, énekelni. A hónap zenéje volt a gyerekek kedvence, melyet játékos mozdulatokkal táncoltuk el.

Már az 5. lépcsőfokra érkeztünk, a január hónapja a célok elérését járja körbe.
Boldogságmacinkat körbeadva, megölelgetve indult a mai boldogságóránk.
A „puha meleg felengedek, meleg vagyok elolvadok” relaxációra ölelő karokkal védtük az ársugárzó meleget-majd jéggé válva elolvadtunk.
A hónap dalára, a Van nekem egy álmom-ra örömmel táncoltunk vidáman mozogtunk.
Az előző napon megismert Boldogvár meséjét felelevenítettük, beszéltünk a mese fordulatairól.
Beszélgettünk még arról, hogy mik a céljaink? A célok követése értelmet ad az életünknek. A célok eléréséhez szükségünk van az együttműködésre is.
Ezt követte a „Mátyás király levelet ír” feladat, melyben egymás hátát maszírozva, gyömöszölve játszottunk.
A „varázshópehely” játékban egy erdőben, hóesésben jártunk, ahol ha szerencsések voltunk, még varázshópehelyhek is ránk eshettek, s begyűjthettük, magunkba szívhattuk varázserejét.
Majd egy érdekes kis mesével, foglalkozásokat ismertünk fel, s képeket párosítottunk hozzá.
A Mackós játékban ügyesen teljesítettük a feladatokat, mellyel egy aranyos mackót hazajuttattunk. A mackó egyedül próbált hazatérni az iskolából, de a nála lévő térképet nem tudta használni. A gyerekek 4 feladat megoldásával, a térképen lévő 4 kapcsot fel tudták nyitni sikeresen.
Nagyon ügyes volt mindenki.

Miután megismerkedtünk Bezzeg Andrea „Boldogvár” meséjével és Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” dalával, resztoratív kör keretében ötleteltünk, hogy milyen célokat tűzzünk ki magunk elé és milyen tervet készítsünk ennek eléréséhez. Célul tűztük ki, hogy a téli időjárásnak megfelelően öltözünk fel és ehhez összeválogattuk a megfelelő ruhadarabokat együttműködve, egymás segítségére támaszkodva. Környezettudatosság keretében folyamatosan óvjuk, védjük csoportunk teknősét, akit megfelelően, életszerűen gondozunk. A mindennapok célkitűzései közé tartozik a játékok elrakása, az egészségvédelem és az egymásra való odafigyelés, közösségi alkalmazkodás. Bátran meséltek ezek kapcsán az otthoni célok kitűzéséről is és annak megvalósításáról, pl. állatetetés, segítés anyának, rendrakás a szobámban, stb. Megbeszéltük azt is ezek kapcsán, mit jelent számunkra a boldogság érzése.

Az ötödik téma a célok kitűzése és elérése volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: Ismerjék fel a gyermekek, hogy mennyire fontos, hogy tudják, mit akarnak elérni, és milyen módszerek segíthetik őket ebben. Részcélok fontossága!
Kiemelt fejlesztési terület: céltudatosság, önbecsülés, önismeret, énkép fejlesztése, önérvényesítés-pozitív önérvényesítési mód alakítása, együttműködési képesség fejlesztése, kezdeményező képesség fejlesztése.
A kezdő relaxáció után beszélgetést kezdeményeztem a gyermekekkel arról, hogy kinek mi a célja, mit szeretne elérni. Főleg közeli, és egyszerű rövid távú célokat fogalmaztak meg a gyermekek. pl: öltözködés. „Szeretné egyedül felvenni az anorákját,” ruhájuk össze hajtogatása, helyes ceruzafogás, stb. Közös célok: Beteg gyermekek támogatása: A Mátrix közhasznú alapítvány által működtetett mesedoktorok „Szeretetcsoki” csokoládégyűjtő akcióban való önzetlen részvételünkért csoportunk oklevelet kapott. További közös cél a kisebb, gyengébb gyermekek segítése, egymáshoz mindig szépen szóljanak, kevesebbet vitatkozzanak a játékokon, megbocsátás gyakorlása stb. Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a madarak téli etetésére. „Számodra mit jelent a boldogság?„ kérdésre a legtöbb gyermek azt válaszolta, hogy azt, hogy: „szeretjük egymást.” A megbeszélést az udvaron is folytatták. Mozgás tevékenység keretében célba dobtunk, gyakoroltuk a dobás műveletét, kiegészítve célok megfogalmazásával. Addig dobhattak a gyermekek, míg mindenkinek sikerült a labdát a zsámolyba, vagy a babzsákot a karikába dobnia. A célba dobás mellet kapuba, és 2 bója közé is rúgták a labdát. Floorball ütővel is célba kellett találniuk 2 bója között. Ezt úgy is nehezítettük, hogy csökkentettük a bóják távolságát, így nehezebben sikerült célba érniük. Itt nagyon fontos volt a kitartás, és a türelem. „Nem adjuk fel!” felkiáltással biztatták, buzdították egymást a gyermekek, örülve egymás sikerének. Elmeséltem nekik Bezzeg Andrea: Boldogvár meséjét. Ezt többféleképpen feldolgoztuk. A mesélés után elbáboztuk a kolléganőmmel a mesét, majd a gyermekek következtek. A bábok kézről kézre jártak, napokon keresztül játszották a mesét. Ezek után a mese kapcsán akadálypályát építettünk a Boldogság várig. A pálya végén (folyó, színes kövek) a várkapu érintésével bejuthattak a várba, melyet Hilda a boszorkány őrzött. A végén mindenki kiszínezte a saját boldog várát. A csoportszobában játszottuk a „varázshópehely” játékot, boldogságvár puzzlet raktak ki. Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát többször hallgattuk, melyhez mozdulatokat találtunk ki. Az 5.lépcsőfokra is felkerült a jel.