A gyerekek nagyon örültek a hóesésnek igen sok hóembert építettek és készítettek festve és ragasztva. A mi leszel, ha nagy leszel kérdésre igen változatos válaszok születtek: autó szerelő, autó versenyző, kutató, állatorvos, angol tanár, fogorvos, Titanic hajó kiemelője stb. Boldogvár mese elolvasása után beszélgettünk Mi a legnagyobb álmod: elrepülni Amerikába, senki ne haljon meg, mindig nyár legyen, mindig jók legyenek egymáshoz az emberek, Mexikóba menni, tengerhez menni. Volt már amit szerettél volna és nem sikerült: szeretnék külön szobát, nem engedett anya az udvarra és ezért sírtam, nem sikerült célba találni a labdával. Igen érdekes válaszokat adtak a gyerekek.
Célok kitűzése és elérése
Januári boldogságóránk témája a Célok kitűzése és elérése volt. A tanulók megismerkedtek a rövid és hosszú távú célok fogalmával, valamint azok megfogalmazásának fontosságával.
A közös beszélgetés után Cél – hőlégballont készítettünk papír alapon, amely azt szimbolizálta, hogyan emelkedünk fel a céljaink felé, és mik azok a dolgok, amik visszahúznak minket.
A „Cél hőlégballon” feladat vizuálisan szemlélteti, hogy a vágyott célhoz (ballon) konkrét tetteken (kötelek) keresztül vezet az út, miközben a felemelkedéshez el kell hagyni a hátráltató „homokzsákokat” is. Ez a kreatív folyamat segít a gyerekeknek abban, hogy a puszta ábrándozást tudatos, lépésekre bontott tervvé alakítsák. A kész alkotás így folyamatosan emlékezteti őket a saját belső erejükre és a kitartás fontosságára.
A hőlégballon elkészítése után egy kvíz feladatlapot töltöttek ki a gyerekek, amely az adott témához kapcsolódott.
Az óra hangulata a kreatív alkotás örömét ötvözte a felelősségteljes tervezéssel, így a gyerekek nemcsak egy papírmunkával, hanem egy megerősítő élménnyel gazdagodtak.
Másodikosaimnak igazi gyermeki céljai, vágyai kerültek a halacskákba. Volt, aki felnőtt korában feltaláló szeretne lenni, vagy szeretne megtanulni úgy kerékpározni, hogy nem fogja a kormányt. De szerepeltek a vágyak között elgondolkodtatóak is. Volt, akinek az volt a vágya, hogy szeresse a testvére. Olyan is volt, aki arra vágyik, hogy a szülei szeressék egymást és ne veszekedjenek olyan sokat.
A céljaink meghatározása, feltérképezése központi kérdés egész évben, mivel a hetedik évfolyamba lépéssel az egyik kiemelt témánk a továbbtanulás. Rengeteg előadáson, beszélgetésen, pályaorientációs fórumon vettünk részt a gyerekekkel. Sok saját szevezésű programunk is lezajlott már. Így nem volt nekik újdonság, mikor azt a feladatot kapták, hogy rajzolják le a fejük sziluettjét, és töltsék meg az őket leginkább foglalkoztató gondolatokkal, rövid és hosszútávú elérendő céljaikkal! Az elkészült munkákból tablót készítettünk, és megbeszéltük a rajtuk látottakat! Örömmel vettem, hogy már sokukban kialakultak hosszútávú célok, amiket kitartóan, tudatosan próbálnak megvalósítani, elérni.
Osztályunk nagy szeretettel készült továbbá a Pingvin-tudatosság napjára! Iskolai szintű programot készítettünk. Minden tanuló fekete nadrágban és fehér felsőben érkezett aznap. A bátrabbak piros nyakkendőt is kötöttek! A reggeli sorakozónál előadást tartottunk a pingvinek életmódjáról, illetve arról, hogy mit is tanulhatunk ezektől az állatoktól! Az órák közti szünetekben az aulában bárki részt vehetett a feladványok megoldásában, a legjobbak cukorkát kaptak ajándékba! Az általam tartott órákon is minden osztályban előkerült valamilyen formában a téma: pingvines Learning Apps feladatok, matematikai és természetismereti játékok egyaránt. Vizuális kultúra órákon pedig természetesen pingvineket rajzoltunk különböző technikákkal.
Ebben a hónapban a célokat „boncolgattuk”.
Olyan célt tűztünk ki, mint a jobb kapcsolatok teremtése, egymás segítése, a bizalmi kapcsolatok megélése.
Ezt egy egymást közösen segítő, újságpapírt összegöngyölítő és kisimító játékban élhettük át.
Célvirágot is rajzoltunk, ahol a szirmok egy-egy megfogalmazott célt tükröztek.
Mindezt szóban is megfogalmaztuk, így még jobban megismerve egymást.
Január hónapban a honlapon megjelent feladatok közül szemezgettem és a könyvben lévő egyik feladatot készítették el a gyerekek.
Folyamatosan gyakoroljuk az egymásra figyelést, és az osztályfőnöki órák elején csak figyelik egymást a gyerekek, megpróbálják kifürkészni milyen hangulatban van a társuk.
Elvégezték a vezető és követő feladatot is, amit nagyon élveztek azok a párok, ahol nem két követő állt egymással szemben, ebből több kört is kellett játszani a kérésükre.
A felsősöknek szóló könyv egyik feladatát is megcsinálták, ahol átgondolták erősségeiket és azokat a területeket, amiben fejlődniük kell céljaik elérése érdekében.
Érzelmi intelligencia fejlesztést is végeztünk az órákon, ahol érzelem activity-t játszottak, hogy könnyebben el tudjanak igazodni mások és saját érzelemvilágukban és az érzelmek felismerésében és megnevezésében.
Január hónapban a honlapon megjelent feladatok közül szemezgettem és a könyvben lévő egyik feladatot készítették el a gyerekek.
Folyamatosan gyakoroljuk az egymásra figyelést, és az osztályfőnöki órák elején csak figyelik egymást a gyerekek, megpróbálják kifürkészni milyen hangulatban van a társuk.
Elvégezték a vezető és követő feladatot is, amit nagyon élveztek azok a párok, ahol nem két követő állt egymással szemben, ebből több kört is kellett játszani a kérésükre.
A felsősöknek szóló könyv egyik feladatát is megcsinálták, ahol átgondolták erősségeiket és azokat a területeket, amiben fejlődniük kell céljaik elérése érdekében.
Érzelmi intelligencia fejlesztést is végeztünk az órákon, ahol érzelem activity-t játszottak, hogy könnyebben el tudjanak igazodni mások és saját érzelemvilágukban és az érzelmek felismerésében és megnevezésében.
1. „Szánkó indul!”
Kérdés a gyerekeknek:
• „Ha most elindulunk szánkózni, hová szeretnénk eljutni?”
• „Elég csak elindulni, vagy kell valami terv?
„A cél olyan, mint a szánkózásnál a domb alja – tudjuk, hová akarunk eljutni.”
2.„Cél vagy csak vágy?”
Feladat: Kártyákat kapnak, el kell dönteniük:
• ❄️ Vágy vagy 🎯 cél
Példák a kártyákra:
• „Jó lenne mindig ötöst kapni”
• „Minden nap 10 percet olvasok”
• „Szeretnék ügyesebb lenni matekból”
• „Hetente kétszer gyakorlom a szorzótáblát”
Megbeszéljük: Mitől lesz egy vágyból cél?
3. „Szánkópálya-tervezők”
Feladat: Rajzoljanak egy szánkópályát, ahol:
• a domb teteje = cél
• az út = lépések
• akadályok = nehézségek
Példa:
Cél: „Megtanulok úszni”
Lépések: jelentkezés, edzés, gyakorlás
Akadály: félelem, hideg víz
4. „Újévi célbadobás”
Feladat: Minden gyerek ír 1 saját újévi célját egy papír „hógolyóra”.
Segítségkérdések:
• Mit szeretnék jobban csinálni?
• Mi az, ami rajtam múlik?
• Mikor szeretném elérni?
A csoport kiválaszt 1 közös célt, amit bemutatnak.
5. „Segítők a hidegben”
Feladat: Gondolkodjanak azon:
• Ki vagy mi segíthet egy cél elérésében?
Készítenek egy „segítő napocskát”:
• barátok
• szülők
• tanár
• kitartás
• gyakorlás
Üzenet: nem egyedül kell mindent megoldani
6. Rajz készítése: szánkózás
7. Közös lezárás
• Mindenki bemutatja a munkáját és megosztja témához kapcsolódó gondolatait
Befejezés: Kérdések:
• „Mi volt ma a legfontosabb gondolat?”
• „Mi az a cél, amit már holnap elkezdhetsz?”
Zárómondat:
„A cél nem az, hogy mindig tökéletesen szánkózzunk – hanem hogy újra felmásszunk a dombra.”
A boldogságóra program hetedik osztályos foglalkozásán január hónapban a célok kitűzése és elérése állt a középpontban. A tanulók megismerkedtek a reális és személyes célok megfogalmazásának fontosságával, valamint azzal, hogyan lehet a nagyobb célokat kisebb, megvalósítható lépésekre bontani. Beszélgetések, játékos feladatok és önreflexiós gyakorlatok segítségével erősödött az önismeretük, kitartásuk és felelősségvállalásuk. A program hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban tervezzék a jövőjüket, és magabiztosabban haladjanak saját céljaik megvalósítása felé.
Felhasználtuk hozzá a munkafüzet feladatait. Fontosnak tartottam, hogy tudjank különséget tenni-és megfogalmazni a céltalan és célorientált emberek viselkedése között. Meghallgattuk a hónap dalát és feljegyeztük, hogy milyen lépések vezetnek el bennünket a céljaink eléréséhez. Komoly téma, komoly kérdések.
A januári Boldogságóra során a célkitűzés és a belső erőforrások mozgósítása állt a középpontban. A hónapot egy különleges alkotófolyamattal indítottuk: a gyerekek olyan farsangi maszkokat készítettek, amelyek egy-egy pozitív belső tulajdonságukat – például a bátorságot vagy a kitartást – szimbolizálták, így tudatosítva, milyen értékekre támaszkodhatnak az új évben. Az egyéni célok mellett nagy hangsúlyt fektettünk az emberi sokszínűség elfogadására is; saját készítésű interaktív játékkal jártuk körbe, hogy bár sokfélék vagyunk, a boldogság és a közösség iránti vágyunk közös pontot jelent. (A játék linkje: https://wordwall.net/hu/resource/105282577)
A magyar kultúra napjához kapcsolódóan a diákok saját kérdéseiből összeállított kvízzel mélyítettük el a tudást, rávilágítva a tájékozottság és a műveltség fontosságára szintén saját készítésű power-point-os játékkal (https://docs.google.com/presentation/d/17FTGPkxMsVHxFZObgdEvcaZwAXHtn4Mu/edit?usp=sharing&ouid=101609569704474376022&rtpof=true&sd=true).
A jövőképalkotást bakancslista írásával és egy vizuális „időutazással” folytattuk, ahol mindenki bátran megrajzolhatta a lehető legjobb jövőbeli énjét és életkörülményeit. A programot egy izgalmas páros kommunikációs játékkal zártuk, amely rávilágított az egymásra figyelés és a pontos kifejezés erejére. Ez a komplex folyamat segített a gyerekeknek abban, hogy magabiztosabban és konkrét célokkal vágjanak bele az előttük álló évbe.