A mai Boldogságórán a célok kitűzésével és elérésével foglalkoztunk. A foglalkozást farsangi
hangulatban, lufifújós légzőgyakorlattal kezdtük. A gyerekek megtapasztalták, hogy a
nyugodt légzés segít megnyugodni, összeszedni magunkat, és felkészülni a feladatokra.
Megtanultuk, hogy amikor valami nehéz előtt állunk, egy nagy levegő sokat segíthet.

Ezután labdát dobtunk a kosárba, amely a kitűzött célt jelképezte. A gyerekek
megtapasztalták, hogy nem mindenkinek sikerül elsőre elérni a célját. Volt, aki segítség
nélkül is sikerrel járt, volt, akinek támogatásra volt szüksége. Előfordult, hogy valaki elsőre
feladta, de bíztatás hatására újra próbálkozott, és végül sikerült neki. Ez a játék jól
szemléltette, hogy a kitartás és a segítség elfogadása fontos része a célok elérésének.

A tevékenység során megismerkedtünk János legény történetével, aki elindult, hogy eljusson
Boldogságvárba. A mese nagy hatással volt a gyermekekre, mert segített számukra érthetővé
tenni a cél fogalmát. János legény útja nem volt könnyű, sok akadállyal találkozott, de
kitartott, elfogadta a segítséget, és nem adta fel. Végül elérte célját, Boldogságvárba jutott,
ahol jutalom és boldogság várta.

A mese feldolgozása során beszélgettünk a gyermekek múltbeli és jövőbeli céljairól. A gyerekek örömmel osztották meg gondolataikat. Célként fogalmazták meg:
 – a kerékpározás megtanulását,
- a labda pattogtatásának elsajátítását,
- a görkorcsolyázás megtanulását,
 – valamint hosszabb távú álmokként az autóvezetést és az autóversenyzővé válást

A beszélgetés során megerősítést kaptak abban, hogy minden nagy cél sok kis lépésből áll, és
hogy gyakorlással, kitartással és segítséggel ezek is elérhetővé válhatnak.

A foglalkozás végén közösen készítettünk egy célfát. A fa leveleire olyan célok kerültek fel,
amelyeket a csoport együtt szeretne megvalósítani. Ezek a célok a következők voltak:
- vigyázni a játékokra
 – megtanulni, hogyan kell boldog lenni
- figyelmesnek lenni a másikkal, segíteni neki
– megtanulni beprogramozni a Bee-Bot méhecske padlórobotot

A célfa a csoport összetartozását és közös fejlődését jelképezi. A gyerekek megértették, hogy
nemcsak egyéni, hanem közös céljaink is vannak, amelyek segítenek abban, hogy egy
szeretetteljes, támogató közösségben éljünk együtt.

A Boldogságóra során a gyermekek megtapasztalták, hogy a célok elérése örömet ad,
önbizalmat növel, és hogy egymást segítve könnyebb lesz elérnünk a Boldogságvár felső fokára.

Január hónapban a Boldogságóra témája a célok kitűzése és elérése volt. A témát többféle tevékenységen keresztül dolgoztuk fel, amelyek során a gyermekek játékos formában tapasztalhatták meg a kitartás, az erőfeszítés és az egymás támogatásának fontosságát.
A foglalkozásokat Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dalának meghallgatásával és mozgással kísérésével indítottuk. Nagytestnevelés keretében célbadobásos játékokat játszottunk babzsákkal, melyek során beszélgettünk arról, hogy nem szabad feladni akkor sem, ha egy cél elsőre nem sikerül. Fogócskázás közben a gyermekek megtapasztalhatták, milyen érzés a küzdelem során, ha van, illetve ha nincs „szurkoló csapat”. A játékokat követően közösen megbeszéltük az ezzel kapcsolatos érzéseiket.
Beszélgettünk a gyermekek egyéni és közös céljairól. Ennek eredményeként elkészült a Ficánka csoport céljait megjelenítő százlábú, amelyet Weöres Sándor Ujj-év-i című meséje ihletett a világirodalom napja alkalmából. A célok témájához kapcsolódva beszélgettünk arról is, hogy ki mi szeretne lenni, ha nagy lesz, valamint játszottuk az Amerikából jöttem című játékot.
Megünnepeltük a Hóemberek világnapját: az óvoda udvarán hóembert építettünk, majd ábrázolási tevékenység keretében is feldolgoztuk az élményt.
A magyar kultúra napján Benedek Elek A három kívánság című meséje kapcsán beszélgettünk a kívánságokról, azok fontosságáról és következményeiről.
A hónap során a gyermekek fejlődtek a célkitűzés, a kitartás, az érzelmek felismerése és megfogalmazása, valamint az együttműködés területén.

Az boldogságóra e havi témája a célok kitűzése, azoknak elérése volt.
Közös célkitűzéseken gondolkodtunk. Az egészségmegőrzés hetén beszélgettünk arról,
hogy a célunk lehet például, hogy egészségesek maradjunk. A gyerekek megosztották
gondolataikat, ötleteiket azzal kapcsolatban, hogy ezt elérhetjük vitaminokkal, egészes
étkezéssel, tornával. Ennek a közös megvalósításához rájuk is szükség van, együtt
mozogjunk, motiváljuk egymást. Együtt könnyebb, viccesebb a torna is, mint egyedül.
A madaras hétbe illesztettem be Bezzeg Andrea Boldogvár című meséjét. Közös
célkitűzésnek jelöltük ki, hogy boldoggá tegyük, óvjuk környezetünket. Átgondoltuk, hogy a
madarakat mivel tudjuk boldoggá tenni. A természetben mivel segíthetünk. Célul tűztük ki a
madáretetést. Beszélgettünk arról, hogy a természetet hogyan tehetjük jobbá, és hogy
ehhez milyen célokat kell megvalósítanunk. Arra gondoltunk hogy ültetünk egy „fát”,
melyben mindenki részt kell vegyen. Azért hogy erősen tudjon állni a fa, mindenki
földlabdája (babzsákja) bele kell kerüljön. Utána szívecskékre fölírtuk az egyedi céljainkat,
amiben motiváltuk a gyerekeket arra, hogy olyan célt fogalmazzanak meg a amivel mások
boldogságát is okozhatják. De ha valakinek másfajta céli jutott eszébe akkor azt írtuk a
szívecskéjére.
A gyerekeknek eszébe jutott a betegség miatt távol lévő pedagógus is. Ötleteltünk, hogy
neki hogyan tudunk örömet szerezni. Így rajzoltunk neki és elküldtük a rajzokat. A
madarakról pedig etetéssel gondoskodtunk. Otthoni célnak, feladatnak azt tűztük ki, hogy a
gyerekek kérjenek a szülőktől magokat, melyeket be tudnak hozni az óvodába. Így a kitűzött
célok elérése, személyes törekvést is igényelt.
A “célunk fája” pedig a csoportszoba díszeként megmaradt a hónapban és elmékeztetett
minket a kitűzött céljainkra.

Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Célok kitűzése és elérése
A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy hogyan tudják a kívánságaikat elérni. „Van nekem egy
álmom” című dal meghallgatása. Közös célokról beszélgetés és kitűzése a csoportra nézve.
Módszerek: Szemléltetés, motiválás, magyarázat, beszélgetés, közlés, bemutatás, gyakorlás,
dicséret, ellenőrzés, értékelés.
Eszközök: Báb, CD-lejátszó, boldogságvár puzzle, színes ceruza.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
 közösségi érzés erősítése
 egymásra odafigyelés
 türelemre nevelés
 érdeklődés felkeltése
Kiemelt fejlesztési területek:
 megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése
 beszédkészség fejlesztése
 Szókincsbővítés
 érdeklődés felkeltése
Tevékenység célja, feladatai:
 Érdeklődés felkeltése
 Boldogság és célok megfogalmazása
 Szókincsbővítés

Reflexió
A tevékenység során kiemelt figyelmet fordítottam a gyermekek érzelmi biztonságának
megteremtésére és a nyugodt, befogadó légkör kialakítására. A szervezési feladatok – a
csoportszoba kiszellőztetése, a szabad játék biztosítása és a gyermekek folyamatos fogadása –
hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek természetes módon, saját tempójukban kapcsolódjanak be a
nap eseményeibe. Az igény szerinti játékba való bekapcsolódás lehetőséget adott az egyéni
szükségletek figyelembevételére és a spontán tanulási helyzetek támogatására.
A motiváció során alkalmazott báb hatékony eszköznek bizonyult, mivel felkeltette a gyermekek
érdeklődését és segítette az érzelmi ráhangolódást. A hónap dalának meghallgatása és az együtt
táncolás örömteli, közösségformáló élményt nyújtott, miközben fejlesztette a gyermekek
ritmusérzékét, mozgáskoordinációját és együttműködési készségét. A mozgásalapú relaxációs
gyakorlat segítette a testi-lelki megnyugvást, előkészítve a gyermekeket a beszélgetésre és az
elmélyültebb tevékenységekre.
A szőnyegen történő közös beszélgetés során a gyermekek lehetőséget kaptak gondolataik, álmaik
és céljaik megfogalmazására, amely támogatta beszédkészségük, gondolkodásuk és türelmük
fejlődését. A „Boldogvár meséje” című mese érzelmi tartalma tovább erősítette a pozitív értékek
közvetítését, valamint segítette a fantázia és az empátia fejlődését.
A tevékenység lezárásaként felkínált boldogságvár puzzle lehetőséget adott az alkotásra, az önálló
vagy segített munkavégzésre. A folyamatos segítségnyújtás, beszélgetés és dicséret erősítette a
gyermekek önbizalmát és kitartását. Fontosnak tartottam a választás szabadságát, így azok a
gyermekek is jól érezhették magukat, akik inkább a szabad játékot választották

A januári boldogságóra központi témája a célok kitűzése volt. A csoport összetételét figyelembe véve (mivel főként IKZ fiatalok vesznek részt a foglalkozásokon) a „célbadobás” feladatot választottuk. A cselekvésbe ágyazott tanulás számukra az egyik leghatékonyabb módja az élményszerű megértésnek, és ez a gyakorlat pontosan ezt szolgálta.
A foglalkozás során többféle célt tűztünk ki: közelebbit és távolabbit, kisebbet és nagyobbat. A célokat labdával és babzsákkal próbáltuk eltalálni. Ez nem mindig sikerült elsőre, sőt, sokszor másodikra sem. Fontos volt, hogy többször is próbálkozhattak, így megtapasztalhatták, hogy a cél elérése gyakran kitartást igényel.
Ennek a témának a feldolgozása nem hozott olyan látványos eredményt mint az eddigiek, ahol valamit alkottunk. Ennek ellenére nagyon fontos, mivel az együttélés, szabályokhoz való alkalmazkodás az életük minden területén elengedhetetlenek.
Ezt követően mindenki megoszthatta saját céljait. Itt már egészen komoly és személyes témák is előkerültek. Például az, hogy „mikor lesz barátnőm?”. A beszélgetés központi iránya azonban a társas együttélés kérdései felé terelődött: hogyan viselkedem másokkal, hogyan tartom be a szabályokat, mik a kötelezettségeim és mik a jogaim.
Az utóbbi időszakban több magatartási nehézség is felmerült a csoportban, a foglalkozás végén közös csoportcélt is megfogalmaztunk. A tanulók egyetértettek abban, hogy igyekeznek a közösen megbeszélt szabályokat betartani, valamint az életkoruknak megfelelő viselkedést gyakorolni a mindennapokban.
A foglalkozás jó hangulatban zajlott, sok élménnyel, gondolkodással és nevetéssel, miközben komoly, a mindennapi életben is jól hasznosítható tanulságok születtek. Tudom, hogy az ilyen jellegű feldolgozó foglalkozások hatása gyakran nem azonnal mérhető, hanem hosszabb távon, apró változásokban, ismétlődő helyzetekben válik érzékelhetővé. Éppen ezért a téma tudatos és következetes feldolgozása kiemelten fontos, még akkor is, ha az eredmények nem rögtön látványosak.