Közösen meghallgattuk a Van nekem egy álmom c. dalt.
Beszélgetéssel boncolgattuk, mi segíthet minket az álmok- célok elérésében.
Megbeszéltük, milyen szerepe van ebben az iskolának, majd közöse megalkottuk a jövő iskoláját.
A jövő iskolája: A világon mindenhol egyformán tanulhatnak a gyerekek, buborék formájú iskolákban. A pedagógusok mellett robotok segítik a tanulókat. Közösen tanulnak –játszanak egymással a gyerekek, robotok.
A megbeszélt elképzelést rajzos formában is elkészítettük.
Célok kitűzése és elérése
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy fontos, hogy mindenki találjon célt az életében. Ők is megosztották gondolataikat, hogy milyen rövid távú céljaik vannak.
Meghallgattuk a hónap dalát, megbeszéltük a dal mondanivalóját. A feladatok közül Fekete István születésnapját dogoztuk fel, azért is esett erre a feladatra választásunk, mert iskolánk az ő nevét viseli.
Januári hónapban a céljaink kitűzésével és azok elérésével foglalkoztunk a gyermekekkel. Mindezekhez tökéletes terveket és motivációkat készítettünk. A téli szünetből visszatérve együtt köszöntettük az új évet. Gyermekeink az otthonról hozott élményeiket elmesélhették, tapasztalataikat megosztották egymással. Boldogságóráinkat ezen hónapban egy „Boldogságvár” megépítésével indítottuk. Ezen vár elkészüléséhez minden gyermek legalább egy építőkockát hozzátett. Az építőkockáknak jelentősége volt: minden gyermek saját célját szimbolizálta, amelyet elmondott a kocka elhelyezését követően. Így az elkészült a „Boldogságvár” rengeteg cél hazája volt. E hónapban többször is énekeltük, hallgattuk a „Van nekem egy álmom” című dalt. A gyermekek kedvenc játékai közé tartozott a célba dobós játék. Ezt hulahopp karika és babzsák segítségével játszottuk. A nagyobb gyermekekkel feldolgoztuk Bezzeg Andrea: Boldogvár című meséjét. Mesénk feldolgozását Boldog Dóra bábunk segítette, akit nagyon kedvelnek a gyermekek. Az történethez kapcsolódó, munkafüzetben található illusztrációkat örömmel színezték ki a gyermekek. A hónapban sor került a „Boldogság puzzle” közös elkészítésére. Az ügyesebb gyermekekkel egy gyönyörű , nagy várat rajzoltunk le keményebb papírra, majd nagyobb darabokra vagdostuk szét. A játékhoz mi óvodapedagógusok készítettünk egy térképet, ami óvodánk helységeit ábrázolja. A puzzle darabokat ide rejtettük el. A gyermekek feladata volt, hogy sikeresen találjanak meg minden puzzle darabok, amit kisebb- nagyobb sikerrel meg is találtak s így összerakhatták a „boldogságvárat”.
A hónap elején kitűzött célokat igyekeztünk folyamatosan megvalósítani. Ilyen volt például a madáretetők kihelyezése a csoportokhoz tartozó teraszunkra s azok madáreleséggel való feltöltése. A madáreleséget a gyermekek gyűjtőmunkaképpen, a szülőket is bevonva, otthonról hozták el. Volt aki saját maga készített eleséget hozott, s voltak gyermekek kik bolti eleségekkel kedveskedtek.
Mindezek mellet igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a feltétel nélküli önszeretetre. Beszélgettünk arról, hogy ez nagyon fontos mind az egészségi állapotunk és életünk minden területén. Témánk feldolgozását a „Hegymászó” játékkal indítottuk, kipróbáltuk a szeretetzuhany játékot is, átöleltük képzeletben a szeretetet, valóságban pedig a társainkat. Minden gyermek elmondhatta, hogy mi az amit szeret önmagában. Napi szinten szeretetnyelveket játszottunk el. A hónapban a legtöbbet használt szeretetnyelv a segítség, szívesség volt, óvodánkban. Úgy gondoljuk, hogy az elismerő szavak szeretetnyelve még erősítésre szorul a gyermekek körében. Nagy sikert aratott a hónapban az öltözködési verseny, amit a Téli öltözködési témahetünkön mindennap eljátszottunk, így egy két gyermek már egyre ügyesebbé vált az öltözködésben. Boldogsággal töltött el bennünket, pedagógusokat, hogy többen kisebb segítséggel önállóan kezdtek el öltözködni. Az öltözködési sorrend segítésére színes ruhadarabokat nyomtattunk ki, s tettük ki az öltözőnk falára, ezzel is segítve a gyermekek önálló öltözködését. A „Szeretetdalt” többször is meghallgattuk.
A Szivecskék 5a csoport 2024. január 30-án a Boldogságóra program január havi A CÉLOK KITŰZÉSE ÉS ELÉRÉSE témájáról beszélgetett. Kíváncsian várták, vajon mi lesz a hónap témája. Rávezetésként felolvastam Stéphane Garnier idézetét „Az álmainkra az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha nem fogalmazzuk meg őket elég pontosan. Ugyanis csak azt a célt érhetjük el, amit minden elemében, gondosan magunk elé képzeltünk.”, melyből egyből kitalálták, a céljaikról lesz szó! Az első pillanattól látszott rajtuk, hogy izgatottan várták, elmondhassák az Ők dédelgetett, olykor titkos álmaikat, vágyaikat, megfogalmazzák a számukra értelmes céljaikat. Mindenki felírta az e-táblára az általa legfontosabbnak tartott célját, melyet elmentettünk, hogy időnként megnézzük, mit tettek az álmuk eléréséért, változott-e időközben, hol tartanak az úton éppen. Voltak, akik hosszútávú célban gondolkodtak, mint pl. „én ügyvéd szeretnék lenni” vagy „néptánc oktató”, „bolti eladó”. Mások sikeres énekesként, rendőrként vagy focistaként szeretnének boldogan élni. Az egészségtudatosak erre az évre fő céljukként a több mozgást vagy 1 km táv leúszását fogalmazták meg. Akadt olyan is, aki különböző országok megismerésére vágyik vagy csak egyszerűen jó zongorista szeretne lenni. Meséltek arról, hogy mit tesznek a céljaik eléréséért. Beszélgettünk arról is, hogy milyen fontosak a kisebb célok kijelölése az úton, hiszen minden célunk elérése boldogságot okoz számunkra. Általa magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb emberekké válunk. Az sem baj, ha közben változik a végső célunk, hiszen az álmunk megvalósulásához vezető úton biztosan lesznek nehézségek, kihívások, de ezekből sokat tanulhatunk. Zárásként meghallgattuk a Győzelem Tündér dalát. A gyerekek a nagyon őszinte, nyitott beszélgetéssel eltöltött, tartalmas óra végén megjegyezték: „De kár, hogy már kicsöngettek!”
A célok kitűzése és elérése témakört két tanítási órában dolgoztuk fel. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk: „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga”. Meghallgattuk a hónap dalát, amire közösen, körben állva táncoltunk. Ezután beszélgettünk az elméleti háttérről, meghallgattunk mindenkit, hogy milyen célokat tűz ki maga elé. Majd következett a mesehallgatás: Boldizsár Ildikó: Esti mesék fiúknak című meséjét olvastam fel nekik. Megbeszéltük a mese tanulságát, hogyan érte el a célját a főszereplő a mesében. Miközben még többször meghallgattuk a hónap dalát a gyerekek színezték a színező (nyilazó kislány, fiatalember). Kis lapocskára mindenki ráírta, hogy milyen célt szeretne elérni. (nagyon jó kosaras leszek, gólkirály leszek, jobb versmondó leszek). Az első órát meditációval zártuk.
A második óra elején meghallgattuk újra a hónap dalát. Ezután mindenki kapott egy másik lapot, amin egy nyílvessző volt. Erre ráírták, hogy milyen segítséget tudnak felajánlani társaiknak, azért, hogy céljukat elérjék (segítek a tesiben, segítek a versmondásban, segítek megtanulni kerekíteni). Elkészítettük a tablót, aminek a közepén egy céltábla volt. Erre ráragasztottuk azokat a kis lapocskákat, amikre a gyerekek ráírták az egyéni céljaikat. Eköré felragasztottuk a nyilakra felírt segítségeket is. Ezt bármikor levehetik, és odavihetik a felajánlóhoz, hogy éljenek a segítségadás lehetőségével. A foglalkozás végén megbeszéltük, ki mit visz magával a hallottakból, megbeszéltekből. Zárásként meditáció volt.
Nagyon örültem neki, hogy a Boldogságóra utáni napokban többen odamentek a tablóhoz és levették azt a segítséget, amire szükségük volt.
Boldogvár meséjét többször meséltem a hetek folyamán. A könyvben lévő puzzle is többször kiraktuk a gyermekekkel. Varázshópelyhek játékot is nagyon élvezték szívesen beszéltek az elképzelt hópehelyről az érzéseikről. Maci héten játszottuk az „óvó néni játéka ” című játékot.
Célefánt
Nagyon hamar egyetértésre jutottunk, hogy ebben a hónapban ezt a programot valósítjuk meg.
„Cél”-elefántunk az orrmányával egyre feljebb emelgeti a kitűzött feladat-lufikat az elvégzésük után.
Imádták rajzolni, színezni, vágni és megnevezni a dolgokat.
A képek tanúskodnak a jó hangulatú tevékenységről. Én is szerettem és hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam az osztály összetartását és segítő együttműködését.
Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kiskunhalasi Tagintézménye
A Református EGYMI Kiskunhalasi Tagintézményének fejlesztő iskolás Oliva csoportjába járó tanulókkal ebben a hónapban a Célregény feladatot választottuk. Mi a képregényünket ragasztás technikával készítettük, mivel a gyerekek képességihez mérten csak így tudtok megvalósítani a feladatot. Mivel nálunk 3 tanuló is kerekesszékes, így a történetünk főszereplője is egy mozgássérült lány. Az ő célja, hogy sok új barátot szerezzen magának, amit végül sikerül is elérnie.
Mindenkinek így a gyerekeknek is vannak céljai, álmai. Szívesen fejtették ki véleményüket a témával kapcsolatban és mondták el rövid-, illetve hosszútávú terveiket, álmaikat. Ezután mindenki serényen elkezdte lerajzolni a legtitkosabb álmát, amelyet meg szeretne valósítani még ebben a évben! Amikor kész lettek kiválasztottak az osztályból egy embert, akinek elmondták, hogy milyen álmuk jelent meg az adott alkotáson!
Januári Boldogságóránkon első gondolatként vágyainkról és álmainkról beszélgettünk, majd megfogalmaztuk céljainkat is 2024.-es évre. A gyerekek rajzot készítettek: „Én nagy álmom címmel”, mindenki mesélt az általa készített rajzról. „Ki vagyok én?” játékos beszégetés kapcsán összegyültünk mindannyian egy körben és a szőnyegre letett kártyákból válogattunk, kire mi jellemző, mit érez magáénak. Minden csoportból: Érzelmek, Tulajdonságok, Értékek, Érdeklődési területekből válogattak a gyerekek, közben megbeszéltük mit jelentenek ezek a szavak és megfogalmazták miért érzik magukénak. Az óra zárásaként meghallgattuk a Győzelem Tündér dalát.
A gyrekek most is nagyon közreműködőek és nyitottak voltak, mindenki szívesen vett részt a foglalkozáson:)