Ezen az órán folytattuk Az öreg halász és nagyravágyó felesége c. mese feldolgozását, szoborcsoportokat alakítottak a meséből, amelyet a többi csapatnak ki kellett találnia. Ezután osztálycélokat határoztunk meg csapatokban, de sajnos eléggé keveredtek a kívánságokkal, így erre még vissza kell térnünk.
Célok kitűzése és elérése
A 3. a osztály januári alkotása a „Célok kitűzése!” címet kapta. A januári boldogságórát elkészítette: Búzás Béla Attiláné Erika
A hónap témája a „Célok kitűzése és elérése” volt, ami diákjaim számára nagyon aktuális, hiszen most van a továbbtanulás, iskolaválasztás ideje. Két alkalommal foglalkoztunk a témával. A gyerekek megfogalmazták, miért rossz céltalanul élni. Megtanultuk, hogy mi a különbség a vágy és a cél között. A vágy az, hogy ‘jó lenne ha…’, a cél viszont konkrét, mérhető és rajtunk múlik.
Megismertük a SMART cél fogalmát (Specific =konkrét, Measurable =mérhető, Achievable =elérhető, Relevant = rajtam múlik, Time-bound =időhöz kötött), ami segít abban, hogy pontosan tudjuk, mit akarunk elérni, hogyan, és mikorra.
Példákon keresztül megbeszéltük, hogyan lehet a vágyat céllá alakítani, majd megnéztünk egy rövid videót is azzal kapcsolatban, hogy hogyan tűzzünk ki jó célokat. https://youtu.be/ibuXfIkEW7U?si=4KmKOCKd_tNzBfZk
Ezután mindenki maga elkészítette részletesen saját célját, és a megvalósíthatóság érdekében azt kisebb célokra, lépésekre bontotta. Aki akarta, le is rajzolhatta. Végül néhányan meg is osztották ezeket.
Majd közösen megfogalmaztuk, hogy nem szabad azt várni, hogy minden egyszerre sikerüljön, elég apró lépésekkel haladni. Ha kitűzzük a célt, és minden nap teszünk egy kicsit érte, már haladunk a siker felé – és ez a legfontosabb!”
Januárban az új év alkalmából a gyerekek bakancslistát készítettek, minden olyan dologról amit az új évben szeretnének megvalósítani.
Ebben a hónapban a célok kitűzése és elérése volt a téma. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, hogy miért van szükség célok, vágyak kitűzésére. Tulajdonságokat gyűjtöttünk, melyek segíthetnek elérni a célokat. Tavaly egy befőttesüvegben gyűjtöttük össze a 2025-ös évre kitűzött személyes célokat tartalmazó cédulákat. Most lehetőségük volt a gyerekeknek összegezni, hogy mit sikerült, illetve mit nem sikerült elérni, megvalósítani a leírtakból. A 2026-os évre bakancslistát állítottak össze a tanulók. Ötleteket gyűjtöttünk, hogyan dolgozzák ki a célhoz vezető út tervét, valamint hogyan motiválják magukat a megvalósítás során. A program által ajánlott jeles napok közül kettővel foglalkoztunk részletesebben: a Hóemberek világnapjával és külön foglalkozást szenteltünk a Pingvinek világnapjának is.
A januári boldogságórák alkalmával a célkitűzés és a célok megvalósításának folyamatát jártuk körül. A hónap dala (Van nekem egy álmom…) jó kiindulópontot adott ahhoz, hogy a gyerekek felismerjék: mindenkinek vannak álmai, amelyekért érdemes tenni. A foglalkozások során sokat beszélgettünk arról, milyen célokat érdemes választani, és hangsúlyt fektettünk arra is, hogy ezek reálisak legyenek, igazodjanak életkorunkhoz, testi adottságainkhoz és meglévő ismereteinkhez. Közösen átgondoltuk, milyen lépések vezethetnek a célok eléréséhez, valamint azt is, hogyan kezeljük a kudarcot: ha elsőre nem sikerül, nem adjuk fel, hanem újra próbálkozunk. Szó esett arról is, kik támogathatnak bennünket ezen az úton – családtagok, barátok, pedagógusok –, és arról, hogy a célokért tett erőfeszítések során nemcsak közelebb kerülünk álmainkhoz, hanem fejlődünk, tanulunk és erősödünk is.
A januári boldogságórák során a célok kitűzésével és elérésével foglalkoztunk. Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dala segített ráhangolódni arra, hogy mindenkinek vannak vágyai és céljai, amelyek felé érdemes elindulni. Közösen beszélgettünk arról, milyen célokat érdemes kitűzni, és mit tehetünk azért, hogy ezek meg is valósuljanak. Megvizsgáltuk azt is, mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül elérni a célunkat. A legfontosabb, hogy ne adjuk fel, hanem újra próbáljunk meg minden tőlünk telhetőt megtenni! Fontos téma volt, hogy kik segíthetnek minket az úton – családtagok, barátok, pedagógusok –, és hogy a célok eléréséért tett erőfeszítéseink során folyamatosan fejlődünk, tanulunk és erősödünk.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
Beszámoló a Hám János Óvoda Vegyes Katica csoportjának januári tevékenységéről
Óvónő: Fenyák Anabella
Gyapai Erzsébet
A Hám János Óvoda Vegyes Katica csoportjába járó gyermekek a januári hónap során a célok kitűzése és elérése témakörével ismerkedhettek meg, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, élményközpontú tevékenységeken keresztül.
A foglalkozást relaxációval és közös énekléssel kezdtük, mely segítette a gyermekeket a ráhangolódásban, a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésében. Közösen elénekeltük Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát, amelyet mozgással és tánccal is kísértünk. A dal pozitív üzenete jól kapcsolódott a havi témához, és motiváló hatással volt a gyermekekre.
A relaxáció során játékos mozgásos gyakorlatokat végeztünk:
• „Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom”
Ezek a gyakorlatok fejlesztették a gyermekek testtudatát, mozgáskoordinációját, valamint segítették a feszültségoldást és az önszabályozás fejlődését.
A téma bevezetését követően célba dobó versenyt játszottunk babzsák segítségével. A gyermekekkel közösen kijelöltünk egy célt, a karikát, amelybe megpróbálták bedobni a babzsákot. A játék során minden gyermek átélhette a siker és próbálkozás élményét, megtapasztalhatták, mit jelent egy cél felé törekedni. A tevékenységet közös beszélgetés követte, ahol megbeszéltük, kinek sikerült a célba dobás, és hogyan érezték magukat a próbálkozások során.
A téma feldolgozásához Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje című mesét hallgatták meg a gyermekek. A mese mondanivalója – a kitartás, az összefogás és a cél elérése – jól illeszkedett a havi témához. A gyermekek figyelmesen hallgatták a mesét, és örömmel kapcsolódtak be a feldolgozásába.
A mese után a gyermekek egy levelet kaptak, amelyben az állt, hogy egy képet kell összerakniuk, azonban annak darabjai a csoportszobában el voltak rejtve. A hideg–meleg játék segítségével keresték meg az elveszett darabokat, majd nagy izgalommal és együttműködéssel rakták ki a képet. A tevékenység során fejlődött a gyermekek figyelme, problémamegoldó gondolkodása és együttműködési készsége.
A foglalkozás következő részében a gyermekekhez ellátogatott Mackó, aki eltévedt, és hiába volt nála térkép, nem talált haza. A gyermekek különböző játékos feladatokkal segítettek neki:
• mackós dalt énekeltek,
• lufit pukkasztottak,
• megismerték és gyakorolták a cammogó járást,
• utánozták Mackó hangját: „brumm, brumm”.
A gyermekek örömmel és empátiával segítettek Mackónak, így erősödött bennük a segítőkészség, az érzelmi intelligencia és az együttérzés.
A foglalkozás végén ismét elénekeltük a Van nekem egy álmom című dalt, majd az asztali tevékenység során a gyermekek a célok elérésének jelét színezhették ki, amely lehetőséget adott az elcsendesedésre és az alkotó tevékenységre.
Összességében elmondható, hogy a Hám János Óvoda Vegyes Katica csoportjának gyermekei nagyon aktívan és érdeklődve vettek részt a célok kitűzése és elérése témájához kapcsolódó tevékenységekben. Örömmel és izgalommal várták a játékokat, lelkesen kapcsolódtak be minden feladatba, miközben számos területen – mozgás, figyelem, együttműködés, érzelmi nevelés – fejlődtek.
Arra gondoltam, hogy 2026 első hónapjában helyezzük a fókuszt a bennünk munkálkodó erőkre, azokra is, melyek bennünk vannak, csak még nem vettük észre, vagy ritkán használjuk!
Így született meg a januári erősség-projektünk.
A hónap első nagyszüneti Boldogságórájára különböző használati tárgyakat vittem be és arra kértem a jelenlévőket, találják ki, hogy ha ezek a tárgyak valamilyen jelképes szupererővel bírnának, ami nekünk embereknek segít boldogulni a hétköznapokban, akkor mi lenne az a szupererő?
KULCS: nyit ajtókat- lehetőségeket rejt: mi kell ahhoz hogy merjük használni?
BÁTORSÁG, NYITOTTSÁG, KÍVÁNCSISÁG, REMÉNY
-IRÁNYTŰ: mutatja az utat, merre menjek- önszabályozás, őszinteség
-tükör: megnézzük magunkat, megmutat, segít tisztán látni: őszinteség, elfogadás, alázat
-ÓRA: várakozás, sietés, érzékelés- TÜRELEM, remény
-KŐ: erő, nem mozdul könnyen- KITARTÁS
-KAPOCS: kapcsolódás- KEDVESSÉG, CSAPATMUNKA, ÖSSZETARTÁS, TÁRSAS INTELLIGENCIA
A tárgyak szupererejének megfejtése után felvezetésre került a 24 karaktererősség, amit ki is vetítettem. Megbeszéltük, hogy mindenkiben megvan mindegyik, csak különböző mértékben.
Ezután azt kérdeztem:
„IDÉN HA LENNE EGY BELSŐ SZUPERERŐD, AMIT ERŐSÍTHETNÉL, MI LENNE AZ?
Arra kérlek, hogy válassz ki magadnak 3-at, ami valamiért érdekes számodra, ami úgy gondolod, hogy segíthetne téged ebben az évben , szükséged lenne rá. MELYIK SEGÍTENE MOST LEGINKÁBB AZ ÉLETEDBEN.
majd válassz egyet- ő lesz az év szuperereje számodra.”
Majd megbeszéltük, hogy:
„IDÉN NEM TÖKÉLETESNEK KELL LENNED, ELÉG, HA FIGYELSZ ÉS HASZNÁLOD EZT AZ ERŐSSÉGEDET. ÉS FIGYELED MIBEN SEGÍT TÉGED, HOGY JOBBAN ÉREZD MAGAD.”
A következő héten ezen a nyomvonalon haladtunk tovább és ezt az órát már egészében Kiss Panka Luca 8.b osztályos diáknagykövet, osztályom tanulója, tervezte és tartotta meg.
Játékos gyakorlatok során, hétköznapi szituációk által vizsgáltuk, adott helyzetben milyen erősség jött volna jól, mit lehetett volna gyakorolni. Panka rendkívül értő-érző módon készült fel a nagyszüneti alkalomra és nagyon klassz boldogságórát tartott.
Élménybeszámolóját feltöltöttem a fotók közé.
A 3. alkalmát az erősségközpontú januári projektünknek Dombi Regina 11.c osztályos diáknagykövetünk tartotta. Regi egy játékos feladat által csodásan rávilágított arra, hogy a különbözőségeink nem feltétlenül rosszak, hanem mindenki másban jó, így lesz egész egy osztályközösség vagy egy tantestület. Regi beszámolója:
„Január 22-én, rendhagyó boldogságpercek töltötték be a díszterem légkörét a nagyszünetben. Dombi Regina -jómagam- boldogságóra diáknagykövet vállalásaként álltam ki a diákok és tanárok elé, hogy levezényeljek egy 10 perces instant boldogságórát, ami az erősségek gyakorlásáról, képességekről szólt többek között. A közönség bevonása, megmozgatása mellett fényt derítettünk arra, hogy mennyire különbözőek vagyunk és hogy ez egyáltalán nem probléma, hanem igenis jó dolog. Egyéni fejlesztő, motiváló játékként végig kellett gondolniuk a közönség tagjainak, hogy az elkövetkezendő napban melyik képességüket fogják felhasználni ahhoz, hogy valami jót tegyen a saját vagy esetleg egyik társuk napjában. Közösen megtanultuk, hogy az értékeink igazán akkor válnak értékessé, ha ezeket rendszeresen gyakoroljuk és mások felé kimutatjuk őket.”
Hihetetlenül büszke vagyok a lányokra, igazán erősen 🙂 indítottuk az évet, igyekszünk tovább gyakorolni, használni, felismerni a bennünk rejtőző szupererőket életünk különböző helyzeteiben! 🙂
A beszélgetőkörben mindenki elmondta az elképzeléseit, a vágyait a 2026-os évre. Ezt le is rajzolták, így jött létre a bakancslista.